Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-23 / 184. szám
msmmm 9 XIII. ÉVF. 184. SZÁM. JÉMgEOMitdfítV&SBT „Hz uj magyar zene a magyar népdől jön és az idegen lélekhez érkezik“ — mondja Kodály Zoftán, a világhírű magyar zeneszerző------------------------------------Kodály dizik kenne, Qogy egyszer mégis csak felenged a magyar közönség közönye, kár ma az a Qeíyzet, fjogy ka a külföld érdeklődése nem volna, öngyilkossá kellene lennie az uj magyar zene művelőinek — így óra Kodály Zoltán otifjonádan (Budapest, augusztus 21.) Hosszú házíköntösében, hullámos, fürtös hajával mintha a Délsziget eposzi gyermekének testvérbátyja emelkednék föl előttem a zongorától. Messzenézö, kék szeméből a Vörösmarty képzelete szülte örök zsenigyermek mosolyog, aki költö- sipjába szedi a természet hangjait. Kodály Zoltán is igy őrzi és magasztositja föl a magyar föld, falu és történelem, az örök magyar lélek legmélyebb hangzatait. Sok régi dalt „csuda hangmenettel“ s önmüvészetét, amely nemzetünk leikéből zeng ki, erőt adva, biztatva és jobb jövőre jogosítva. Valamikor a magyar zene adta vissza Széchenyinek hitét fajtánk jövőjében, igy válik napjainkban fiatal magyar lelkek egyik legnagyobb erőforrásává és jövőre acélozó örömévé a Psalmus Hun- garicus alkotójának művészete. Zenei műveltségűnk és a magyar népdal. — Minden müvészvallatásnál — kezdi szavait Kodály Zoltán — inkább volna szükség a zenei publikum szociográfiájára. Mert a mi közönségünk egészen kiszámíthatatlan és homokként kicsúszik kezünkből, ha meg akarjuk határozni. — A Liszttől Dohnányiig Ívelő, a Kodály—Bartók- féle, az ősi nép, valamint a népi zene szerinti felosztás korosztályokra bontaná zenei közönségünket, amelyről el lehet mondani, hogy képzőművészeti és zenei Ízlésében időben megrekedt. Irodalmilag nagyon müveit, zenében nagyon elmaradt, ez a megállapítás különben nemcsak nálunk specifikus. A magyar irodalom Íróiban is antimuzsikális, mint például a francia Victor Hugó korában volt, aki szerint a zörejek legkellemet- lenebbike a zene. Nem helyes azonban auditiv, viziuális, stb. típusokra osztani a nemzeteket, mert a századok folyása alatt a nemzet is változik. — A magyar népzene reneszánszától alig várható zenei műveltségünk emelkedése, mert a nemzet nem akar ráeszmélni sajátjára. Van olyan nézet is, amely szerint a népdal nem több, mint a nemzet legmüvelet- lenebb, legdurvább rétegének dala és- annak is való. Tájékozatlanság ez, vagy az idegen lélek ösztönös tiltakozása? Pedig a falu őrizte meg, a sajátosan magáé mellett, azt is, amit felülről kapott. Régi költőink nem egy töredéke maradt meg a nép között, dallamukra többnyire nincs is más forrás, mint a népének. Aminthogy falun még ma is hallani a magyar nyelvnek olyan fordulatait, amelyeknek mását csak föuraink két-há- romszáz év előtti leveleiben találjuk meg. Nem is olyan régen a magyar fő- és közrend nyelvében egy volt. Dalkincsük is közös lehetett. Párhuzaraos-e újabb irodalmi és zenei fejlődésünk? — A zene általában egy generációval elkésve csinálta meg azt a mozgalmat, amit a szellemi élet többi ága már befutott. Néha meg egyáltalában nem csinálja meg, mert hiszen külön fejlödéstörvényei vannak. Ne is iparkodjunk rápréselni a meglévő szellemtörténeti fázisokra a zenét, amely a. maga külön útjait járja. Mégis Thaly „Vitézi énekek" cimü gyűjteményének van egy temperamentumos előszava, amely szerint a XVIII, század óta a magyar irodalom elhagyta a természetes fejlődés útját s ezért vissza keli térnie a régi nyomokra. Hogy Adynál ez a tudat megvan, azt nemcsak kurucformáju versei bizonyítják. S ebben a mélyebb népi réteg keresésében van meg analógiája a mi zenénknek. Mig azonban az irodalom népköltési gyűjtése már rég be van takarítva, Erdélyi, Kriza, Arany László—Gyulai kiadványaival, addig még reánk ez a feladat is hárul. De ennél alig képzelhető szebb kötelesség, mert ugy-e, minden nemzet azt tekinti klasz- szikus művészetének, amely a legtöbbet fejez ki a nemzet leikéből a legtökéletesebb formában. Kik eszerint a mi zenei klasszikusaink? Nincs más zenénk, amely a magyar lélekbe mélyebben világit bele ércnél maradandóbb formában, mint a magyar népdal. Ez a par excellence magyar klasszikus zene.. Kikben találja meg az ősi és uj magyar zene közönségét? — Az uj magyar zene a magyar népből jön és Idegen lélekhez érkezik. Azokhoz, akikhez szólna, nem is jut el. A formális értékeit megértő adottságok folytán nem érzik magukénak. Majd egykor, igen, helyesen mondja, a magyar parasztból, kurtanemesböl s a mai középosztály értékesebb elemeiből, akiknek szent kötelessége ennek a folyamatnak a gyorsítása, képződő uj középosztályunk fog rátalálni. S erre máris van, biztató jel. Mintha megszűnne a társadalmilag emelkedő magyar az idegent, amibe érkezik, okvetlenül jobbnak és előkelőbbnek tartani. Segítségére van ebben a magyar paraszt önérzetes büszkesége is. Mégis ma, ha a külföid érdeklődése nem volna, öngyilkossá kellene lenni. Itt kisért csak nemzetére szorítkozó Írónak tragikus példája Katona József visszhangtalan elnémulása. A müveit külföld a magyar faji élet revelációját keresi és szereti elsősorban a zenében ... Ezután a saját pályafutásáról beszélt Kodály Zoltán. Diákévek Nagyszombatban és a budai Eötvös-kollégiumban. — Kecskemétről, ahol születtem és a Duna melletti Szobról nincsenek gyermekemlékeim. Egész gyermekkoromat Nagyszombatban töltöttem, ahová atyámat, aki vasutas volt, áthelyezték. — Gyermekkorom zenei miliője? A régi invalidustemplomban, ahol egykor Pázmány és Zrínyi imádkoztak, bizony sokáig német egyházi dallamokat énekeltünk, amig egy fiatal tanár meg nem zenditette a Fölvitetett magas mennyországba és a Boldogasszony Anyánk ősi éneket. Nagyobb zenei élet volt a főtemplomban, ahová én vasárnaponként nagymisére jártam. Ebben az időben ugyan bizony már egy csomó hang- | szernek nem volt képviselője a zenekarban és a régi kották szétzüllve, gyűrve hevertek. Még élénken emlékszem, amikor a kórus csendjében egy hányódott, tört fagottot először vettem kézbe s próbálgatni kezdtem, hogyan' is szólhatott ez a hangszer, hogyan is lehetett ebből egykor hangot elöcsalogatni? Szimbolikus dolog volt ez: igy kellett a magyar zenekultúrát is a műit tört darabjaiból életrekeiteni. Primitiv volt a zenekar, de én mégis nagyon hálásan gondolok a nagyszombati Főtemplomra. Hiszen az igazi zeneszerzőnél nem fon- tps az, mit hall, hanem egy bizonyos formális készség elsajátítása, amit azután úgy is ő tölt ki tartalommal. Nem is sajnálom ezért, hogy nem a teljesen német zene- kulturáju Budapesten, vagy Becsben nevelődtem. — Amikor maturáltam, az Eötvös-kollégiumba kerültem magyar-németszakos tanárjelöltnek és párhuzamosan végeztem a zeneakadémiát. Nem mertem akkor csak zenésszé lenni. Valami a népdalgyűjtésről, a Háry János szvitjéről és a gyermekkarokról. — A népdalgyűjtést akkor határoztam el, amikor átnéztem a meglévő gyűjteményeket. De hogy ezek mennyire szegényesek, azt csak kinn a faluban láttam. — A Háry János szvitjét ez, a magyar falu dala inspirálta. En azt hiszem, a mese naiv világában mozgó szövegének is nagyobb jelentősége van, mint általában vélik. Engem legalább nagyon megkapott az elpusztíthatatlan, örök magyar optimizmus kifejezője. — A gyermekkarok gondolata — folytatja Kodály; Zoltán és a hallgató lelkében visszhangzani kezd a „Rózsafa bimbója kihajlott az útra...“ bűbájos magyar melódiája — talán onnan származik, hogy én is ilyen gyermekének között nőttem föl falun. Itt, Budapesten, a gyermekek ettől meg vannak fosztva. A nagyváros kövei között a gyermek nem énekel, sőt még egy énekhangot sem tud kiadni, holott falun régi énekkultura van. Nem véletlen az sem, hogy művészetem tolmácsolásának egy részét gyermekajkakra bíztam. Az iskolába csak a legjobb való — hirdetik a pedagógusok és sokszor bizony a legrosszabbat nyújtják. De meg ezek a gyermekkarok is egy szin a kép teljességéhez s azonfelül meggyőződésem, hogy a zenekultúra emelkedése, különösen nálunk, akik oly kevesen áldozhatunk zenére, a karkultura. — A Kodály-zenének egész iskolája van, de az Igazi tehetségnek nem a kész stílust kell folytatni. Az még nem érték, hogy valaki népdalokon insplrálódik és a népdalok alapján még egész rossz zenét is lehet Írni. A népdalokkal való foglalkozás azonban igazi tehetségnek kimondhatatlanul sokat nyújt, hiszen ők őrzik az ősi, eredeti, elfelejtett magyar lelket. — A magyar ezer év előtt már régi keleti kultúrával került ide és hozott magával valami keleti humanizmust, ami az európai léleknek egy és más tekintetben idegen. Ez az ősi kultúra képesítette rá, hogy aránylag könnyen európaivá legyen s igy a keresztény vallásra való áttérés sem volt számára olyan nagy dolog. Igaza van, a magyarság tulajdonithatatlan hivatása nem csupán az, hogy közvetítsen Kelet és Nyugat között, legjobbjainak nagy erőfeszítése nemcsak a nyugati kultúrával való szintézis megteremtése. Ez a gondolkozás érthető politikai történészeinknél, akik a múltban talán csak ezt, vagy főként ezt látják. De nekünk hinnünk kell a magyar kultúra öncőluságában Is. A művészetben ilyen közvetítés különben is elgondol- hatatlan. A magyar élet teljessége a zenében is, egyébként is: ez a mi célunk. Azt mondhatnám, hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk. Katona Jenő. (*) A Habsburgok útja Vilmos császártól Briandig. Becsből jelentik: Szeptember folyamán szenzációs, a világháború és az azt követő esztendők kulisszatitkait leleplező történelmi-politikai munka kerül a német könyvpiacra, a bécsi Ameltben-Vcrlag kiadásában. Erdődy Tamás gróf, néhai IV. Károly bizalmas barátja, akit az utolsó Habsburg-uralkodó nyomban trónra- lépése után maga mellé vett, elhatározta, hogy a hatalmas, kötetekre rugó naplóját és aktagyüjteményét átadja a nyilvánosságnak. Erdődy Tamás gróf a világháború alatt és az azt követő viharos időkben igen nagy szerepet játszott a kulisszák mögött, Mint gyermekkori játszópajtására, az uralkodó reá bízta a legkényesebb missziókat. Erdődy Tamás grófot az indította memoárjainak kiadására, hogy az összes, eddig megjelent háborús emlékiratok teljesen hamis beállításban ismertetik néhai IV. Károly békeakcióit, valamint a királypuccsok előzményeit. Ezeken kivül azonban Erdődy gróf naplójegyzetei helyes megvilágításba helyezik a világháború számos kimagasló eseményét, igy például a német buvárhajóbarc előzményeit, az osztrákmagyar légiflotta tökéletlenségét, Tisza István gróf bukásának körülményeit, Briand seerepét a királypuccs- ban, a nyugatmagyarországi magyar-osztrák harcokat, etb., stb. Kétségtelen, hogy a kíméletlen őszinteséggel megírt és semmit sem elpalástoló munka világpolitikai szenzáció lesz. A könyvet Erdődy Tamás gróf naplóinak felhasználásával Szemere Pál, a Bécsben működő ismert magyar publicista irta Erich Czech német Író társaságában. (*) Ma alakul meg az aradi szinpártoló egyesület. Aradról jelentik: A Szinpártoló Egyesület ma délután alakul meg. Az alakuló ülésen réseit veliet minden, a szinház boldogulását elősegíteni óhajtó férfi és nő. Megjelenésével legfeljebb az egyesület tagja gyanánt való elismertetését juttatja kifejezésre. Kötelezettsége azonban csak a belépésre való kötelező kijelentés és a bérleti szelvény kiváltásával kezdődik, mert az egyesület rendes tagjait a színház bérlői fogják képezni. A szinpártoló egyesület megalakítása után azonnal tárgyalásokat fog kezdeni a várossal, amelyben a szinház bérleti dijainak elengedését, fűtést és világítást kér azokkal az engedményekkel, amelyekkel Nagyvárad városa is megállapodást kötött a mult évben Janó vies Jenővel. A KOLOZSVÁRI MOZGOK MŰSORA: m flog. 22. Dacia (Magyar Szinház) Carmen Corse Edison Select 1 i as Urania 1 Előadások ) vasárnap d. e. 11, d. u. 3, 5 órakor Vad, 1/s6, i/s8,*/sl0 órakor Vs4, V26, 1/28, V2IO órakor 3. 5, 7 és 9 órakor 1/34, V26, V28, V2l0-kor 1M, 1/s6, V28, ValOórakorg tezista: j hétköznap 3, 6, 9 órakor Vä4, Va7, Vs9 órakor V26, V28, V2IO órakor , 3, 6, 9 órakor Vä4, V26, V28, VslO-kor V26, V28, V210 órakor Szerda * Nevada A marokkói kémnő Égő határ Lia " ........... ~ ■ ■ " ; Szombatok szombatja Al Jolson Jazz énekese (hangosfilm) Maciste Napoleon futárja Az ucca madonnája A borneoi szökevény A kuruzsló
