Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-15 / 178. szám

6 XIII. ÉVF. 178. SZÁM. Krr w Bognár József várposta főtiszt ötezer lejért kiásatná //. István magyar királyfa sz Utazás a oáraöyegyfobi premontrei Tílonostor boriit: — Timit Var bocs Tamás zsoiöosai felgyújtottak — „71 mer re nem nyifib a szol tő, arra vannak a falak.. /' Egy ásatás, ami 1914- ten ci ma' a út, de amit folytatni keil (Várad-Elöhegy, augusztus 13.) Kocog az ócska konflis. Váradi siivölvény ül a bakon. Hajtunk a „hegyre“. Innét a Nagypiacról tizenöt perc az ut. Hárman ülünk a kocsiban . . . Beké Boldizsár tanár ur, premontrei kanonok, a váradszentmártoni házfőnök, Bitay Árpád, a kitűnő tudós, gyulafehérvári theológiai tanár, meg én. A szöllőkbe kocogunk. De nem afféle egyszerű kirándu­lásról van szó, ami egyesegyedül a pancsolás nélkül való bort, meg a vékonyrőzséiü szalonnasütést jelenti. . . . „Ásni“ megyünk. Tegnap viziteltem Szentmártonban. Ott szóba ke­rült mindenféle érdekesség a premontrei rend történe­téből. Bitay professzor csak úgy dobálta a dátumo­kat, mint a zsonglőr a szines palackokat. ÉS okfejtése során odatalált, hogy II. István magyar király itt pi­hen, Szentmártontól vágj' negyven-öt veti percre. Csak ki kéne ásni. Mert a monostor helye, ahová is temet­kezett, ismeretes Bunvitav és Karácsonyi János köny­veiből. Itt már aztán hozzátette Beke Boldizsár házfő- nök ur: — Sőt én azt is tudom, hogy kinek a szöllőjében fekszik II. István. Azt pedig hónap délután megláto­gatjuk, mert igen jó barátom: Bognár Jóslta postafő­tiszt, akinek a szöllője a rend szöllőjével szomszédos. Beüzenek Váradra: legyen ott a hegyen délutánra . . . Csupa lelkesedés Beke Boldizsár: mert azt csak az Isten tudja, hogy ez a szöllő hogy került idegen birtokba, hiszen ez is, mint minden váradi hegy, az Árpádok idején Norbert papjainak legális birtoka volt. S most éppen az a föld a másé. ahol az első ár­pádházi rendi monostor állt . . . Hátha még kikapcsolhatunk egy-két 800 esztendős téglát! . . . Mert ennyi is elég. Akkor ott van az egész monostor a föld alatt! • Valami kevés történelmi izgalom és aránylag sokkal több histó­riai adat. A konflis előtt kitárul a szöllő fakapuja. Bognár ur, zömök kis magyar, siet elébürik ... A fehér asz­talról látni: várta a vendégeit, a kutból felhuzatja a boros üvegeket. A fogadjisten után már megoldódik a nyelve: — Én a szöllőt özvegy Gvurkovicsné nagyságos asszonytól vettem, két hold prima, 1917-ben, húszezer magyar koronáért. De eladó, ha tetszik. Hatszázezerért. A rendnek még olcsóbban is . . . Csak azt számítom, ami a föld fölött van . . . Ami a föld alatt, azt nem... Most mindjárt megtudjuk: mi van alatta? . . . — Még a Gyurkovicsné mondotta: Hires szöllőt vesz meg, Bognár ur! És elmesélte, hogy itt volt a pre­montrei rend első magyarországi'háza. Én később fel­mentem Karácsonyi püspök úrhoz: — isten nyugosztalja •— igaz-e? Azt felelte: szakasztott úgy van, ő 1914-ben ásatni akart, de a háború miatt abbamaradt. Hiszen, ha már ásatni kell, szüret után ötezer lejért akárkinek kiásatom az egész monostort . . . már csak az alját. Bitay tanár ur megkérdezi: — És munkálás közben találtak-e már valamit? Bognár ur feláll és felelet helyett invitál a gya­logsétára. — Itt volt egy fal ... —- mondja séta közben. S két perc múlva: — Itt volt még egy . . . És öt-hat falat csak úgy a karjával rajzol végig a levegőben. — Honnét tudja? . . . Merőleges falakat is rajzol, mintha egy tökéletes épület fedele alatt állana, nem az Isten szabad ege alatt. — Azt mondja meg uram, honnét tud.ja? . . . — Hát amerre vánnyadt a szöllő, ott tégla van a földben. Az egész monostor itt van alattunk. Két méter magas dombra érünk. Kerek kis domb, nem véletlen, hogy szöllő se nő rajta. Csak kő, meg gaz az egész. — Itt nyugszik II. István király. Ebben a domb­ban! . . . A ké:ő nyári délután bizonyos történelmi izga­lom enyhe szellője leng. Felhágunk a dombra: — gyö­nyörű kilátás nyílik a váradi völgybe. Virágzó falvak .Vem hiányoshat semmilyen eseménynél! Melyik 1.850.— leies fényképezőgépet lehet a 6x9-es uj Kodak Hawk-Eyc-el összehason­lítani, amelynek kitűnő, világos és tiszta F:6,3 anastigmáju lencséje van, a kezelése pedig bámulatosan egyszerű. Még kezdők is kitűnő felvételeket készítenek vele és ezért van az uj KODAK HAWK-EYE mely csak 1850 lei hln<*«r m*—*°nütt jelen. Csak az elsőrangú Kodak filmeket és papírokat hasz­nálja. a Körös mellett, majdnem egybe olvadnak Nagyvárad­dal, tizenhét községet lehet megszámlálni. Most már Bitay rekonstruál: — Ez volt a főfront. Itt vagy a ház tornya állt, vagy a templomé. Uralja az egész völgyet: olyan ma­gaslat, mint a jászói, vagy a leli eszi rendházé . . . Mert a rend gazdasági, termelő rend és tanitórend együtt. A premontreiek a földet munkálták, a pálosok inkább a gyümölcsöt termelték. Mi itt most a várad- előfoki, vagy még inkább váradhegyfoki, Szt. István első vértanúiról elnevezett premontrei prépostság temploma helyén állunk. Ide temetkezett II. István ki­rály, amikor a galíciai és oroszországi harcokból visz- szatért. Nyugtalan teste itt pihent cl; halálakor szokás szerint szerzetesi csuhát húztak rá: „Hiteles hely“ volt az a monostor, közjegyzőséget jelentett. A XlV-ik szá­zadban hanyatlásnak indul. A prépostságot már csak politikai érdemekért osztogatják, úgyhogy a XV-ik században a váradi püspök azzal a gondolattal foglal­kozik, hogy karthnusiakat telepit be. 1495-ben világi káptalan lesz. Ez lesz a 4-ik váradi káptalan (Három már volt). És uj nevet is kap; uj pecsétet, mint hite­les tag: Szt. Tstván első vértanúi, és Szt. László sír­jának káptalanja lesz az elnevezés. Két-kél kanonok négjr-négy hónapig lakik idefent s a többiek Váradon, minden hajnalban zsolozsmát énekelnek Szent László sírjánál. Aztán 1566-ban végleg elvesznek a nyomok... Török ostromok . . . Nincs több feljegyzés, tudtom­mal, a régi Házról Ki gyújtotta fel a monostort? __ Leégett, az, kérem! Leégett! Mondja Bognár József és kapálni próbál. Ha­talmas acélkék téglák kerülnek ki a dombból. A téglák legalább hétszáz-hétszázötven évesek. Égett téglák. Itt tűzvész pusztított! __ Lehet., __ mondja Bitay Árpád dr. Vala­melyik váradi ostromban kigyult a Ház... Most hozzászól Beke kanonok. __ Azt én is hallottam, hogy a szőlősgazdák a háború előtt bort kerestek a földeiken. Elterjedt a hir, hogy a régi rend pincéjében kilencven hektoli­ter bor maradt itt... Bitay elneveti magát. Arról szó sem lehet, az a hordó rég megrothadt már a földben, ha a katonák akkor el nem gurí­tották... A%n/»J-JWV^.|»VWWVWWWWWWWWVWWWWWWWVWVWWVA/WWVA* Alkonyodik A váradhegyfoki monostor fölött vörösbe ját­szik az ég. Lent a völgyben elpihennek a faluk. __Mondom kérem, ___dünnyögi Bognár le­felé jövet__szüret után állok az urak rendelkezé­sére. Megkeressük a királyt. Most a monostori pin­cék biztosan feláshatók. Le tudom rajzolni a fala­kat. Csak a szőlő nyomán, amerre nem virul... Odalent, Váradon, nyolc órát harangoznak * Másnap reggel lelkendezve mondja Bitay a Félix-fürdő pihenőjében: __ Igaza volt Bognárnak. Meg az este utána­néztem a szentmártoni könyvtárban... A monostort I. Ferdinand király egyik csehországi zsoldos ve­zére, Várkoes Tamás gyujtatta fel, 1566-ban. A pincéjéig égett. De ez megvan a föld alatt. Foly­tatni kéne, amit Karácsonyi püspök elkezdett. Ha a váradi premontreiek őszre felásatnák a Bognár-féle szőlőt, sok meglepetés bújna ki a hegy- fokon... Nemcsak a rend, hanem Erdély történel­me szempontjából is. És hosszú, hétszáz eves pihenés után II. Ist­ván király kihűlt csontjai újra beszivnák a váradi nvár sugarait. Fekete Tivadar. Életbelépett as ui mezőgazdasági karoarálcről szélé törvény (Kolozsvár, augusztus 13.) Ez év tavaszán a Ma- niu-kormány uj törvényt hozott a mezőgazdasági ka­marák átszervezéséről. Köztudomású ugyanis, hogy a mezőgazdasági kamarák mindezidáig nem fejtettek ki olyan tevékenységet a kisgazdák érdekében, mintahogy azt jogosan elvárhattuk volna. A Maniu-kormány ezen a sérelmen akart segíteni. A törvény julius 1-ével lé pett életbe, s mindjárt legelső intézkedései arról szó­lanák, hogy két hónapon belül a törvény életbelépteté­sétől számítva, el kell készíteni az. uj mezőgazdasági választók névjegyzékét. Vagyis szeptember elsejére az egész ország területén készen kellene, hogy legyenek ezek a munkálatok. A lakosság nincs kellően tájékoztatva a törvény egyes intézkedéseiről, szükségesnek tartjuk tehát né­hány aktuálisabb intézkedését ismertetni. Mindenek előtt az kérdés merült fel, kiknek adták meg a vá­lasztói jogot. Választók: 1. Minden román állampolgár nemi különbség nélkül, akik betöltötték a 21-ik élet­évüket s állami földadót fizetnek. 2. Mindazok az egyének, akik bármely fokú földművelési, háziipari, erdészeti, állatorvosi s más agrárszakiskolát végeztek. Az ilyen végzettséggé-] birók az esetben is választók, hogyha nem fizetnek földadót. Az uj törvény szerint a kérdéses választói név­jegyzéket falvakban a jegyző, bíró, s adótárnokból alakult bizottság készíti el, mig a városokban az erre a célra kiküldött tisztviselők. A bizottságok összeállít­ják a kérdéses választói névjegyzékeket az illetékes járásbiró felügyelete alatt. Az igy elkészült listából egy példányt kifüggesztenek a községi elöljáróságnál s egyet pedig a járásbíróságnál. Ezek a listák egy hó­napig lesznek kifüggesztve s mindazoknak, akiket nem vettek fel. joguk van felvevésiiket kérni. Hogyha uz illetékes bizottság ezt megtagadná, a választási tör­vényben előirt idő tartama alatt felebbezést nyújt­hatnak be a járásbírósághoz. Megválaszthatok mindazok, kik a választói név­jegyzékben benne vannak, harminc életévet betöltötték, tudnak Írni és olvasni, gazdaságukat saját maguk ve­zetik s állaadó lakhelyük van. Viszont, akik szakisko­lát végeztek, 25 éves korukban is megválaszthatok. Ezek a választók választanak egy úgynevezett he­lyi mezőgazdasági bizottságot, s ez, a biz.ottság aztán választja a megyei mezőgazdasági kamarák tagjait. Mindenesetre tanácsos lesz mindazoknak, a! iknek a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a mez.őgazdasá - gi kamarák választói névjegyzékébe bejuthassanak, azonnal jelentkezniük s abban az esetben, ha még nin­csenek felvéve, tegyék meg a szükséges lépéseket, ne­hogy kimaradjanak a listából. Munkatársunk érdeklődött az illetékes hatóságok­nál, hogy hogyan állítják össze ezeket a választói névjegyzékeket. A falvakban már javában folyik az összeírás, de nem sok remény van rá. hogy a törvény által előirt időben a munkálatokat bevégezzék. Érte­süléseink szerint a mezőgazdasági kamarai választá­sokat az ősz folyamán megtartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom