Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-10 / 174. szám

4 Bevásárlási M) csehsilevák exportáruknak és világhirü textiláruknak. XI. 1{eich«8bersi MitttsVásár 1930 augusxius 16-tól 22-lg Utazási kedvezmények; ÉltalállQS mlQtaVáSáP Romania 50°/o Csehsdovákia 33 % lEXTilVdSftP Beutazás vizűm nélkül fBXtllQÍPB^ IBlntflíáSáPO Technihai mintauásip Igazolványok kaphatók: Cluj. Csehszlovák konzulátus, Calea Vic­toriei 29. Schenker & Co., Calea Kegele Ferdinand 33/11. Comp. Int. Wagon Lits. — Százezreket keresett jogtalanul a köztisztasági vállalkozó, de a város meg­állapítása szerint ez csak... szabálytalanság (Kolozsvár, augusztus 8.) A közelmúlt nagy­mérvű lakáshiány, a gigászi lakbérek igen sok tisztviselőt s még több munkást a messzi kültelkekre kényszeritettek. Sok költség és az adminisztráció taposó-malma huzavonája ellenére is, viskók és há­zak nőttek a parcellákra osztott szántóföldeken. Be­népesült. a Fellegváron tuli rész, a Györgyfalvai ut szélső része, a Lupsa, Pata ucca, a Nádasmente és a Kétvizköz kerületet övező szalag. Hosszú évek után villanyt kapott ez a terület is, vizet a,zonban csak a nagyon szerencsések, járda azonban szinte sehol és a város minden deputációzás és költségvál­lalás ellenére sem hajlandó a régi periféria csator­názását megcsináltatni. Ezt a kérdést a város a napirendről a dosszárok sülyesztőjében felejtette s emiatt a kültelki részeken miazmákkal telitett árok-mocsarak fertőzik meg hónapokon ke­resztül a gyárak által megőrölt emberek egészségét. Az uccákat is csak kivételes alkalmakkor sep- rik. Esős időben falábbal is lehetetlen kivackolódni a vastag dagaszból s az elhanyagolt uccák közepén életveszélyes dolinák ásitanak a szekerek és autók elé. A külváros külön milliós adója Annyi a városi taxa, hogy ember legyen, aki eligazodik ebben a taxadzsungelben. A motto: fi­zetni. Ezek a dijak azonban törvényes alapon kive­tett adók. Tiltakozni elvben lehet ellenük, de fizetni mégis kell. De, mert a külváros igen nagy területén csator­názás nincs, a perifériák lakóinak van egy külön illetéke is, amit nem a város, hanem ennek szegőd- ményese, a köztisztasági vállalkozó szed. A köztisztasági vállalkozó eddig Albu Vaszilie volt, aki a várossal annak idején szerződést kötött. A szerződés szerint a dijak a következők voltak. Az 500 literes hordó szállítási dija egységenként 30, a 750 literesé pedig 35 lejben állapíttatott meg. Kü­lön taxa járt ezekhez a dijakhoz begyen épült, vagy az udvarra be nem hajtható házakban, hordónként 3 lej, vagyis összesen 33, illetve 38 lej szállítási illeték. Ez a periféria külön milliós adója. Albu vállalkozó egyéni taxákat szedett A valóságban azonban ezeket az egyébként sem szerény dijakat Albu Vasilie vállalkozó, a városi szerződésétől eltérően és önkényesen bordónként 120 __200 lejben állapitotta meg és szedte be, nem is szólva arról, ha a vállalat embereinek előre nem ígértek borravalót, akkor a szomszédok és az ucca napokig a szűkmarkúság hatása alatt állott. A város csak most tudta meg a szabálytalanságot Albu Vaszilie köztisztasági diktatúráját a kül­telkek lakossága már évek óta nyögi. De nem is tud­ta senki azt, hogy voltaképp mi a taxa. Az élelmesen szerzett súlyos pénzeknek azonban egyik irigye be­súgta a városnak, hogy Albu ur tevékenysége körül valami baj van. A város megállapított és döntött. Albu ur sazbálytalanságot csinált a taxák körül, tehát- hatálytalanítandó a szerződés. Semmi egyéb, csak szabálytalanság. Az uj szegődményes most Muresan Jonel, aki azonban inkább az Albu-í'éle taxák lelkes utóda. mi. évf. í74. szia. Közérdekről lévén szó s bár ezek eltörpülnek más közgazdasági kilengés mellett, mégis meg kel­lett írni. Meg azért, mert egy kissé mégis furcsa az, hogy úgyszólván hatósági asszisztencia mellett, élelmes vállalkozók mindenből kipréselik a maguk szerény millióit. A végzetesen megterhelt polgár pe­dig csak várja, egyre várja, hogy mikor lesz már egyszer generális szabályozás bizonyos taxák körül. é—rasj Több külföldi csoport érdek­lődik az optánskövetelések finanszírozása iránt A kéményseprési dijakkal is baj van Sok a panasz mindenfelé arról is, hogy a ké­ményseprő mesterek a seprési djakban nem hivei ez egységes tarifáknak. Hónapról-hónapra ugyanazon háztulajdonosok mindig más dijakat fizetnek ki a mesterek által kiállított elismervények szerint. Eb­ben az ügyben felvilágositást senki sem tud adni, tájékozatlan a közönség is A sajtóba» időről-időre febukaxmak hírek, amelyek az optáníok kártalanítási követelóseiniek; közeli mobili­zációjáról akarnak tudni. Az optánsbirtokosok köréből is sűrűn jelentkeznek a pénzintézeteknél hitelkéréssel, amelynek fedezetéül a majdan, esedékes kártalanítási követelést kínálják fel. A pénzintézetek eddig ridegen elzárkóznak az optánskövetelések megelőlegezése elől, mert szerintük az ü.gyek mai állásában ezek a követelé­sek bankszerü fedezetet nem nyújtanak. A kérdés egy alapos ismerője az optánskövetelések mobilizációjának akadályairól és lehetőségeiiről a következő fejtegetése­ket bocsátotta rendelkezésünkre. — A pá.rizsi egyezmények értelmében a vegyes döntőbíróságok csak 1932. év végéig fogják megállapí­tani' az egyes optánsok ígényjogosultságát és az agrár- perek felpereseinek: összegszerű igénye csakis valanreny- nyi per eldöntése után, arányiagos felosztással fog meg­állapíthatni. Az opfcánskötvények kibocsátása és az op­tánsok közötti szétosztása ehhez képest legkorábban az 1933. év tavaszán fog megtörténhetni. Csak akkor lehet majd tudni, hogy egy-egy optánisnak mennyi kötvény jár, és bogy ezek a kötvények a nemzetközi tőkepiaco­kon mennyire fognak értékeltetni. Addig, amig a köt­vények nem lesznek az optánsok birtokában, lombardi- rozás utján való mobilizációról nem lehet szó. Ezért zá- logbaadás utján lefiiimnszirozni az optánsköveteléseket ma 'teljesen lehetetlen. — Maradna a mobilizáció másik útja: az enged-1 ■ményezés. Ennek ©Ívilleg nem is volna akadálya. Mert elvégre egy 219 milliónyi alap kellő fedezetet nyújthat arra, hogy 20—25 százalék erejéig az alapból folyó­sítandó követelésekre előlegek nyujtassanak, e követe­lések engedményezése utján. És bár számszerűleg ma még ismeretlen, hogy egy-egy optánsxa összegszerűleg mennyi fog jutni, mégis nagyjában és körülbelül meg­határozható e követelések fennállása és hozzávetőleges összege. Eddig tehát rendben volna a dolog és elkép­zelhető is, hogy ezeknek az igazolt optáns felpereseknek várható követelésük egy csekély hányada erejéig előle­gek folyósittassanak valamely finanszírozó intézet, vagy csoport részéről. A nehézségek azonban jogi téren mutatkoz­nak. Először is nincs még semmiféle olyan szerv, amely az engedményezést jogszerűen tudomásul vehetné és köte­lező nyilatkozatot adhatna arról, hogy az optánsoknak járó kötvények megfelelő részét az engedményes pénz­intézetnek fogja kiszolgáltatni. Ilyen szerv lehetne eset­leg az úgynevezett agráralap (A. alap) intézőbizottsá­ga, amely a párizsi egyezmények szerint ezt az alapot kezelni fogja. Azonban ez az intézőbizottság (Commis­sion de Gestion) eddig még nem alakult meg. Ez az intézőbizottság a párizsi egyezmények szerint négy tag­ból fog állni és pedig Nagybritiánmia, Franciaország, Olaszország és Magyarország Kiküldöttjéből. Ennek a bizottságnak lesz hivatása arról is dönteni1, vájjon fel­kéri-e a Nemzetközi fizetések bankját (Basel) az alap nevében való bizalmi funkciók (Trustee) elvállalására. A párizsi egyezményekben kifejezésre jut az, hogy ez az intézőbizottság igyekezni fog az optáns- kötvények mobilizációját lehetővé tenni, sőt erre a célra egy külön pénzügyi bizottságot jogosult kiküldeni, amely e mobilizálás feltételeit megállapítja. Minthogy azonban maga a Commission de Gestion sem alakult meg, természetes, hogy sem a nemzetközi fize­tések bankjának Trustee-megbizása, sem pedig ennek a pénzügyi bizottságnak a megalakulása még be nem következét!, holott pedig ©gyedül ez az intézőbizottság lehet jogilag az a fórum, amely az optánskövetelések, tehát az A. alappal szemben majdan fennálló igények en­gedményezését jogérvényesen tudomásul ve­hetné. Sem a magyar kormány, sem pedig annak valamely szerve az ilyen engedményezést tudomásul nem veheti és igy az optánskövetelések cesszió utján való megelő­legezése egyelőre, vagyis a Commission de Gestion meg­alakulásáig jogilag semmiképpen sem válhatik valóra. — De még az is bizonytalan, vájjon ez aa ín* tézőbizottság, ha már megalakult is, hajlandó iesz-e az ilyen engedményezések tudomásulvéte­lével az agráralap kezelését komplikálni és esetleg az ilyen engedményezésekkel kapcsolatos anyagi kockázatot elvállalni. Amennyiben a Commis­sion de Gestion az ilyen engedményezések tudomásulvé­telére hajlandó lesz, ezenfelül még törvényileg sza­bályozni kell majd a végrehajtási foglalásokkal szem­ben a rangsor kérdését, valamint ugyancsak törvényben kell garanciát felállítani a (többszörös engedményezések és a hitelezőknek ilyen engedményezések utján lehet­séges megkárosítása ellenében. — Amennyiben az intézőbizottság hozzájárulna az engedményezéshez és a megfelelő jogi garanciák meg­konstruálhatok volnának, az optánskövetelések finanszírozása, azok egy hányadának hitel formájában való folyósítása utján gyakorlatilag nem ütközik majd áthág­hatatlan akadályokba. Értesülésünk szerint ugyanis több külföldi pénzcsoport érdeklődik ez üzletág iránt és hajlandó volna az agrár­alap ellen fennálló követelések finanszírozására 20—25 százalék erejéig, 2—3 évi lejáratra, megfelelő tőkeössze­get rendelkezésre bocsátani, ha c hitelakció lebonyolí­tására Magyarországon valamely hivatalos szerv állít­tatnék fel. Erre azonban csakis a Commission de Gesti­on megalakuása után, valamint a fent felsorolt jogi kautélák megkonstruálásával kerülhetne a sor. Mint ebből látható, az optánskövetelések rendszeres finanszírozása ma még nem időszerű. Hogy a Commis­sion de Gestion mikor alakul meg, az még' egészen biizoinytalan. Tekintettel azonban arra, hogy az Árualap­ba több állam részéről, ágy Magyarország részéről is már a folyó év második felében, valamint a jövő év elején befizetések történnek, amelyeknek kezeléséről valakinek intézkednie kell, valószínű, hogy a intézőbizottság a jövő esz­tendő elején mégis meg fog már alakulni. A Szent Imre jubileumi ünnepségekkel kapcso­latosan a budapesti Beketow cirkuszban bemu­tatásra kerül Kálnay Miklós látványos müve, a JflBY MYSTERIUM“ beszélő, éneklő és táncos színészek, zenészek táncosnők részvételével és a cserkészszövetség közreműködésével a következő életképek kerül­nek bemutatásra a katholicizmus történetéből: 1. Szent István Intelme fiához? Imre herceghez. 2. Szent Imre lovon a kereszttel amelynek életét szentelte. 3. Szent László és kora. 4. Nagy Lajos és udvara. 5. Hunyadi Mátyás és udvara. Ü. Rákóczi Ferenc és udvara. 7. Bethlen Gábor kora. A Keleti Újság társasutazásának résztve­vői díjtalanul tekinthetik meg e hatalmas művészi előadást, melynek szereplői a buda­pesti Nemzeti Színház és Operaház tagjai. — Jelentkezzék aug. 9-ig társasutazásunkra!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom