Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-22 / 183. szám

2777. ÉVF. Î83. SZÁM. 3 Szent István napja (Budapest, aug. 20.) Augusztus 20-át, Szent Istvánnak a napját az idén a rendes­nél is jóval nagyobb keretek között ünnepel­te meg Magyarország. Az ünneplésnek a Szent Imre év adott nagyobb jelentőséget s erre a napra, e napnak magyar körmenetére felvonultak a világ katolicizmusának a kü­lönböző országokból Budapestre zarándokolt képviselői is. Anglia, Németország, Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Amerika küldöttségei is elvonultak a magyar körmenetben s ott volt nemcsak a hollandiai, angliai, hanem a vatikáni egyházfő képvise­lete is. A Szent István-bazilikában a legfénye­sebb papi segédlettel Serédi Jusztinián dr. hercegprímás végezte az istentiszteletet, amelynek keretében előbb latin nyelven mon­dotta el, tekintettel az idegenből idesereglett főpapokra, a szent beszédet, majd magyar nyelven, Szent Istvánnak és a szent jobbnak a jelentőségéről, az erkölcs hatalmába vetett hit feltétlen diadaláról. Az istentisztelet után indult meg a körmenet, amely az Andrássy- uton hullámzott végig, a városliget előtti mil- leniumi emlék körül felállított oltárig. A körmenetben nemcsak a szent jobbot vitték ezúttal, hanem Szent Istvánnak és Im­rének egyéb ereklyéit is. Magyarország kor­mányzója, a kormány, a parlament tagjai, az összes vármegyék és törvényhatósági városok küldöttségei diszmagyaros díszben haladtak a körmenetben, amelynek elején az ifjúság, cserkészek, iskolás lányok vonultak, közöt­tük az angol és francia cserkészek csoportjai, kik ez ünnepségekre jöttek Budapestre. A körmenetben teljes főpapi díszben hat bíbo­ros vett részt és a magyar fővárosnak soha­sem volt eddig hivatalosan vendége a bíboro­soknak ilyen nagy csoportja. A külföldi kül­döttségek között nagy hatást keltett az ame­rikai magyarok sorainak képe, kik az óceá­non túlról jöttek zarándoklatra. Rendkívül érdekes látványosságot mutattak a tiroli za­rándokok, kik nemcsak eredeti viseletűkben vonultak ki, hanem elhozták régi fegyverei­ket is a vállukon s hozták iskolás gyerme­keiknek hosszú sorát is. A püspökök hosszú lilasora után a világi és szerzetes papság olyan nagy sorfalai ha­ladtak, hogy a fehér karinges és miseruhás papok száma meghaladta a hatszázat. Álta­lában Budapestre százezrek érkeztek erre a napra, hogy ehhez fogható tömeg aligha özön- lötte el azelőtt a magyar fővárost. A menetben minden állami hivatal részt- vett, katonai disz-század, leventecsapatok, ko­ronaőrség, testőrség, rengeteg zászló volt lát­ható és a szinpompás látványosság rendezése művészi volt. A milleniumi emléknél az egész nagy tér­séget a programszerint, a, rendezési terv sze­rint foglalták el a küldöttségek. Az ereklyé­ket a hősök emléke elé helyezték cl, díszes áll­ványra s őrség állotta körül, papi és korona­őri őrség. Az egyik oldalon két emelvény ál­lott, az egyiken Magyarország kormányzója foglalt helyet, a másikon a pápa képviselője, Sincero bíboros. Szemben velük hat díszes trónuson a hat bíborosnak volt a helye. A westminsteri érsek mellett vonult a menetben vörös egyen rimájában az angol követ s álta­lában ott volt az egész bnöanesti diplomáciai testület. A szent mise után a pápai követ megál­dotta az ünneplők seregét és Magyarorszá­got s az utána következett zsolozsma után az egész tömeg elénekelte a magyar Hymnuszt. Az ünnep ezzel ért véget. Akar szebb lenni ? Okvetlen próbálja ki a világhíres Mária szeplökrémet, pudert és j Szappant! Mindenütt kapható ! Mást ne fogadjon el. Utánvéttel küldi: Kovács Andor gyóg yszertára (volt Császár pa­tika) Tărgu-Murcş — Marosvásárhely, a Városházzal szemben VIGYÁZAT! Már csak napok kérdése a FONTOS! Szanatórium-Sorsjáték húzása! Kihúzandó nyeremények összege: 8,192.500 lei, azaz Nyolcmiliiószázkilencvenkellöezerölszáz lel. Ezen a húzáson minden sorsjegy játszik és minden negyedik sorsjegy nyer! Egy sorsjegy 100 lei, kapható Cluj, Strada Baba Novac (v. Bethlen u.) 8. és ügynökeinknél, az ország minden városában. Pörök lavinája fog megindulni a felemelt vasúti tarifa késői publikálása miatt (Kolozsvár, augusztus 20.) Szeptember elsején nj vasúti díjszabást kapunk. Á gyors életbeléptetés ellenkezik ugyan a törvénnyel is, a nemzetközi megállapodásokkal is, azonban a vasutigazgatóság ilyen kicsiséggel úgy látszik nem akar törődni. A törvény szerint a tarifaváltozásokat életbelépteté­sük előtt -15 nappal, a nemzetközi konvenciók sze­rint 30 nappal előbb kell publikálni. A Monitorul Oficial julius közepén közölte ugyan, hogy a CFR tarifája szeptember 1-én megváltozik, hogy azon­ban ez a változás milyen természetű lesz, arról mindmáig csak a legbeavatottabbak tudtak. Szakkörök véleménye szerint a CFIl egész sereg visszatérítést lesz kénytelen fizetni a szabály­talan publikálás miatt. Drágít a CFR. A tarifa teljesen eltörli a 45%-os iparpártolási kedvezményt, ezzel szemben azokon az állomásokon, ahol gyár van, a gyártott cikkekre vonatkozó speciális árszabást valósit meg. Ezeket a kedvez­ményeket az UGIR meghallgatásával engedélyezik. Drágul a vasúti szállítás a következő cikkek­nél: exporthus 20%, a kivitelre szánt szesz 100%- kal, cement 40%-kal, dongafa 30 __70%-kal. Amit ma, amikor minden energiánkkal a kiviteli keres­kedelem támogatásán kellene dolgoznunk, sehogy- sem lehet helyeselni. Még kevésbé helyeselhetjük a belföldi tételek megdrágítását. Az újságpapír 20%, a csomagolópapír 40%, az ásványolaj 60%, a koksz 50% és az öntöttvas szállítás 20%-kai lesz drágább szeptember 1-től kezdve. A fa tarifáját 200 kilométeren belül felemelték ugyan, a nagyobb távolságokon azonban csökkentették. A téli idő­szakban a fának szezontarifája lesz, amely a ren­des tarifánál még cca 40%-kal olcsóbb. Téves vágányon. Amilyen örömmel regisztráljuk a fa tarifájá­nak a nagyobb távolságokon megvalósított reduk­cióját, épp oly megdöbbenéssel fogadjuk a rövid távolságokra szóló tarifaemelést és általában el­hibázott intézkedésnek tartjuk, hogy a CFR épp most kísérletezik az árak emelésével. Az egész vilá­gon csökkenő tendenciájú az áralakulás, a nemzet­közi versenyben Románia is csak úgy állhatja meg a helyét, ha a konkurrenciához alkalmazkodik, minden tarifaemelés szükségképpen az árak emelke­déséhez vezet, aminek most egyáltalában nincs itt az ideje. 76 zsilvölgyl munHás fette hezéhe ismét a vándoriiotot Hétszáz könnyező munkás búcsúztatta a Franciaországba indulókat (Resiea, aug. 20.) Ismét elindult hetven­hat zsilvölgyi munkás, hogy Franciaország­ban szerezze meg a mindennapi kenyerét. A nagy munkásleépitések már évek óta állan- j dó rettegésben tartják a zsilvölgyi munkáso­kat. Hétről-liétre munkásokat bocsátanak el és egyre szaporodik a nincstelenek, az éhe­zők, a munkanélküliek tábora. Hova vezet ez1? Senki sem tud erre a kérdésre kielégítő választ adni. A munkások kénytelenek ván­dorbotot venni a kezükbe és könnyező szem­mel elindulni ismeretlen országok felé. Tegnap hetvenhat munkás indult el. Holnap, holnapután újabb tömegek vándorol­nak ki. A mostani kivándorlók még ez év ju­lius havában felszólítást kaptak, hogy Fran­ciaországban számukra munkaalkalom kínál­kozik. Esztergályosokra, gyalusokra és ko­vácsmunkásokra van szükség. Ekkor 100 munkás jelentkezett. Két ügynök járta be a Zsilvölgyét és 35 frank napi keresetet ígért. Úgy volt, hogy a munkások augusztus 9-én indulnak útra. Ebben az időben érkeztek a franciaországi sztrájkmozgalmakról hírek, mire a munkások kijelentették, hogy nem akarnak sztrájktörők lenni. Később arról ér­tesültek, hogy a sztrájk megszűnt. De a bé­reket napi 24 frankra szállították le. Nem volt nehéz a választás. Munkanévül, kenyér- nélkül a Zsilvölgyében éhezni, vagy koldus­bérért Franciaországba kivándorolni. Aláír­ták a megállapodást és már tegnap hetven­hat munkás el is indult Temesvárra, a gyűjtő állomásra. Erre az alkalomra, mintegy 700 zsilvölgyi munkás jelent meg, hogy búcsút vegyenek kiván­dorló munkástársaiktól. Először Stand János munkásegyleli elnök bú­csúztatta a távozókat. Raus Ármin, a mun- kásdalegylet, Dvorzsák Antal a munkás sportegylet nevében mondott megható szava­kat. Brodnyánszki Béla szakszervezeti elnök pedig a szervezetek nevében mondott köny- nyekig megható beszédet. Iveiser Ernő a ki­vándorlók nevében köszönte meg a zsilvöí- gyi munkásság ragaszkodását és szeretet- nyilvánítását. A munkásotthonban nem ma­radt szem szárazon. Mindenki sirt, azok is, akik itt maradtak és azok is, akik kivándo­rolta^ iskolák és intézetek részére. — Diszkeritósek Leber sodronpupr Cluj, Strada Universităţii No. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom