Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-02 / 167. szám
íti Ujság r1 TAXA. POŞTALA PLĂTITĂ m numerar No. 24256—927. Cluj'KoIossvir 1930 »agosxtas 2. SzOBlbăt *ü| ' Képviselőha^ ***** 'ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 im 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre SOÖ le], egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 le; ÖB8ZAÜÜS MAUYAKPÁRTI LAP Síerkesatöség ér, kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Tţlefon: ß-08, 694. XIII, évfolyam 167-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 58 pengő, félévre 20 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. Az adóprés és a nyelvrendelet Ami Udvarhelyen előfordult, bizonyára példátlan mindazokban az országokban, ahol a kisebbségi jogokat a legcsekélyebb mértékben is respektálják. Székelyudvarbelyen, amelyet ugyebár még ßem lehet román összetételű városnak nevezni, megtörtént, hogy a pénzügyigazgató rendeletileg utasította alantas közegeit, hogy az adófizető közönségnek pe adjanak magyar nyelven felvilágosítást. [Van-e valaki, aki ne érezné meg azonnal ennek a rendeletnek a maga el szörnyitő voltát, ha arra gondolunk, hogy a mai áldatlan gazdasági körülmények között magyar munkáskezek úgyszólván egyébért sem dolgoznak, csakhogy a kincstár megta lálja a maga számítását és ugyanakkor egy színtiszta magyar városban, mint amilyen Udvarhely, még csak annyi előzékenységgel sincsenek a hatóságok, hogy adóügyekben, pénzügyi ügyekben annak a népnek a nyelvén szólaljanak meg, amelyiknek áldozatkészségét százszázalékosan igénybeveszik. Mert ha véletlenül az a hivatalnok nem tud a kisebbség nyelvén — noha tudnia kell olyan városban, mint amilyen Székelyudvarhely is, lehetetlen, hogy ne tudjanak, a csehországi Székelyudvarhelyeken az állam egyenesen kötelezővé teszi, hogy a hivatalnokok megtanulják a kisebbségi nyelvet — nos ha az az Udvarhelyre elhelyezett regáti tisztviselő •nem tud magyarul, enyhítő körülményként esetleg betudható neki. De rendeletileg kiadni: ha tudsz is magyarul, ne beszélj, még akkor sem, ha a te adódról van szó, ez az eljárás enyhén szólva; kvalifikálbatatlau. Augusztus elseje Mára a harmadik internacionálé újabb vörös napot jelent be a világ polgári közvéleménye számára. A propaganda szünetlenül folyik és naiv, aki azt hiszi, hogy csak akkor robbantják a polgári társadalom és a kapitalista termelés alépítményeit, amikor ezt hivatalosan is bejelentik. A titkos sejtek földalatti munkája permanens, behálózza az öt világrészt és ahol módjukban áll ezeknek a fagocitáknak megrágni az élet eleven fáját, azonnal tömegestől megjelennek. Mit jelképez tehát egy ilyen dátum, mint augusztus elsejei Gyöngéd vészjelek-e a harmadik internacionálé részéről, hogy mindenki siessen idejekorán mentőövvel ellátni magáti Vagy csak demonstráció akar lenni a kommunisták részéről: itt vagyunk, zavarjuk a rendet, borsot törünk az orrotok alá, meg akarjuk boj- gatni a délutáni álmotokat, hogy ne emésszetek olyan nyugodtan! Nem, ezeknek a dátum- szerű bejelentéseknek jelentőséget tulajdonítani nem nagyon lehet. Viszont nem szabad letagadni, hogy a veszedelem fennáll, julius harmincadikán éppen úgy, mint augusztus elsején, vagy augusztus másodikén. Európa meredélyek fölött balanszíroz és kontinensünknek résen kell lennie, nehogy maga nyújtson segédkezet a bolsevizmus kapuinak feltárásához. Szeptember 21-én lesz a koronázás Gyulafehérváron Az ellenzékiek kormányváltozást várnak, a kormánypárt pedig cáfolja a koncentráció tervét (Bukarest, julius 31.) Bukaresti lapot közlése szerint politikai körökben úgy tudják, hogy a király megkoronázásának napját szeptember 21-re tűzték ki. Egyes híradások szerint a király maga állapította volna meg a koronázásnak ezt a nnpját és az 8 kivánsá. ga, hogy szeptember 21-én Gyulafehérváron az ottani koronázó templomban történjék meg az ünnepélyes közjogi esemény. Tény az, hogy a roojári alkotmány értelmében a koronázás a király akaratától függ s nem olyan közjogi aktus, mint sok más monarclpk us államban, tehát a király állapíthatja meg a napot is, amelyen megkoronázzák. Az ellenzék kormányváltozást vár Ezzel a hírrel kapcsolatban ellenzéki körök' lázasan terjesztik azt, hogy a kormány szeptemberben távozik a helyéről. A koronázás idején koncentrációs kormány1 váltaná fel. Ben fen tea kormánykörökben 0 leghatározottabban cáfolják ezt a híresztelést s ugyan ilyen határozottsággal állítják, hogy » 'zás is a Mamin kormány kormányzása alatt fog végbe- menni I Szó sem lehet koncentrációról és ma• ilyen kívánsága nincsen a királynak.. Mivel a koronázás előkészítése nagy munkát igényel és kevés idő van még addig, a kormány elhatározta, hogy a miniszterek nem utazhatnak el tervezett külföldi útjaikra. Bonyodalmak az árlejtések körüli visszaélések miatt Politikai körökben nagy meglepetést keltett a központi árlejtés! hivatalnak az a bizalmas természetű je. lent őse, amit a. miniszterelnökségnek nyújtott be és aminek hire mégis hamar elterjedt. A központi árlejtési hivatal azt jelenti, hogy az ország autonóm üzemei, tehát a vasút és posta, valamint a hadügyminisztérium . és közoktatásügyi minisztérium törvényellenesen tartják meg az állami szállításokra azi árlejtéseket. Dacára, hogy e központi hivatalon keresztül kellene az árlejtéseket meghirdetni, mindezeken a helyeken a központi hivatalnak kikerülésével tartják meg az összes árlejtéseket és sokféle, nagyobbszabásu Visszaéléseket követnek el. Ez e jelentés a kormány tagjai között is meglepetést keltett és bonyodalmakra vau kilátás a miniszterek közötti mert Popoviei pénzügyminiszter teljesén azonosítja- magát a központi árlejtési hivatal álláspontjával s követeli, hogy eszerint járjanak el mindenkivel szemben, aki törvénytelenséget követett el. 5zinajában letárgyalták a román— jugoszláv gazdasági együttműködés tervét Fénfekeia déíeiőü zárják b® a konferenciát Amerikából is érkezett megfigyelő Szinajába (Szíriája, julius 31.) Két országnak az érdeklődése néz most Szinaja felé: Románjának és -Jugoszláviának. Mindkét országnak a népe valami jót vár attól a. gazdasági konferenciától, amely a két kormány megbízottjai között megkezdődött. Messzi külföldön is sok helyen jelentős e-oménynek tartják ezt a konferenciát, amelytől olyan lépéseket várnak, miket minden európai állam gazdasági körei figyelemmel kisérnek. Sőt még Amerika kíváncsiságának « jelensége is megmutatkozol!, mert érkezett Szinajába olyan (amerikai szakember is, aki csupán csak azért jött, mert információkat akar szerezni. Hogy mik lesznek a gyakorlati életben a következményei ennek a tanácskozásnak,• s milyen életrevaló elhatározásokat hoznak létre, arra nézve meg korai volna .jósolni. Egyelőre.még a konferencián kialakult tervek és állásfoglalások sem kerültek nyilvánosságra. A konferencia ma délelőtt 10 órakor kezdődői t s az elnöki széket Kumanudi jugoszláv, meghatalmazott miniszter foglalta el, aki az cg&aa plenáris ülés alatt elnökölt. Az ülés megnyitása előtt, rövid megbeszélést tartottak a két kormány delegációjának vezetői s ezen állapították meg a konferencia .programját. Programul azt tűzték ki, hogy terveket 'állítsanak össze Románia és Jugoszlávia gazdasági együttműködésére vo- . • natkozólag. A plenáris ülésen úgy román, mint jugoszláv, részről előterjesztették azokat a jelentéseket, amelyeket a hét folyamán a delegációk állítottak össze. Pilia jugoszláv delegátus ismertette Jugoszláviának gazdasági struktúráját és azokat .a fel,adatokat, amelyeknek I megoldását a konferenciától várják. Román részről Cezar Popescu tartott hasonló előadást Románia gazdasági helyzetéről. A plenáris ülés után a szakértő-bizottságok ültek össze külön-külön és tárgyalták meg az eléjük terjeez: tett problémákat. A délutáni konferenciára ezek a szakértő-bizottságok vitték be e!őtor jősztése 1 ket. A konferencia mindezeket gyorsan letárgyalta, úgyhogy holnap délelőtt a záróülést megtartják és ezzel a szi- najai tanácskozás véget ér. Szinajába a konferencia idejére a csehszlovák kormány egy megfigyelő megbízottját küldötte el s a külföldi lapok tud'ósitói nagyszámban jelentek meg. Rendkívüli érdekessége a szinajai összejövetelnek az, hogy közvetlen tapasztalatok szerzése végett Amerikából is érkezeit egy közgazdaságtani egyetemi profesz- szor. Walkeuburg professzor a detroiti City Collégének a tanára s Európát járja ezekben a hetekben tanulmányi utón. A konferencia hírére Szinajába utazott. A hozzá kérdéssel fordult újságíróknak kijelentette Walkşnburg. professzor, hogy az Egyesült, Államok közvéleménye a leg. nagyobb érdeklődéssel figyeli azokat a mozgalmakat, amelyeket Briand páneurópai (erre váltott‘ki. Amerika* nincsen ellene a páneurópai mozgalomnak, hanem ellenkezőleg — a világ gazdasági helyzetének javulását várja tőle. £* érSseadsírtk patentben ujdonságokat. Vezérképviselet: Richter Apparatus építkezések Hamburg, Kaiser Wilhelm Strasse 79-85 Mai számunk 12 oldal
