Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-21 / 157. szám

14 XIII. ÉVF. 157. SZÁM. titkárság. .................................... Vájjon igy kell ennek lenni? Bizony nem, a főtitkárságnak okvetlenül a hatalmak és érdekek fe­lett kellene állania, holott ez távolról sincs igy. Az elmúlt szeptemberi közgyűlésen súlyos vádak hang­zottak el a főtitkárság szervezete ellen. Nagy beszé­det mondott e kérdésben Hevcsy Pál, Magyarország állandó genfi képviselője, amelynek nyomán elhatá­rozták, hogy a főtitkárság átszervezésének tanulmányo­zására 13 tagú bizottságot küldenek ki. Ez a bizottság, amely az idén két Ízben ülésezett tíenfben egy-egy hónapon keresztül, ma fejezte be tanácskozásait. Ámbár a támadások nyilt ülésen történtek a főtitkárság ellen, az átszervezéssel fog­lalkozó bizottság mégis zárt ajtók mögött tárgyalt. Elnöke Sokai Ferenc lengyel követ volt, tagjai sorá­ban Bernstorff gróf (Németország), lord Cecil (Anglia), Gallavresi (Olaszország) foglaltak helyet és elhatározták, hogy tanácskozásaik eredményeit julius 15-ig közlik a tagállamokkal, még pedig__bizal­mas formában. A genfi magyar miniszterrezidens mult szeptemberi beszédében azt ajánlotta, hogy az életfogytiglan megválasztandó főtitkár helyére jöjjön más szervezet és pedig nyolc főtitkár-helyettes, akik más-más államhoz tartoznak és akik évenként felváltva főtitkári minőségijén vezessék a Népszö­vetség e legfontosabb állandó intézményét. Azt is ajánlotta a magyar delegátus, hogy a nyolc főtitkárhelyettes alkosson egy tes­tületet, amelynek meghallgatása nélkül a főtitkárság ne intézkedhessél, hogy ily módon minden államnak módjában legyen közvetve, vagy közvetlenül felemelni szavát, már ak­kor, mikor még ezek az előkészítés stádiumában vannak. A nyolc főtitkár-helyettes közül feltétlenül akadni fog egy, aki magáévá teheti mindazon nem­zetek. jogos óhaját, akik eddig nem tudták nap­fényre hozni az igazukat. Mint népszövetségi körökben értesülök, e titkos ülésekről máris kiszivárgott annyi, hogy az újjászervezést bizottság elfogadta a ma­gyar miniszterrezidens javaslatát úgy arra vonatkozólag, hogy 8 főtitkár-helyet­tes neveztessék ki, mint abban a tekintet­ben, hogy ezek közös testületet képezzenek. Sir Eric Drumond, főtitkár, akinek személye iránt különben a magyar delegátus is teljes bizal­mát nyilvánította, életfogytiglan megmarad a he­lyén. Utódjával azonban már másként lesz a dolog, legalább is a legnagyobb mértékben valószínűtlen­nek látszik, hogy öt is kinevezzék örök életére a nemzetközi politika szinte teljhatalmú jellegű irá­nyitó pozíciójába. Azt is hallom, hogy heves viták folytak le a bizottság titkos ajtai mögött és külö­nösen az olasz, norvég és német tag juttatta kifeje­zésre heves elégedetlenségét a főtitkárság eddigi igazságtalan szervezete miatt. Érdekes, hogy Yictorio Scialoja volt olasz igazságügyminiszier is elküldött, egy Írott javaslatot Itáliából, amelyet mint hallom, az ujjászervezési bizottság nem foga­dott el. Az erdélyi magyar közönség informálására mindehhez hozzáfűzhetem, hogy a Népszövetség egész életét a genfi főtitkárság dirigálja. Itt készül minden tervezet, minden konvenció és itt állítják össze kényük-kedvük szerint és a legnagyobb titok­ban az összes bizottságokat. Ide férkőznek be az egyes államok ambíciói a nemzetköziség közömbös palástja alatt. És itt voltaképpen az a visszás hely­zet uralkodik, hogy nem a Közgyűlés és a Tanács ellenőrzik a főtitkárságot, hanem megfordítva, a Főtitkárság ellenőrzi mintegy abszolút hatalommal az Assembléet és a Conseilt. S ha a Népszövetség ma még a háborús győz­tesek hatalmi szervezete, ez a világ politikai hely­zetéből — ámbár sajnálatos __mégis önként folyik, liogy azonban miért kell magánhordania a Fő­titkárságnak is ugyanezt a szellemet, ezt itt senki nem tudja magának megmagyarázni. Egészséges, erőteljes és őszinte kritika mindig jót tesz úgy az egyesek, mint az intézmények szempontjából. Géni­ben érthető kívánsággal lesik, mit fog nyilvános­ságra hozni a Népszövetség a főtitkárság reformját célzó bizottság üléseiről a szeptemberi assemblée alkalmából. Csak annyi bizonyos, hogy a Népszövetség szeptemberi közgyűlésén a .főtitkárság újjászervezésének kérdése lesz a legfontosabb és legmegvitatottabo ügy. Ebben a bennünket, kisebbségi nemzetet is közvet­lenül érdeklő kérdésben bizonyára erőteljes hangok hallatszanak majd el szeptemberben. Genfben ugyan egyes hatalmak vattán sétál­nak, mások meg vattát tesznek a fülükbe, de a népek nem fogják sokáig tűrni, hogy az igazság és Hároirtízázütven éve mult, liogy Báthory István lengyel király megalapította a kolozsvári rám. kath. főiskolát s ez az intézet sok változás közt, sok vihar­ral küzdve most fönnállása negyedfélszázados ünnepé­ré egy szép emlcktrlbummal áldoz múltja emlékének és a művészetnek. A díszes, nagy negyedrét alakú albumnak első ré­szét szöveg, második felét tiz szép rajz foglalja el. A szövegrészben ott italáljuk Báthory István király ala­pitó levelének kivonatos magyar fordítását és Majlátk Gusztáv püspök emléksorait; dr. Biró Vencel, ismert jeles történetírónk pedig világosan, tömören és szé­pen megírta 11 oldalon a kolozsvári róni. kaltli. főgim­názium történetét. Az intézet 'alapításakor a Báthory István által beküldött jézsuiták előbb a kolozsmonostori egykori Benedekmidi apátság épületében kaptak otthont és templomot, de mivel ez nem felelt meg eléggé céljaik­nak, Báthory erős akarata az unitárius kolozsvári ta­nács minden ellenkezése mellett is csakhamar a Far­kas-utcai üresen maradt egykori minorita-templomot és zárdát juttatta kezükbe. Itt aztán 1581. tavaszán megkezdték a tanítást. Az uj iskola, — melyet Bát­hory egyetemnek tervezett, — hatalmas lendülettel in­dult 'munkájának, de 1586-ban a pestis egyaránt pusz­tította tanárait és 'tanulóit s két év múlva az erdélyi országgyűlés kiutasította a jezsuitákat az ország te­rületéről. A nagykorusitott gyermek Báthory Zsig- mond aztán pár év múlva (1595) visszahívta ugyan őket, de 3603-ben Kolozsvár ellenük bőszitetit protes­táns polgársága újra kiűzte őket a városból s csak hatvan év múlva kaphattak engedélyt, liogy a mai piarista tempi obi helyén és környékén apró házakban el helyezkedhessenek. Az önálló Erdély megszűntével a Habsburgok alatt adtán a jezsuita rend uj erőre kap. Kezükre ad­ják az óvári templomot és iskolát (1693), birtokokat nyernek 9 Apor István kincstartóban hatalmas párt­fogóra találnak. 1724-re uj templomuk, tiz év múlva uj nevelő.há/.nk épül s a XVIII, században erős téritő és kitűnő nevelő-munkát végeznek Kolozsvárt, rend­jük feloszlatásáig. (1773.) Helyükbe aztán Kolozsvárt 1776-ban a piaristák léptek s ezzel az intézet történetének is uj korszaka kezdődött. A piaristák a békét, türelmet és szeretetet hozták nilagukkal. Ez jellemezte .működésüket s Kolozsvár és Éragy; is-szeretettel és bizalommal ölelte az uj rendet magához. Áldott működésük az intézteiét magas szin- yoiualra és országos hírre emelte. Intézetük tulajdon- kép csonka egyetem volt, melynek akadémiai fokoza­tán bölcsészeiét, hittudományi, jogot, sebészetet és ál­latorvosi ismereteket is tanítottak. Az akadémiai! ta­gozatot azonban az osztrák kormányzás 1851-ben Sze- benbe vitte át s a gimnáziumi tagozat ekkor lett nyolc oe^tályossá. Az egykori akadémiai helyett ez és az elemi iskola maradt csak itt s igy érte az impérium- változás is. j Ily nagymultu intézetnek természetesen könnyű több százados alkotás emlékeiből múltjához és jelené­Amatőrök! meggyőződés szavát továbbra is eltompitsák. Meg­engedhető ugyan, hogy a Népszövetség valamennyi intézménye küzdőtér gyanánt szolgáljon a nem­zeti aspirációk számára, a Főtitkárságtól azonban méltán várhatja cl a világ közvéleménye, hogy oly pártatlanul dolgozzék, mintha hivatalnokai köz­vetlenül a Mars-csillagból hullottak volna le földünkre. Seidner Imre. hez méltó szép képanyagát nyújtani. Ezt találjuk az Emlékalburnban, dr. Hankó János tollrajzaibaíi. A kisebb szövegképek közt ott van az egykori mo­nostori jezsuita rendház és konviktus hangulatos ud­vara, a piarista templom egy szép karzatrészlcte, egy, díszes gyónóiS'zéke lés hires Mária-kegyképe; mig a fő­gimnáziumból udvar és ogy második emeleti folyósó­részlet, a konviktusból egy tanulószoba s végül a pia- rista-reudház képe szerepelnek szövegdiszül. A sárga alapú, barna nyomású kftlöiv mülapok tiz szép képben nyújtják az intézet történetének legjelleg­zetesebb emlékeit és alkotásait. A képek közül a kolozsmonostori apátsági tem­plom nz első. A rajzoló-mii vész itt természetesen ma­gára a templomépületre helyezte a súlyt, mint amely az alapítás korának emlékeiből megosopkult alakjában is reánk maradt. Itt a nákőponlfc megválasztása és ez­zel egy meglehetősen előtérbe került kripta-oromfal az okai annak, hogy a templomnak megcsonkított magas, csucsivcs 'hajója kissé törpébbnek látszik, mint a mi­lyen a valóságban. Sajnálattal nélkülözzük az alapitás korának emlékei közül a*Farkas-utcai nagy reformá­tus templom képét, melyet különben a rajzoló tollából .nagyon szép kivitelben ismerünk. Értesülésünk szerint ez az épület a mai tulajdonos egyház iránt való szán­dékos figyelemből maradt ki. A gyöngédséget meg­értjük, de a múlt jellegzetes emlékeihez ez az épület hozzátartozik s kimaradását csak sajnálhatjuk. A rajzoló művésznek különben kiváló érzéke vart a nézőpontok megválasztásában. Ezt az óvári Szent- Ferencrendi zárda és templom imponáló, hangulatos képié, a Báthory—Apoi-szeminárium, a Piarista-rend- ház külseje cs az udvara s a róm. kath. főgimnázium épületei szebbnól-szebben igazolják. A bcállitás éppen ilyen jó a Piarista-templom külseje képén is, de itt az építészeti nagyság és egyszerűség s vele a homlokzat szépsége nem jutnak elég erősen kifejezésre. Az épületbelsőkből a Piarista-templom belseje a barokk templom pompázó gazdagságát és különleges szépségeit, a Piarisfa-rendház folyosója és udvari rá- esős kapuja ennek a csendes munka- és pihenőhely­nek nyugalmát, a lyceumi könyvtárteremrészlet tár­gyas komolyságát kifejezően szemléltetik. Általában e rajzok íővonása a hangulatosság. Sokszor ugyan nem emelik ki a túlnyomóan építészeti emlékek ilyen természetű jellegét, de soha sem száraz épületraj. zok, hartem a múltak és az emlékek hangulatos képei egy-egy épületben! tükröztetve. Mintha egy álom vará­zsolná elénk az átélt mull egy-egy darabját velük, Azoknak, akik ebben a világban éltek, saját életük ró­zsás képei is. Azoknak, akik kívül éltek rajta: inte­gető, hívogató emlékvirágok, hogy megismerkedjenek velük. Örülhetünk, hogy Kolozsvár múltjának alkotó emlékeiből újra ilyen szép gyűjtemény áll előttünk. A szép kiállítás a Mi íme rva-n yom d áj ának válik di­cséretére. A mii jutányos áron, 300 lejért (exAibria példány 500 lej) kapható a kolozsvári róm. kath. fő­gimnázium igazgatóságánál. Kívánatos hogy a példá­nyok elk’elése után a nagyobb mülapok külön sokszo­rosítva külön is vásárolhatók legyenek. Fényképészeti lemezeket, papírokat, vegyszereket nagy választékban szerezhetnek be az MINDAZOKNAK, kik magukat gyen» géknek és kimerülteknek érzik, a »BI0GL0BIN« ui életerőt ad. Vérképző, izomerősitő, idegerősitő, étvágygerjesztő és élénkítő szer. — Kapható a gyógyszertárakban, vagy a készítőnél: FABRITIUS GUIDO „MEDVE“ gyógyszertára, Nagyszeben—Sibiu SiiSiMllin ;; malom Balázsfalván (Die« ■ > sei motor, 4 köves, két pár henger, 2 szita, dara gé­pek stb. automa­tikusan berendez­ve) siadé. Infor­mációk beszerez­hetők Banca Cen- tralanál, Cluj. A kolozsvári róm. kath. főgimnázium Kelemen Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom