Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-11 / 175. szám

6 XIII. ÉYF. 175. SZÁM. Kapható; Gyógyszertárakban, droguériákban, illatszertárakban, stb. Fölerakat: Str. Plantelor 26,Tel. 342/93. Bucureşti. ♦ t ♦ t»I11 * Vf «■ V t v* » >yi, w r v yi „»4 A széles~film , _ A hangos,^ illetve beszélöfilm bevezetése után tij meglepetés készül a filmiparban. Ez a megle­petés alig érdemelne többet, egy jól plasszirozott, azaz élénken kihozott hírnél a lap hasábjain. Két­ségtelenül nem teljesen érett még ez az újfajta film ahhoz, hogy nagyon sokat volna érdemes róla be­szélni. Ezenkívül megvalósulásának is vannak né­mi akadályai. Mint a legtöbb találmánytökéletesi- tés eseteben, úgy ebben az esetben is az uj talál­mány uj apparátusokat, uj munkaerőket, azaz uj költségeket jelent s ezért ha a találmány maga már ,,tökéletes“ is, sok víznek kell még lefolyni a Dunán, amig felválthatja az előbbit. Sokat tehát egyelőre nem igen volna értelme foglalkozni ezzel az uj filmmel Viszont a filmnek, mint találmány­nak az életében ez az újfajta ..széles“-film ismét egy olyan fordulatot jelent, amelyre röviden ér­demes felhívni a figyelmet. Mi ez az úgynevezett széles film valójában? Az a filmtekercs, illetve szalag, amiről a vá­szonra vetítik a néző eiŐtt futó fiimet, ezzel az uj „széles"-filmmel szemben úgynevezett normálfilm" Ez a normálfilm szalag, amely ezer és ezer kocka nagyságú képben rögzíti le a vásznon futó képso­rozatot, valójában igen keskeny. A szélessége pon­tosan 35 miliméter, magassága pedig 18. Az ezzel a két mérettel befogott kockán azonban maga a le- íotografált kép még sokkal kevesebb területet fog­lal el, mert minden egyes filmkockára, csupán egy 18 miliméter magas és 24 miliméter széles képfelü­let esik, 'amit a hangosfilm esetében a hangjegyek < nyoma még további pár miliméterre! beszükií, nem I is említve, hogy a fiimszalag két oldalán pár milli- • méternyi sáv, az úgynevezett perforáció számára szükséges. A „széles film“ esetében viszont arról van szó, hogy a filmszalag kockái nagyobb felületüek le- ,/yenek az eddiginél. A hollvwood Fox-gyár kísér­lete szerint legalább akkorák, hogy a szélességük JÜ, magasságuk pedig 23 miliméter legyen, amiből roxjmmsjtG ■ I. 1? n I egy 48 miliméter széles és 23 miliméter magas felületű kocka essék a film tulajdonképpeni kép­tükrére s a perforációra szükséges sávokon kívül 10 miliméter a hangjegyfelvételekre. A széles film e számokban kifejezhető adatai valószínűleg úgy tűnnek majd az olvasó előtt, mint­ha vélük Kapcsolatban csupán olyasmiről volna szó, hogy ezentúl tehát a normálfilm helyett lesz egv; körülbelül duplanagyságu filmünk, amire valószí­nűleg azért van szükség, hogy a fotografálásának a kvalitása emelkedjék, illetve, hogy minden további nélkül litografálhatok legyenek olyan képmélysé­gek, aminöket idáig a keskenyebb filmtükör nem tehetett lehetővé. A dolog nem ilyen egyszerű, mert ez az újítás, amennyiben sikerül a keresztülvitele, tényleg gyö­keres átalakítást hoz be a film egész természetében Olyan gyökeres átalakítást, hogy az ujitást bátran nevezhetjük forradalminak. Forradalmibbnak, mint amilyen újítás a hangos, illetve beszélő, vagy akár a szines film bevezetése volt Miért ? Ez az uj „széles“-film az eddigi film legalap­vetőbb törvényszerűségét forgatja fel. Az eddigi film. hogy ezt mindenki tudja, minden hasonlít''1« és rokonság ellenére, elvileg és lényegileg, mint a néző elé képeket állító valami, gyökeresen külön­bözött attól a néző elé szintén képeket táró vala­mitől, amit szitiháznak nevezünk. A színpadi kép és a filmkép között eddig az a gyökeres különbség volt, bogy a film mindig csak egy képkivágást kö­zölt a nézővel, a színház pedig egy teljes képet, illetve ha a film közölt teljes képet, úgy ez a kép távoli volt s igy a részletei és a lényegei nem vol­tak láthatók. A film lényeges eseményei kizárólag képkivágásokon keresztül valósultak meg a néző előtt s a teljes képek csupán homályosan utaltak a helyre és környezetre, ahonnan a képkivágások származtak. Az eddigi film egész irói, rendezői és gyártási organizációja ezen az optikailag determi­nált sajátos filmtörvényszerüségen alapult. Hogy a filmszcenárium eddig olyan volt, amilyennek is­merjük s hogy a filmfelvételek pgy készültek, ahogy ezer és ezer film esetében csinálták, az az előbb érin tett törvényszerűségnek a folyománya. A film belső organizációjának ezen a sajátosságán nem. változ­tatott sem a hangos, sem a színes film bevezetése, az alapvétő törvényszerűség megbolygatatlan ma­radt. A film fihgképet, nem pedig színházi képet adott. 1 , A „széles“-film ezen a ponton ujit. A régi törvényszerűséget elveti, .mert azáltal, hogy egy optikailag összehasonlíthatatlanul nagyobb, szinte duplanagyságu képfelülettel kiván dolgozni, az a törekvése, hogy a néző Ugyanúgy állandóan teljes képet kapjon a vásznon, mint a színházban. A szé­les film tehát ' feláldozza a képkivágás-elvet s ugyanolyan szélességgel akarja láttatni a lényeges eseménysor közvetlen hátterében levő dolgokat is, mint a színház, ahol a néző szemét sohasem csak egy képrész köti, hanem a totalitás. Nem szükséges ahhoz túlságos találékonyság, hogy kiderüljön az oka annak, amiért ez az újítás érvényesülni akar a filmben. A film minden erejé­vel a színház felváltására törekszik. Ez a „széles“- film a hangnak és a színnek a filmben való beve­zetése után akarja vinni az eddig csupán utalá­sokkal szugerált teret is a filmbe. Teljes térbenyo­másokkal akar szolgálni s igy valójában annak a régi kisérletezésnek egy újabb változata, amiről „plasztikus-film“ néven már annyit hallottunk. Mi azonban mindezekben a tünotszerü? Kétségtelenül az a mozgolódás, amely a han­gosfilm felszinrekerülése óta mind idegesebben je­lentkezik a film körül. Ez az idegesség nagyon ért­hető. A hangosfilm felszinrekerülése megosztotta az eddig egyöntetű filmipart s ezzel együtt felszínre vetette mindazokat a problémákat, amelyek a krí­zisben levő filmet egyensúlyba hozhatják. A „szé­les“-film letérni látszik a film eredeti útjáról s a színház felé tendál. Ez a „széles“-film kísérlet is azt bizonyitja, hogv a film még mindig gyerekcipőkben jár. G. G. Perzsia visszautasító magatartása folytán felujult a perzsa-török háború réme (London, augusztus 9.) A Press Associa­tion jelenti Konstantinápolyból, hogy a per­zsa kormány hir szerint elutasította, a török kormány azon követelését, hogy a török-per­zsa határt igazítsák ki. Törökország a batár- kiigazitást az egyi’e gyakoriabbakká vájó kurd-betörések miatt követeli. Perzsiában úgy látszik számolnak azzal, hogy az eluta­sító magatartás a törökök agresszivitását fogja kihívni, mert a perzsa határmenti csa­patokat megerősítették és a vezérkar főnöke kíséretével végigjárta a határvidéket. Peshavar környékén válságosra fordult a helyzet Az afridík lázadó törzsével szemben tehetetlen az angol katonaság A bombayí jelentések is igen aggasztóak (London, augusztus 9.) Bombayból jelen­tik, bogy az Indus melletti Sukkurban a hely­zet továbbra is válságos. A fosztogatások és erőszakoskodások a hatósági intézkedések el­lenére is folytatódnak. A kereskedők nem me­rik megnyitni üzleteiket. Tegnap újabb csa- patmegerősitések érkeztek a városba. Az ösz- szes fontosabb pontokon gépfegyveres oszta­gok teljesítenek szolgálatot. A hinduk és mohamedánok kisebb össze­csapásait sikerült megakadályozni. Több le­tartóztatás történt. Vasárnapra Bombayban nagyarányú hatósági intézkedéseket foganatosí­tottak. A pánindiai kongresszus erre a napra tüntető felvonulásokat rendez, amelynek során a tüntetők elvonulnak az ösz- szes boinbayi börtönök előtt. Attól tartanak, hogy a politikai foglyokért tüntető tömeg vé­res zavargásokat fog inszeenálni. (London, augusztus 9.) Peshavari jelen­tések szerint az északnyugati határvidékei; és különösen Peshavar közvetlen környékén a helyzet rendkivü! válságosra fordult. Az afridi törzs harcosai az angol bembavete repülőgépek akciói ellenére továbbfolytatták előnyomulásukat és dél felől öt kilométernyi távolságra megközelítették a peshavari erő­dítményeket. A lázadó törzsek harcosai döntő ütközetre készülnek. A helyzet komoly, mert Peshavar lakos­sága a hegyi törzsek guerillacsapataival ro­konszenvezik, de másrészt Peshavarban nem áll rendelkezésre annyi haderő, amennyi az afridik fö­lényes visszaveréséhez elegendő volna A csapatparaucsnokság megerősítéseket kért. Peshavari angol körökben bíznak abban, hogy a város mégsem kerül a lázadó törzsek kezére. Az angol bombavetők ma is folytatták a felkelők táborhelyeinek bombázását. A kínai helyzet egyre aggasztóbb (Londou, augusztus 9.) A kínai helyzet egyre aggasztóbb. Az előnyomuló kommu­nista hadsereg parancsnoka pénteken felszó­lította a hankaui hatóságokat, hogy a hankaui Nemzeti Bank utján utaljanak át számára háromszázezer dollárt, ellenkező esetben meg fogja szállani a várost. A korraánvesapatok győzelmeiről terjesztett hírek, amelyek sze­rint a kormány döntő győzelmet aratott a kommunisták fölött és hogy 19 ezer embert elfogtak volna, londoni megítélés szerint nem valószínűét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom