Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-22 / 183. szám
2 Till. UVF. Í83. SZÁM. KÁROLY KIRÁLY MONDTA demokratizálni akarom a módosíttatni a testnevelési törvényt, hogy a romániai sport ne csak a bojárok játéka, hanem a munkástól a életszükséglete legyen mindenki * Csöndes beszélgetés Rachiţeannval, az Unió helyettes vezértitkárával, aki Károly királlyal Szinajában mindennap a romániai sportélet reformjáról tárgyal — Kiküldött munkatársunktól — ÍME (Bukarest, augusztus 20.) Színhely a Capsa, ez a speciális bukaresti kávéház. A faasztaloknál ingujjra vetkőzött előkelőségek. A sötét helyiségben a nyári unalom füstfelhői. Az asztaloknál jeges froccsöt szürcsölnek a romániai sportélet vezetői: Leucuţia, a Labdarugó Szövetség elnöke, Luchyadc főtitkár és Racluteanu, az Unió vezértitkára, aki ebben a minőségben Dinu Cesianut, a párizsi követet helyettesíti. Rachiteanu mellé telepszem, akivel Székelyudvarhelyen valamikor együtt koptattuk az iskola padjait. Ma ismert karlista, gazdag és nagy- befolyású ember, csaknem mindennap egy asztalnál ül Károly királlyal. __ Mit csinálsz itt ebben a hőségben? __ kérdeztem tőle. A homlokát megtörli s mentegetőzve, _ mert ilyenkor minden előkelő bukaresti legalább Konstancában nyaral __ válaszolja: — A király lefújta a nyaralásunkat. _ ? _ Igen. Ezen nincs mit csodálkozni. Itt van, amint látod, az egész romániai sport vezérkar. Itt fülünk a nagy forróságban, muszáj dolgozni. Élő kell készíteni a mult ősszel megszavazott testnevelési törvény módosítását. __Nem jó az uj törvény? __ Nem. Legalább Károly királynak nem tetszik. Még extrónörökös korában, amikor külföldi száműzetésében meglátogattam, kijelentette, hogy az uj törvény rossz, a mai kor igényeinek nem felel meg. — Még ilyen dolgokra is kiterjed Károly király figyelme? Károly király, mint aktiv sportember. __ Az uralkodás nehéz és fáradságos gondjai mellett valósággal szórakozást nyújt a királynak a sport ügye. Maga is aktiv sportember, külföldi tartózkodása alatt tanulmányozta a modern testnevelést, betekintett annak kulisszái mögé és ma Romániának a legnagyobb sportszakismeröje, aki ezen a téren is maradandót akar alkotni. __ <3 parancsolta meg, hogy Bukarestet ne hagyjuk el, minden nap kihallgatáson jelenjünk meg nála és referáljunk a testnevelési törvény ujjá- alkotásáról. Minden érdekli, ő maga ad utasításokat és szakszerű hozzászólásaival szinte frappiroz bennünket. — Mik azok a vezérelvek, amelyek Károly királyt foglalkoztatják az uj testnevelési törvény megalkotásánál? _ kérdeztük az Unió vezértitkárát. — A király a romániai sportéletet teljesen át akarja alakítani. Nem csinálunk titkot abból, hogy a múltban és még ma is testnevelésünk nagyon elhanyagolt állapotban volt, illetve van. Károly király előttünk többször kijelentette, hogy demokratizálni akarja a sportot, azt akarja, hogy a testnevelés ne csak a bojárok játéka hanem a munkástól a királyig életszükséglete legyen mindenkinek. __Mik voltak a hibák a múltban? — Mindenekelőtt: Romániában eddig a sport csak az előkelők játéka volt. Úgy a lósport valamint az tennisz, póló, atlétika és még a futball is nagyon gyönge lábakon mozgott. Talán a korcsolyázás volt az egyetlen, ahol eredményeket mutattunk fel. A Romániai Sportegyesületek Szövetsége cim alatt az összes sportágak meghúzódtak. A legnagyobb baj ott volt, hogy a futballisták döntöttek atlétikai, a korcsolyázók tennisz-ügyekben és egy klikk monopolizált íz egész testnevelés vezetését. _ És most mit akarnak? __ Minden sportágat külön szövetségben akarunk megszervezni. így meg lesz a labdarugók, az atlétika, box, úszók, tennisz és téli sportok szövetsége. Ezeknek a székhelye Bukarestben lesz. A központ mellett azonban a vidéki városokban, mint Kolozsvár, Temesvár, Konstanca, Jasi, stb. ligák fognak működni. így reméljük, hogy minden szövetség élére megfelelő szakemberek kerülnek, akik azt a sportágat tökéletesen értik és meg fog szűnni az az anarchia, ami a múltban úgy a sport vezetésében, valamint a sportszövetség Ítélkezéseiben megnyilvánult. __ A különböző sportágak szövetségei fölött fog állni az Unió, amelynek a diszelnöke maga íároly király lesz. Milyen lesz az iskolák és laktanyák testnevelése ? — Most ki az Unió elnöke? — Most is Károly király, de csak a címében diszelnök, a valóságban a legaktívabb elnöke az Uniónak. Mindent ő vezet, mindent tud és csak az ő akarata érvényesül. Régebben a diszelnök Ferdi- nomd király volt, utána pedig Miklós herceg töltötte be a diszelnöki széket. Ők nem szóltak bele a sport vezetésébe, de az uj király nemcsak az úgynevezett magánsportot akarja irányítani, hanem elsősorban az iskolák, tehát az ifjúság és a katonaság testnevelését is. __ Itt Károly királynak, __ mondotta tovább Rachiteanu _ teljesen eredeti programmja van. Őfelsége az ifjúság és a katonaság testnevelését teljesen uj szervezeti szabályzat alapján akarja átalakítani és az irányítást teljesen a hadügyminisztérium hatáskörébe utalja, de itt is, mint a legfőbb hadúr, ö fogja irányítani az iskolák és a laktanyák sportját is. __ Őfelsége velünk csaknem mindennap tárgyal. Az itt elmondott alapokon készül az uj testnevelési törvény módosítása. Erdélyből, illetve Kolozsvárról már magához rendelte dr. Tatar Coriolan professzort is, aki a kolozsvári liga elnöke. Meghívja ezekre a tanácskozásokra Sucht Sándort, a Bírák testületének alelnökét és Lazar Cornélt, aki Romániában az első profi labdarugó csapatot akarja megszervezni. Az első profi labdarugó csapat. __ Profi labdarugóesapatot ? __ Ez Károly király egyenes kívánságára történik. Ő ugyanis a külföldön meggyőződött arról, hogy profi csapatokra is feltétlenül szükség van... _ Miért? __ tettük fel a kérdést. __Szükség van azért, mivel a profi labdarugócsapatok az egész országot bejárják és nemcsak mérkőznek az amatőr csapatokai, hanem azokat tanítják is. Trénereket nevelnek és külföldi versenyeken is részt vehetnek. Nem érdektelen, mondotta Rachiteanu __ hogy Temesváron már megalakult az első profi csapatnak részvénytársasága Ripensia név alatt és nem kevesebb, mint ötmillió lejt jegyeztek le. _ A temesvári példát más városokban is követni fogják, mert professzionizmus nélkül az egész országban a testnevelést, a sportot nem lehet megkedvelteim és főképpen nem lehet demokratizálni. Ezt akarja Károly király és ezért nem mehetünk mi nyaralni. Alig fejezte be a romániai sportélet újjászervezéséről Rachiteanu az érdekes fejtegetést, az ingujjra vetkőzött sportvezetők külön szobába vonultak vissza, hogy dolgozzanak a testnevelési törvény reformján, amely nemsokára a törvényhozó házak elé kerül. Olajos Domokos. Gondoskodjék egy hűséges nyaraló pajtásról Ez az uj 6x9-es F: 6,3 anas- tigma lencséjü Kodak Hawk- Eye, amelyik elegáns, erős és egyszerű. Ara 1.8SO lel Jól nyaralni csak az F: 6,3 anastigmat lencséjü 1.850 leies uj Kodak Rím HAWK- EYE társaságában lehet. Csak az elsőrendű Kodak filmeket és papírokat használja. Izgalmas jelenetek a lőríncfalvi gyilkosság itéletkihirdetése közben A közönség nyíltan kifejezést adott elégedetlenségének, mire kiürítették a termet (Marosvásárhely, augusztus 19.) Ma délelőtti hirdette ki a marosvásárhelyi törvényszék a lőrinc- íalvi gyilkosság bűnösei fölött az ítéletet. Az ítélet kihirdetésekor mintegy háromszáz érdeklődő jelent meg a tárgyalóteremben, akik legnagyobbrészt lőríncfalvi lakósok s annyira zsúfolásig töltötték meg a termet, hogy egy részük a folyosóra szorult ki. Fél 12-kor vonult be a bíróság és a bcntlévők lélekzetvisszafojtva hallgatták a Merisor elnök által felolvasott Ítéletet, mely szerint Simon Pétert, a 24j éves cipészsegédet gyilkosság és lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek a bíróság, amiért 15 évi fogházra és polgári jogainak 10 évre váló felfüggesztésére ítélte. Ferenczi József 20 éves kocsislegényt _bün- részesség vádjával öt évi börtönre s polgári jogai« nak 8 évre való felfüggesztésére Ítélték. Simon Zsigát a bünrészesség vádja alól felmentették, ellenben mint orgazdát mondta ki bűnösnek a bíróság s ezért egy évi fogházra Ítélte. Simon Zsiganet felmentették. Az ügyész, a vádlottak közül pedig Simon Péter és Simon Zsiga felebbeztek az Ítélet ellen, Ferenczi József azonban belenyugodott. A közönség igen enyhének találta az Ítéletet s a lőrincfalviak különösen fel voltak háborodva! azért, hogy Simon Zsigára, aki szerintük a gyilkosságban főbünös volt, igen enyhe büntetést mért a bíróság. A publikum egyre fenyegetőbben kezdett viselkedni s egyesek a tárgyalóteremben felállva igazságtalannak minősítették az Ítéletet, sokan nem akartak elmenni és a teremszolgáknak kellett megtisztítania a termet a hallgatóságtól. Délután szomorú epilógusa zajlott lc^ az ügynek a marosvásárhelyi piacon. Pass István, az áldozat édesapja szekerével hazafelé tartva, a piacon megállóit és őrjöngeni kezdett. __ Megölték a fiamat, nincs igazság, mert az igazi gyilkos, Simon Zsiga csak egy esztendőt kapott. A kiabáló embert nagy tömeg vette körül, d rendőrök is megjelentek. Vass István felemelkedett a kocsiban s a kocsi ülődeszkáját felemelve sepert szét a körülállók között, akik közül egyikmásik gúnyosan nyilatkozott az öreg kirohanása! fölött. A felindult embert bevitték a központi rendőrségre, ahol a rendőrségi orvos meg fogja vizsgálni, hogy pillanatnyi felindulás, elmebaj, vagjţ részegség volt-e oka a botránynak.
