Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-11 / 175. szám

16 jjQeoM* ggsMfo XIII. ÉVF. 175. SZÁM. Oberammerga uban A világhírű passziójátékok megrázó élményei Most máVóly Oberammerga ti, aug. bő. Talán egyetlenegy előadás sincs ma Európában, amelynek végignézése annyi időt venne igénybe, mint az oberammergaui passió játékoké. Maga az előadás a körülbelül harmadfélórás ebédszünetet leszámítva több, mint hét óra hosszat tart. Ezért a vasárnapi és1 szerdai úgynevezett Hauptvorstellungokra csak olyan jegyek kaphatók, amelyek már az előadáselőtti és még az elő­adást követő éjszakára i® Oberammergauban biztosita. nak szállást és ellátást a tehetősebb érdeklődőknek. Azonban e két előadáson kiviil még kétszer adják elő, minden változtatás vagy kihagyás nélkül, ezeket a passziójátékokat, — rendszerint hétfőn és pénteken — és ezeket úgy is meg lehet nézni, hogy egyszer sem kell Oberammergauban éjszakázni. Elég, ha korán reggel érkezik az ember és este már mehet vissza. Egy ilyen pénteki napot választottam a passiójátékok megtekin­tésére én is. A színházhoz érve, nyomban kapunk a német ala­posságból egy kis ízelítőt. A belépőjegyek semmivel sem nagyobbak, mint a mi vasúti jegyeink, mégis olyan pontosan fel van rajtuk tüntetve, hogy melyik helyre szólnak, hogy a négyezerötszáz személy befogadására épitett hatalmas, fedett nézőtéren mindenki néhány pillanat alatt megtalálhatja a helyét. Majdnem min­denkinek a kezében van a német- vagy angolnyelvü szövegkönyv. Az előszóból alig tudja az ember elolvas, ni az oberammergaui játékok eredetére, körülményeire és szereplőire vonatkozó tájékoztatót, máris a szabad ég alatt lévő színpadra szegeződik minden szem. A prológot mondó Anton Lang (az előző játékok Krisztusa) vezetésével krémszínű talárban és hamvas, kék palástban két oldalról vonul be a kar. Néma csend­ben fejlődnek karéjba. Elhangzik a prológ s megkez­dődik az előadás, amelynek már ez a bevezető mozza. nata is annyi keresetlen ünnepélyességet é3 festői lát- . ványosságot rejt magában, hogy felejthetetlen élmény, ként vésődik a nézősereg leikébe. Rám legalább is ed dig még sem a Grál-lovagok bevonulása, sem a nem­zetek közötti viadalok válogatott atlétáinak tisztelgő felvonulása nem tett soha ekkora hatást. De elég csak egy futólagos pillantást vetni szomszédaimra: az ő ar­cukon is látszik, hogy még a legprofánabb nézőket is megragadta az esztétikai szépségekben is gazdag be­vonulás lenyűgöző varázsa. Különben ez a bevonulás az egyes szinek előtt (egy kivételével) megismétlődik, de még tizenötödször sem válik unalmassá, s nem érezni azt, hogy vontatottá tsnné az előadást. • A zene mindenütt alkalmazkodik a cselekményhez. Hiven festi alá az egyes szinek hangulatát s aki nem képzeli magát valami világhírű operaházba, akkor az a szólók és a karének naiv bájában Í3 nagyon sok tisz­ta élvezetet talál, hacsak nem éppen egy kákán is cso­mót kereső zenekritikus üzemével, vagy inkább fülével jött Oberammergauba. • Magát a tulajdonképpeni passiójátékot látni kell! Akik sohasem látták, azok számára úgy leírni, hogy csak megközelítő pontossággal is maguk elé tudják va­rázsolni a játék minden szépségét, meddő kísérlet len­ne. Néhány jelenet megemlítésével tehát csak megsej­tetni szeretném egyes színekben megkapó szépségét, más színeknek megrázó fenségét. Virágvasárnapi bevonulás Jeruzsálembe. A rende­ző leleményessége és a természet, mintha versenyre kelnének egymással, hogy minél festőibbé tegyék e je­lenetet. Az utcán a korhüség teljes illúzióját keltő öl­tözetben nyüzsög a nép: kicsinyek, nagyok és között tűk szamárháton vonul be az Üdvözítő megszemélyesí­tője, Alois Lang. A hozsannázó tömeg felett a ragyogó napsütésben mosolygó bárányfelhők úsznak s az alat­tuk röpdöső fecskék csicsergése teszi a jelenetet egé­szen természetessé és hangulatossá. Utána a kufárok kiűzése a templom előcsarnokából következik. Igen poétikus, amikor a kalitkákból eleven galambok menekülnek riadt szárnycsattegással a sza­badba és a kiűzött árusok eleven álá«**ti bárányokkal sietnek tova. Némelyik jelenet valóságos reveláció. Eéldául, ha valaki nem tudná megérteni, hogyan magasztosulhat fel az, aki önmagát megalázza, annak csak az utolsó vacsorát megelőző lábmosásjelenetét kell végignéznie. De ha volnának a nézők közitt olyanck, akiket csak a puszta kíváncsiság hozott id« s »kiknek leiké­ből már kiégett a vallási élmények befogadására és megbecsülésére szolgáló érzék, azok az «gyszerü szerep­lők között is találhatnak nem egyet, akinek játéka mű­vészi élvezetek ébresztésére is teljes mértékben alkal­mas. Miért izzad?? Vegyen Höfer 3. sz. hintőport!! Közben m idő, mintha tökéletes összhangban akar­na maradni a cselekménnyel, fokozatosan romlik. Ko­mor, sötét fellegek gyülekeznek a színpad fölött. Az Üdvözitő elfogátása után hatalmas szélvihar tört ki és nehéz cseppekben megered az eső « ezzel be is fejeződ­tek a délelőtti előadások. • A paasdójátékok egész második fele zuhogó esőben folyt le. A meg.megujuló szél a szabad színpadon a szereplők arcába, szemébe vágja az esőt, de azért ren­dületlenül, halálos komolysággal megy minden tovább, mint ahogy az írás szavaiból előre tudja az ember. Legtöbbet a teljesen nyilt színen szereplő kar kap az esőből. Palástjuk már egészen átázott, hajuk csapzott, de azért csodálatra- és tiszteletreméltó nyugalommal éppoly bensőséggel és áhitattnl énekelnek, mintha még most is a reggeli nap verőfénye csókolgatná homloku­kon a hajukat összetartó csillogó koronát. Láttuk már Péter sírását, Judás nagy művészettel megjelenitett lelküsmertfurdalását és végső kétségbe­esését, sokaknak szemébe könnyét csalt a Szüzanva fájdalma, de talán legnehezebb kibontakozni a Pilátus előtti tömegjelenet benyomásai alól. Pilátus révedező tekintettel, értetlenül áll a tomboló tömeggel szemben. Fülünkbe csengenek szavai: leb verstehe dieses Volk nicht! S szemünk előtt, ott viharzik egy színpadi ará­nyokban fölülmulhatatiannak látszó jelenet. Az események gyorson gördülnek tovább. Az Üd. vözitő már a kereszten függ. Minden befcPljesedett. A katonák csapásai alatt mintha valóban összetörnének a latrok csontjai és a poroszló lándzsája nyomán az Ur oldalából kiserken a vér. A nézősereg önkéntelen fel- szisszenése és csodálkozás moraja eléggé bizonyítja, bogy mennyire beleélte magát mindabba és mennyire igaznak, valószerünek érez mindent, ami szeme előtt lepereg. Végére értünk a passiójáték két szivbemarkoló je­lenetének. A kar is érzékeltetni akarja ezt, mert, fekete palástját, amelyet erre a két jelenetre öltött magára, újra a hamvaskékkel cseréli föl. Következik a feltámadás és az Ur megdicsőülésé­nek csodálatos szépségű jelenete és a kar diadalmasan ujjongó allelujája a passziójáték végét jelzi. Egy-két színházlátogató tenyere profán tapsra verődik össze, de még ugyanabban a íiillanatbsn ijedten némul el i miíHAPpnárró l ícedp 1 feliérifem f Í3 árnyalat 3 nap alaífT Vezesse egyszer yégíg nyelvét fogain , és .b7-orma.1 érezni fogja, hogy fogai finom nyálka- i-éteggel vannak bevonva, mely a veszedelmes mucin-t tartalmazza. A mucin leülepszik; a fogkőzök'ben és csúnya étel-és dohányfoltokat okoz. Később megkeményszik és az úgyneve­zett fogkővet alkotja, amely nem kevésbé járul hozzá a fogak megromlásához. Úgy a íogkö, mint az a sok millió bacillus, mely ilyen he­lyeken keletkezik, föoka a pyorrhöe-nek. A fogkefe maga a legtöbb esetben nem elég­séges, hogy a mucinréteget eltüntesse. A tudo­mány tehát megteremtette a párizsi Géllé Fré- res-féle íogpépet, amely speciális készítmény a mucin eltávolítására. A Géllé Fréres-féle fogpép feloldja a mucint, úgyhogy azután a fogkefével való könnyű dörzsölés útján is el­távolítható. t Amint a mucin ertum, a fogak megrehéred- nek és jelentékenyen csökken különféle olyan betegségek veszélye, amelyek a fogak elhanya­golásának következményeiként lépnek fel. A Géllé Fréres-féle fogpép az ön részére isi örvendetes meglepetés lesz. Mosolygása sokkaft bájosabbá válik, ami arckifejezését vonzóbbá és megnyeröhbé teszi. A legnagyobb és leg­szebb filmcsillag sohasem érte volna el azt? a sikert, amelyet elért, ha csúnya fogai lettek volna Géllé Fréres, Faris, rogpepe aiacsony arakon j gyógyszertárakban, drogériákban és jobb illatszertárakban kapható. minden lárma. Mindenki megérzi, hogy itt ünnepron­tás bármiféle tetszésnyilvánítás. * A nézősereg szétosztásában is van valami ünnepé­lyesség. Meglepő módon tükröződik vissza égés® ma­gatartásukon, hogy nem mindennapi látványosságnak, hanem egy egész életre szóló élménynek voltak részesei. Valóban eddig még nem láttam egyetlenegy hasonló tárgyú előadást sem, amelyik ily nagy hatást gyakorolt volna rám, akár színpadon, akár mozivásznon került bemutatásra, Grcban Igazi passióját és a Királyok ki­rályát, vagy a Ben Hurt sem véve ki. Szentmiklósi Miklós A XX. s; A Föld egyenlítője nem köralaku. A Föld alakjá­nak vizsgálata még mindig nincs befejezve. Azt már régebben megállapitották, hogy a Föld nem szabályos gömbalaku, hanem, a sarkain be van horpadva. Később egyes tudósok, a Föld színén végzett háromszögelések­ből és geofizikai jelenségekből azt állapították meg, hogy a Föld a gömbalaktól más tekintetben, is cltér. Ezt a még máig sem pontosan körvonalazott alakot „geoid“-nak keresztelték el. Helmer német tüdő® 1915-ben kezdette meg arra vonatkozó vizsgálatait, hogy a Föld egyenlítőjének szabálytalanságát, illetőleg .a köralaktól való eltérését bebizonyítsa. Helmer abból indult ki. hogy ha az egyenlítő kür- alaku, ngy minden pontja egyenlő távolságra kell, hogy legyen a Föld középpontjától, tehát a nehézségi erő az egyenlítő minden pontján teljesen egyenlő kell, hogy legyen. Helmer azonban azt tapasztalta, hogy a kisér. létezésre használt inga lengési ideje az egyenlítő kü­lönböző pontjain nem egyforma, tehát a nehézségi erő is változó. Ebből mint végeredményt levezette, hogy az egyenlítő ellipszis alakú. Helmer megállapításait újabban Heiskanen finn tudós vette ellenőrző vizsgálat alá. Ő is azt állapította meg, hogy a Föld egyenlítője nem szabályos köralaku. A Föld egyenlítőjének kis és nagy tengelye közötti el. térés 480 métert tesz ki. A Föld 12 ezer kilométeres átmérőjéhez képest ez elenyészően kis különbség, de I mégis megdöntötte a réai elvet, hogy a Föld egyenlí­tője köralaku, * * Malária hatása a rákos megbetegedésekre. A rák elleni küzdelemben jóformán hétről-hétre újabb elmé­letek látnak napvilágot. Nemrégiben egy a növényi táplálékokra alapitott diéta híre vert fel nagy port. Ezt tnég alig feledtük el, megint uj elmélet jeelntkezik. Braunstein professzor gondosan végzett statiszti­kai vizsgálatai azt mutatják, hogy a rákos megbetege­désiek sokkal ritkábban lépnek fel azokban az orszá­gokban, amelyekben a malária nagy mértékben van je­len. Például a malária járványairól hires Szerbiában százezer ember közül 1901—1905. évek között csak 10 halt meg rák következtében. Dániában, ahol a malária teljesen, ismeretlen betegség, ugyanez idő alatt százezer ember közül 150 halt meg rákban. Braunstein profesz- szor ezt azzal magyarázza, hogy maláriánál megna­gyobbodik a lép és ennek a rák leküzdésiénél fontos szerep jut. Braunstein .szerint ugyanis a lép a rákelle­nes „központ“. A tudós professzor az elméletét egy­előre részletesebben nem fejti ki. A lép szerepe is eléggé homályos ebben a meghatározásban. A statisz­tikai adatok azonban megtévesztően a malária haszna mellett szótanak, ha ugyan nem fog kiderülni, hogy a végokot nem a maláriában, hanem egy ma még isme­retlen, egyéb tényezőben kell keresni. Sajnos, a rák problémájának megoldásához ezzel sem jutottunk közelebb! * * * Világitő csontok. Az elemek legtitokzatosabbika a rádium, sok csodálatos probléma elé állította a kutató­kat. Legutóbb kiderült, bogy a rádium az emberi szer­vezetre halálos lehet. Egy németországi óragyárban történt az alábbi eset. A világító számlapok festésével foglalkozó mun­kásnők közül többen betegedtek meg és hunytak el az idők folyamán. Az első haláleset óta 7 esztendő telt el. Most felfigyeltek ezekre a halálozásokra és felmerült a gyanú, hogy a halált a rádiumtartalmu festékekre lehet visszavezetni. Exhumálták a gyanús körülmények között elhunyt munkásnőket és első pillanatra megál­lapították, hogy halálukat rádium-mérgezés okozta. Csontjaik a sötétben kísértetiesen világítottak, tehát rádiumot tartalmaztak. A ráÜMt, a Föld „szelleme“, igy állott bosszút a mindent kizsákmányolni akaró emberen: megölte. Ezután ügyelni fog az ember! Dr. Somosdy Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom