Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-11 / 175. szám
Kill. ÄVF. 175. SZÁM. it KÖNYVEK KOZOTT Komáromi János irói arcképéhez — Uj regényének megjelenése alkalmából*) — Irta: Dr. Kristóf György Komáromi János egyénisége nem ismeretlen az erdélyi magyar olvasóközönség előtt sem. Gazdag regényírói munkásságának egyik szép termékét, Az idegen leány cimüt a Pásztortüz hasábjain közölte először még 1926-ban. Ugyancsak nálunk, a Pásztortüz könyvtárban jelent meg először a Régi legények c. novelláskötete, mint ennek a sorozatnak egyik legértékesebb darabja. A Pásztortüz a György Lajos szerkesztőségének kezdete óta minden évben közölt néhány Komáromi-e'heszélést. Újabban napilapjaink is igyekeznek egy-egy Komáromi tollából származó novellával színvonalasabbá tenni szép- irodalmi tartalmukat. Újonnan megjelent müveiről is jelent meg olykor folyóiratainkban és napilapjainkban ismertetés. Hangos kürtszó nem trombitálta, pajtáskodó bombaszt nem puffogtatta hírnevét és mégis Komáromi János ma nálunk is olvasott, népszerű iró. Mert aki egyszer, ha csak véletlenül is, olvasott tőle valamit, azt Komáromi meghódította, annak az érdeklődését felkeltette és magához kapcsolta. Megnyugtató tájékozásul Komáromi erdélyi olvasóközönsége számára közölhetünk néhány adatot, amelyek azt igazolják, hogy Komáromi általános magyar irodalmi viszonylatban is már évekkel ezelőtt beérkezett. Mindössze negyvenéves, tehát a fiatal, sőt elért sikerének teljességét tekintve, a legfiatalabb iró- nemzedék tagja. Első kötetei még a világháború alatt, jelentek meg (Mit búsulsz kenyeres? 1915. Csanaki András Bécsben 1916, Tilinkó 1917). De csak a világháború után bontakozott ki teljes mértékben, meglepően termékeny tehetségének égési pompás és üde gazdagsága. Majd minden évben jelent meg tőle uj kötet, évente rendszerint kettő is. Nagy és széleskörű olvasóközönsége van. Tehetségét érdem szerint méltányolta az irodalmi kritika is. 1928 óta tagja a Kisfaludy-társaságnak; a Petőfi-társaságnak titkára s a Petőfi-ház gondnoka. Mint költő és hirlapiró kizárólag az irodalomnak és az irodalomból él. A kicsi zemplénvármegyei faluból kiinduló pálya a sárospataki öreg kollégium tantermein, a budapesti egyetemi éveken és a világháború szenvedésein keresztül odáig emelkedett, hogy Komárominak módjában áll a zavartalan irói alkotás. Az emlitetteken kivül legismertebb és legjobb müvei: Zug a fenyves, Esze Tamás, Régi szerető, Hat vőlegény, Az ősdiák és a Régi ház az országúinál. írói kedve lankadatlan; tehetsége kifogyhatatlan. Bizton remélhető, hogy regény- és elbeszélés irodalmunkat még sok kiváló müvei gazdagítja. Melyek irói munkásságának ama legszembetűnőbb vonásai, amelyek biztosítják számára a közönség szeretetét és az irodalmi kritika meleg elismerését ? Ilyen elsősorban mindig friss mesélő kedve és érdekes mesélni tudása. Az, amit a németek már régóta Lust zum Fabulieren-nek neveznek. Komáromi melléd ül és elkezdi üde szóval szőni-fonni a mesét, amiben neki is érezhetőleg kedve telik, maga is gyönyörködik. Sehol semmi tudóskodás, fontoskodó probléma feszegetés, nagyképü pennarágás. Egyszerűen és természetesen folyik a mese. Képzelete nem csapong, mint a Jókaié, fantasztikusan és csodák között, hanem reális. Mindig a valóság, a valószinüség síkján halad, megelevenítve az utatszegélyező jegenye bokrok, falusi kisemberek, történelmi nagy események világát egyaránt. A Régi ház az országúinál pl. tulajdonképpen egy sárospataki diák életének két esztendejét, az ötödik és hatodik gimnáziumi osztályban átélt élményeket beszéli el. Hogy lehet erről három és félszáz oldalas regényt szőni? Úgy, ahogy Komáromi teszi: szépen, sorjában elmondja mindazokat a természeti, társadalmi körülményeket és eseményeket, amelyeknek hatása alatt áll és él a regény hőse. Ezért a regény cselekvénye kiszélesedik, epikai méretűvé válik, úgy, hogy Komáromi a hőst környező viszonyokról teljes világképet nyújt. Mindazonáltal semmit sem mond el önmagáról, hanem mindent a főhős életfolytatásának a feltüntetéséért, így aztán meséje, bár rendkívül széles mederben folyik, mégis egységes marad. Felesleges részek, epizódok nem terhelik. A jó mesélő előadása mindig közvetlen, a szájunk ize szerint beszél. Ezzel bilincseli le a figyelmet s tartja ébren az érdeklődést. Komáromi stilu*) Régi ház az országúinál. Genius kiadás. Sv nélkül. Budapest, 1930. 344. L sának közvetlensége és kedvessége különösen az erdélyi olvasót lepi meg. Sajnos, a mi erdélyi szép prózairóink egy jó része egyáltalában nem tud elbeszélni. Keverik, tehát erőltetik a magyar szót. Mesterkednek, hogy eredetiek és modernek tudjanak lenni. Közben kivész, kihull mesemondásukból a természetes közvetlenség és az egyenes magyar észjárás, a szegfejére ütő kifejezés. Komáromi nyelve természetes, költői magyar stilus. Nemcsak tud mesélni, de szép és közvetlen szóval, gyökeresen magyar ízzel mesél. Említettem szemléletének tárgyiasságát, realitását. A dolgokat úgy ábrázolja, ahogy vannak az elbeszélés és anyagi is legtöbbször a saját egyéni élményé és tapasztalata, a maga élettörténete. A maga tárgyiasságában ábrázolt világot azonban, valamint a maga életének nyers tapasztalatait átlengi, áthatja valami kedves, meleg érzelmesség, folyvást lobogó szubjektivitás, melynek verőfényében a realitások és kopasz élettapasztalatok aranyfürdőt vesznek, megszinesednek, eszményi szint, költői köntöst öltenek föl. Mert Komárominak a szeme ugyan realista, a szelleme, felfogása, egész egyénisége a legtisztább, a legnemesebb idealizmussal van tele. Hiszi, tudja, hogy a világ több, mint az anyag. Hiszi, tudja, hogy az ember nemcsak test és ösztön, hanem teremtő szellem, szabadon alkotni hivátott lélek is. Ezért tud gyönyörködni az életben s ezért tud gyönyörűséggel szolgálni minden élőnek. Irómüvészetének egyéb jeles tulajdonságai is külön méltatást érdemelnének. (Mint pl. gyakori, kurucos legénykedése, töretlen optimizmusa, máskor meg magyarosan szemérmes szerénysége, borongó és százados zajok és bajok okozta elbusulásai stb.). Azonban csak egyre hívom fel a figyelmet ezúttal: bőven felbuggyanó, sohasem fanyar, de mindig jó- izü és nemes humorára, a nagy és gazdag személyiségeknek eme különös jellemvonására. Végül némi személyes irigységgel és melancho- liával hadd említsem föl, hogy Komáromi legtöbb regényének és elbeszélésének szinhelye Sárospatak, Zemplénmegye és a Felvidéknek, Sárospatak köré eső fele. Emberei, hősei is nagyrészt odavalók. Mint a Dunántúl Jókai, a palócvidék Mikszáth müveiben, úgy elevenedik meg a Hegyalja Komáromi költészetében. Legnagyobb élménye és igy legfőbb forrása Komárominak mégis Sárospatak, a pataki kollégiumi évek, a pataki diákélet. Müveinek is ez a pataki diák, a pataki diákélet a központja. E központon keresztül lépnek elénk az élő vagy meghalt legendás professzorok, a különböző diákcsoportok és társadalmak százai, parochiák, iskolamesterek, fülük és városok, mágnások és koldusok, hősök és nyomorékok, nagyszellemek és hazajáró kisértetek, a tudomány bajnokai s a falu bolondjai egyaránt. Irigylem a Felvidék, Zemplénmegye s a pataki kollégium szerencséjét azért, mert megtalálta! Komáromiban, az ő kiváló irói tehetségében, lokálpatriotizmusában és szülötte földjéhez való megható, büszke ragaszkodásában azt a művészt, aki ä pazar bőségben lappangó kincseket észre vette, felkutatja s a költészet eszközeivel mindnyájunk gyönyörűségére forgalomba hozza. Irigylem Patak szerencséjét s melancholiával gondolok arra, hogy a mi régi erdélyi ref. kollégiumaink, közöttük elsősorban az enyedi, az enyedt diákélet talán sohase fogja megtalálni a maga Komáromi Jánosát. Pedig milyen kicsi és segényes volt és lehetett a Komáromi művészetében oly gazdagságban kibontakozó pataki diákélet az enyedihe? képest! Kicsi és szegényes, ismétlem. Hiszen Sárospatakon sohasem volt kollégiumi együttlakás, inter« nátus. Csak most, az urnák 1930-ik esztendejében jutott Patak államsegéllyel odáig, hogy internátust építhet. A pataki diák, kicsi, nagy, egyaránt, künnlakó volt, családoknál, kosztadók házában, tehát izolálva tanult ki. És nem bent a kollégiumban, a mindenkit magába foglaló diákméhkasban, diáktársadalomban. Igen, méltán és igazán irigykedhetünk Patakra Komáromiért, mai regényirodalmunk egyik legkiválóbb, legnépszerűbb művelőjéért Vidéki szülők SIS' gyermekeinek fdzjnyolai alatt teljes ellátását, valamint akár nyilvános iskolában, akár magánúton vég- zendő tanulmányaik pedagógiai felügyeletét vállalom. Szives tájékozásul közlöm, hogy gyermektelepem a modern hy- giéna minden követelményének megfelelően van berendezve: egészséges, tágas hálótermek, nagy ebédlő, olvasó és tanuló termek, nagy park, tornaszerekkel és játszóterekkel, téten korcsolya és rodii pályával. Vitamindus, egészséges táplálás mellett a gondjaimra bizot gyermekek testi, szellemi, valamint leik íejlődése felett személyesen őrködöm Dr. Hollósné Breider Erzsi Oradea, Cheiul (risului (AlsA Köre soldai) 273 sz. — Telefon 4<S. Gyermektelepem megtekintésére az érdeklődő szülőket bármikor szívesen látom. O ■ «C- O -K'.O <~0 - O -o o • «■<-, ZSOLDOS tanintézet Budapest, VIJ. Dohány u. 84. Telefon: 424—47. Magyarország legrégibb és legjobb előkészítő tanintézete (24. tanév). — Előkészít közép« iskolai ntagánvizsgákra és érettségire felelősség mellett
