Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-10 / 174. szám
2 XIII ÉVF. 174. SZÁM. Négymillióval kevesebb utasa voit 1929-ben a román vasutaknak, mint az előző évben Propaganda album, mely az idegenforgalma! szeretné növelni, de ehelyett a vasút csődbe;utásával foglalkozik s a magyarországi közönség is megbecsülésének adott kifejezést. Kicserélnek sok diplomatát A Lupta Titulescu látogatásával kapcsolatban azt írja, hogy az uralkodónál történt kihallgatásakor szóba került a diplomácai kar s*emélyi kérdése is. A lap szerint a megbeszélések eredményeként a diplomáciai testületben nagyobb változások lesznek. Szó volt arrói is, hogy Titulescu vegye át a párizsi követség vezetését, ezt a kérdést azonban egyelőre függőben hagyták. Újjászervezik a Magyar Párt bukaresti tagozatát (Bukarest, augusztus .3.) Az Országos Magyar Párt bukaresti tagozata, amelynek az Averescu-féle választás alkalmával aktív politikai szerepe volt, újjászervezés előtt áll. A bukaresti magyarság szempontjából nagy jelentősége van az akciónak, amelynek célja a régi keretek kibővítése és a bukaresti magyarság fegyelmezett politikai egységbe való tömörítése, hogy igv a választások alkalmával is betölthesse a megfelelő szerepet. A tagozat vezetősége a következő felhívást bocsátotta ki a bukaresti magyarsághoz: — Az Országos Magyar Párt bukaresti tagozatának újjászervezése megkezdődött. Ezzel kapcsolatban a munka vezetésével megbízott Koppándi János, a magyar parlamenti csoport irodájának irodaigazgatója, ezúton kéri a fővárosban élő magyar testvéreket, hogy őt az összeírások megkönyitése végett a magyar parlamenti csoport irodájában, Str. Transsylvania 6., I emelet, fölkeresni szíveskedjenek. Jelen felhívás főképpen azokra a román állampolgársággal biró buka. resti magyarokra vonatkozik, akik a tagozat régi névjegyzékéből valami ok folytán kimaradtak. Ez alkalommal közöljük, hogy addig is, amíg az újjászervezés utáni közgyűlés összehívása megtörténik, Koppándi János minden irányban felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek Az ügy nagy fontosságára való tekintettel kérjük bukaresti magyar testvéreinket, hogy az ujjá- szervezési munka érdekében minél többen támogassanak bennünket. Az ősz folyamán Bukarest magyarságának vezetői impozáns közgyűlést szándékoznak összehívni s ekkor választják meg az uj tisztikart és szabják meg azt a munkaprogramot, amelyet a tagozat a jövőben követni fog. Az az érdeklődés, ami az akciót nemcsak magyar, hanem román részről is kíséri, mutatja, hogy a Ma. gyár Párt bukaresti tagozatára a jövőben milyen szerep vár, úgy a fővárosban élő magyarság, mint a magyar kisebbség politikája keretében. AMERIKA““ HŰBÉRURAI Irta : KILIÁN ZOLTÁN ^ v, Amerika a kis hálóban • — Képzeld, édes: Amerikába hívnak! Az asszony szeméből egyszerre kiszaladt az álom. — Amerikába? Ki? Minek? Hogy? Beszélj! — Százszor annyi jövedelmet Ígérnek, mim ameny- cyink itt van. Gitus megfogta az előszobaszekrényt ijedtében: — Az nem lehet... Fiacskám, mutasd a fejedet I Lázad lesz, úgy féltettelek az eáte már, mikor elmentél... Deréccy átölelte feleségét: — Nincs lázam, kedvesem és az az esti rosszullétom sgészen elmúlt már, Morley komolyan ki akar viitni Amerikába. — Ki az a Morley? — Egy gyáros. — Milyen gyára van? — Azt nem 'tudom. Harctéri ismerős, most ifit vas egy csomó amerikaival. Az asszony belekarolt az urába, bevitte a hálóba. — És mondd, komoly dolog ez? — Annak látszik. Azt mondja, menjek át vele, és gazdagok leszünk rövid időn belül. — Akkor ezen nincs mit gondolkozni, — csillogott fel az asszony szeme — megyünk 1 — Igen ám, de az állásom 1 Giltus megvetően legyintett, ugyan mi az? — Ha pár év alatt gazdag lehetsz, minek az állás?! Okvetlenül elmegyünk velük. — El ne hamarkodd, Gitus! — Ilyen állást ott kapsz akármennyit. Fő az, bőgj beeresszenek. A többi menni fog magáitól. Hozd el ma azt az amerikait! — Előbb megbeszéljük a dolgot az öregekkel... (Kolozsvár, augusztus 8.) Román vezető körök sokat hangoztatják, hogy nincsen idegenforgalmunk. Az ok viszont, hogy a külföldiek nem nagyon érdeklődnek Románia iránt, arra a körülményre vezethető vissza, hogy nem ismerik ezt az országot. Gondoltak hát egyet a vasutigazgatóságon Ki kell adni egy ismertetőt, amely bizonyára vonzani fogja az idegen állampolgárokat. Az ismertető album formájában jelent meg francia és német nyelven, de ahelyett, hogy Románia természeti szépségeivel foglalkozik, kizárólag a vasutakat ismerteti. Erre a vasútról szóló helyzetkép rendkívül tanulságos reánk nézve. A külföld viszont majd csak akkor érdeklődik, amikor az ismertetőből a jólét tükrözik ki A vasutat leleplező album egyébként az alábbi megszívlelendő adatokat tartalmazza: 1925tben a román vasutakat 50,726.971 utas vette igénybe, 1927-ben a román vasutakat 40,414.502 utas vette igénybe, 1929-ben a román vasutakat 36,831.096 utas vette igénybe, vagyis a mult évben kereken 4 millióval kevesebb utasa volt a román vasútoknak, mint 1927-ben. Mig a 925-ös helyzethez viszonyitva 14 milliós utascsökkenést tüntet fel a statisztika A fenti adatok csak azokat az utasokat tünteti fel, akik jegyet váltottak Hol van azonban az a statisztika, amely kimutatja, hogy évenként hány jegynélküli utas veszi igénybe a román közvasutakat? Figyelemreméltó még az a körülmény is, bogy az utascsökkenéssel párhuzamosan az autobuszforgalom növekedett. Igaz ugyan, hogy a vasút pár év óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy felvegye az autóbuszokkal a versenyt, tudomásunk szerint azonban mindezideig errevonatkozó intézkedés nem történt 1925-ben a vasút 62.596 tonna személypod- gyászt szállított. Ezzel szemben 1929-ben mindössze 45.431 tonna volt a szállított személy podgy ász A teheráruszállitásnál, valamivel jobb a helyzet. 1929-ben 23,990.664 tonna árut szállítottak Ugyanilyen adatai vannak pz 1927-es évnek is. Az album statisztikát közöl arra vonatkozólag is, hogy mekkora a román vasutak tisztviselői létszáma. 1925-ben volt 110.086 tisztviselő 1927-ben „ 123.346 1929-ben „ 110.946 itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a tisztviselői létszámredukálást nagyobbrészt magyar tisztviselőkön hajtották végre. A mozdony és kocsiparkról szóló adatok szerint 1925-ben 2191 mozdonyunk volt. Ezzel szemben a mult évben csökkent a létszám tizeneggyel. Minden tiz kilométer vasútvonalra két mozdony esik. Van 2780 személyszállító kocsi, minden 10 négyzetkilométerre 2.5 kocsi jut. Ugyanakkor Csehszlovákiában 6 8, Jugoszláviában 4.9 kocsi jut 10 négyzetkilométerre. Végül az album táblázatot közöl az európai országok vasúthálózatáról. Eszerint Belgiumnak van a legsűrűbb vasúthálózata, 4780 kilométer. Utána Anglia következik, majd hatodik helyen Magyarországot találjuk, 7600 kilométeres hálózattal. Ezzel szemben Románia a tizennegyedik helyet foglalja el s mindössze 11.100 kilométeres hálózata van, Máskülönben egész Európában Oroszország áll a leggyengébben. A legutolsó, illetve 25-ik helyen található, Hatalmas birodalmának alig 76.840 kilométeres vasútvonala van. Romániában tiz kilométeres vonalra két mozdony jut, mig egy kilométeres vasuttávolságra kereken tiz iistviselő esik. Az a külföldi, aki elolvassa ezt a propaganda albumot, nem fog egyebet tudni Romániáról, mint azt, hogy a vasút közel áll a csődhöz. Ez a körülmény viszont nem olyan kecsegtető, hogy idegen állampolgárok látogassák meg Romániát csak azért, hogy szemtanúi legyenek közlekedési mizériáinknak. * VI. — A török kormány ellen Irányuló kommunista össeesküvést lepleztek le Stambulban. Stambulból jelentik: SztambulbaD nagyarányú kommunista összeesküvést fedeztek fel, amelynek célja a török kormány megbuktatása volt. A kommunisták közül mintegy hatvanat letartóztattak. — Még miit nem! — tiltakozott az asszony. — Ha az öregektől függött volna, ma is vörösek lennének csak Amerikában. Inkább azt mondd, milyen ember ez a barátod ? — Imopnáló. Amikor azt mondta, Amerika bübér- ura vagyok, még ezt is el lehetett volna neki hinni. — Ezt mondta? — Ezt. — Nem nézed szélhámosnak? A kapitány vállát vonogatta: — Var, benne valami a szélhámosokból. De miit tudja azt az ember? Ha mindig és mindenikben kételkedem, sohasem viszem semmire. A világ azoké, akik nekivágnak. Morley különben nagyon erősnek és fölényesnek látszik. — Szabadságot kérsz! Fizetés nélkül. — Majd még beszélünk róla, most nagyon áimos vagyok! Levetkőzött, lefeküdt. Gitus nem tudott többet aludni. Ott volt a kis hálóban a mai Föld forró lüktetése az embermilliók hiába vágyott szerelme: Amerika. Csöpp ágyában semmit sem tudott minderről a kicsi, pedig érte és körülötte készült megváltozni a világ. — Valóban elviszed? — kérdezte Morleyt Norreya d'Ayalas. — El. Lovelynek nagyon teltszik és valami engem is húz feléje. Egy ügyes és elszánt embernek mindig hasznát vehetjük. — De ez az ember rendőr, és európai ideológiával még hozzá! — Nem baj, fiam. Woolawing is az, meg Saltash is az, Az bizonyos, hogy chicagói ideológiával Ezen mind a ketten nevelitek. Norreya d’Ayalas cigarettára gyújtott: — Kit akarsz megválasztani ügyésznek? — Még nem. tudom bizonyosan. Taiár. Croxtont, ta- ţ ián Ben Greetet. Miért vagy erre kiváncsi ? — Azlt szeretném, megtudni a feleletből hogy mi- i kor akarsz hazafordulni. j — Az ügyészválasztást elintézik a fiuk. MegrV diózzuk nekik, kit akarunk és megvan. Gennaü nagvor. ügyesen helyettesit. Norreya füstkarikákkal játszott, de hirtelen eldobta a cigarettát. — Ez éppen a baj. Már régóta meg akarom mondani, hogy nem szabad ennyi ideig távol lennünk, Lo- velyve! tartjuk Gennaliit, de nemcsak egy nő van a világon. Sohasem számítasz rá, hogy rosszul is alakulhatnak n dolgok! — Moslt nem; semmi zavaró dolog nem jöhet, szivem. Amerika a mienk, egymás között pedig nem fognak összeveszni. Ez a magyar beleillik a terveimbe, elviszem. — És ha Lovely beleszeret ? Gennaii más valaki után fog nézni! Odaát egyszerre más lesz minden. Lovely otthon érzi magát és nagyobb ügyeket lát majd, mint ez a kapitány... — De Gennaii? —- Ej, Gennaii! Mi lett, hogy annyira sziveden viseled a dolgát? — Nem viselem. Neked azonban tudnod kell, hogy kicsoda ez az olasz és én téged féltelek tőle. Nem szeretem, ha magadra haragítod! — Légy csak nyugodt, Norry! Van erőm rá, hogy megfékezzem és pótolni is tudom. Az olasz jó a maga helyén, de uralkodni azért nem fog rajtunk. A fiuk pedig-... azt tudod. Norry felcsilland szemmel intett: — Tudom és szeretlek. Okos vagy és örök vezér. VI. Két álomvilág közt. Már közeledett a hajó a Szabadságszoborhoz. De- réoey fentállt a fedélzeten és visszafelé nézett, keletnek. — Két álomvilág között vagyok! — kiáltott hangosan, — Bizor.vos és valóságos ez, ami velem történik? Itt a tenger fölött fog átszállói Gitusuak és a kicsinek az ismeretlen országból a pénz. Milyen messze vannak és mégis velem. Különös, mintha csak álomban volna valahol messze Magyarország.., Előttem meg a másik álombirodalom, Befogad és valóban felvet az élet ormára, amint Ígérik? (Folyt, köv.)
