Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-21 / 157. szám
14 XIII. ÉVF. 157. SZÁM. titkárság. .................................... Vájjon igy kell ennek lenni? Bizony nem, a főtitkárságnak okvetlenül a hatalmak és érdekek felett kellene állania, holott ez távolról sincs igy. Az elmúlt szeptemberi közgyűlésen súlyos vádak hangzottak el a főtitkárság szervezete ellen. Nagy beszédet mondott e kérdésben Hevcsy Pál, Magyarország állandó genfi képviselője, amelynek nyomán elhatározták, hogy a főtitkárság átszervezésének tanulmányozására 13 tagú bizottságot küldenek ki. Ez a bizottság, amely az idén két Ízben ülésezett tíenfben egy-egy hónapon keresztül, ma fejezte be tanácskozásait. Ámbár a támadások nyilt ülésen történtek a főtitkárság ellen, az átszervezéssel foglalkozó bizottság mégis zárt ajtók mögött tárgyalt. Elnöke Sokai Ferenc lengyel követ volt, tagjai sorában Bernstorff gróf (Németország), lord Cecil (Anglia), Gallavresi (Olaszország) foglaltak helyet és elhatározták, hogy tanácskozásaik eredményeit julius 15-ig közlik a tagállamokkal, még pedig__bizalmas formában. A genfi magyar miniszterrezidens mult szeptemberi beszédében azt ajánlotta, hogy az életfogytiglan megválasztandó főtitkár helyére jöjjön más szervezet és pedig nyolc főtitkár-helyettes, akik más-más államhoz tartoznak és akik évenként felváltva főtitkári minőségijén vezessék a Népszövetség e legfontosabb állandó intézményét. Azt is ajánlotta a magyar delegátus, hogy a nyolc főtitkárhelyettes alkosson egy testületet, amelynek meghallgatása nélkül a főtitkárság ne intézkedhessél, hogy ily módon minden államnak módjában legyen közvetve, vagy közvetlenül felemelni szavát, már akkor, mikor még ezek az előkészítés stádiumában vannak. A nyolc főtitkár-helyettes közül feltétlenül akadni fog egy, aki magáévá teheti mindazon nemzetek. jogos óhaját, akik eddig nem tudták napfényre hozni az igazukat. Mint népszövetségi körökben értesülök, e titkos ülésekről máris kiszivárgott annyi, hogy az újjászervezést bizottság elfogadta a magyar miniszterrezidens javaslatát úgy arra vonatkozólag, hogy 8 főtitkár-helyettes neveztessék ki, mint abban a tekintetben, hogy ezek közös testületet képezzenek. Sir Eric Drumond, főtitkár, akinek személye iránt különben a magyar delegátus is teljes bizalmát nyilvánította, életfogytiglan megmarad a helyén. Utódjával azonban már másként lesz a dolog, legalább is a legnagyobb mértékben valószínűtlennek látszik, hogy öt is kinevezzék örök életére a nemzetközi politika szinte teljhatalmú jellegű irányitó pozíciójába. Azt is hallom, hogy heves viták folytak le a bizottság titkos ajtai mögött és különösen az olasz, norvég és német tag juttatta kifejezésre heves elégedetlenségét a főtitkárság eddigi igazságtalan szervezete miatt. Érdekes, hogy Yictorio Scialoja volt olasz igazságügyminiszier is elküldött, egy Írott javaslatot Itáliából, amelyet mint hallom, az ujjászervezési bizottság nem fogadott el. Az erdélyi magyar közönség informálására mindehhez hozzáfűzhetem, hogy a Népszövetség egész életét a genfi főtitkárság dirigálja. Itt készül minden tervezet, minden konvenció és itt állítják össze kényük-kedvük szerint és a legnagyobb titokban az összes bizottságokat. Ide férkőznek be az egyes államok ambíciói a nemzetköziség közömbös palástja alatt. És itt voltaképpen az a visszás helyzet uralkodik, hogy nem a Közgyűlés és a Tanács ellenőrzik a főtitkárságot, hanem megfordítva, a Főtitkárság ellenőrzi mintegy abszolút hatalommal az Assembléet és a Conseilt. S ha a Népszövetség ma még a háborús győztesek hatalmi szervezete, ez a világ politikai helyzetéből — ámbár sajnálatos __mégis önként folyik, liogy azonban miért kell magánhordania a Főtitkárságnak is ugyanezt a szellemet, ezt itt senki nem tudja magának megmagyarázni. Egészséges, erőteljes és őszinte kritika mindig jót tesz úgy az egyesek, mint az intézmények szempontjából. Géniben érthető kívánsággal lesik, mit fog nyilvánosságra hozni a Népszövetség a főtitkárság reformját célzó bizottság üléseiről a szeptemberi assemblée alkalmából. Csak annyi bizonyos, hogy a Népszövetség szeptemberi közgyűlésén a .főtitkárság újjászervezésének kérdése lesz a legfontosabb és legmegvitatottabo ügy. Ebben a bennünket, kisebbségi nemzetet is közvetlenül érdeklő kérdésben bizonyára erőteljes hangok hallatszanak majd el szeptemberben. Genfben ugyan egyes hatalmak vattán sétálnak, mások meg vattát tesznek a fülükbe, de a népek nem fogják sokáig tűrni, hogy az igazság és Hároirtízázütven éve mult, liogy Báthory István lengyel király megalapította a kolozsvári rám. kath. főiskolát s ez az intézet sok változás közt, sok viharral küzdve most fönnállása negyedfélszázados ünnepéré egy szép emlcktrlbummal áldoz múltja emlékének és a művészetnek. A díszes, nagy negyedrét alakú albumnak első részét szöveg, második felét tiz szép rajz foglalja el. A szövegrészben ott italáljuk Báthory István király alapitó levelének kivonatos magyar fordítását és Majlátk Gusztáv püspök emléksorait; dr. Biró Vencel, ismert jeles történetírónk pedig világosan, tömören és szépen megírta 11 oldalon a kolozsvári róni. kaltli. főgimnázium történetét. Az intézet 'alapításakor a Báthory István által beküldött jézsuiták előbb a kolozsmonostori egykori Benedekmidi apátság épületében kaptak otthont és templomot, de mivel ez nem felelt meg eléggé céljaiknak, Báthory erős akarata az unitárius kolozsvári tanács minden ellenkezése mellett is csakhamar a Farkas-utcai üresen maradt egykori minorita-templomot és zárdát juttatta kezükbe. Itt aztán 1581. tavaszán megkezdték a tanítást. Az uj iskola, — melyet Báthory egyetemnek tervezett, — hatalmas lendülettel indult 'munkájának, de 1586-ban a pestis egyaránt pusztította tanárait és 'tanulóit s két év múlva az erdélyi országgyűlés kiutasította a jezsuitákat az ország területéről. A nagykorusitott gyermek Báthory Zsig- mond aztán pár év múlva (1595) visszahívta ugyan őket, de 3603-ben Kolozsvár ellenük bőszitetit protestáns polgársága újra kiűzte őket a városból s csak hatvan év múlva kaphattak engedélyt, liogy a mai piarista tempi obi helyén és környékén apró házakban el helyezkedhessenek. Az önálló Erdély megszűntével a Habsburgok alatt adtán a jezsuita rend uj erőre kap. Kezükre adják az óvári templomot és iskolát (1693), birtokokat nyernek 9 Apor István kincstartóban hatalmas pártfogóra találnak. 1724-re uj templomuk, tiz év múlva uj nevelő.há/.nk épül s a XVIII, században erős téritő és kitűnő nevelő-munkát végeznek Kolozsvárt, rendjük feloszlatásáig. (1773.) Helyükbe aztán Kolozsvárt 1776-ban a piaristák léptek s ezzel az intézet történetének is uj korszaka kezdődött. A piaristák a békét, türelmet és szeretetet hozták nilagukkal. Ez jellemezte .működésüket s Kolozsvár és Éragy; is-szeretettel és bizalommal ölelte az uj rendet magához. Áldott működésük az intézteiét magas szin- yoiualra és országos hírre emelte. Intézetük tulajdon- kép csonka egyetem volt, melynek akadémiai fokozatán bölcsészeiét, hittudományi, jogot, sebészetet és állatorvosi ismereteket is tanítottak. Az akadémiai! tagozatot azonban az osztrák kormányzás 1851-ben Sze- benbe vitte át s a gimnáziumi tagozat ekkor lett nyolc oe^tályossá. Az egykori akadémiai helyett ez és az elemi iskola maradt csak itt s igy érte az impérium- változás is. j Ily nagymultu intézetnek természetesen könnyű több százados alkotás emlékeiből múltjához és jelenéAmatőrök! meggyőződés szavát továbbra is eltompitsák. Megengedhető ugyan, hogy a Népszövetség valamennyi intézménye küzdőtér gyanánt szolgáljon a nemzeti aspirációk számára, a Főtitkárságtól azonban méltán várhatja cl a világ közvéleménye, hogy oly pártatlanul dolgozzék, mintha hivatalnokai közvetlenül a Mars-csillagból hullottak volna le földünkre. Seidner Imre. hez méltó szép képanyagát nyújtani. Ezt találjuk az Emlékalburnban, dr. Hankó János tollrajzaibaíi. A kisebb szövegképek közt ott van az egykori monostori jezsuita rendház és konviktus hangulatos udvara, a piarista templom egy szép karzatrészlcte, egy, díszes gyónóiS'zéke lés hires Mária-kegyképe; mig a főgimnáziumból udvar és ogy második emeleti folyósórészlet, a konviktusból egy tanulószoba s végül a pia- rista-reudház képe szerepelnek szövegdiszül. A sárga alapú, barna nyomású kftlöiv mülapok tiz szép képben nyújtják az intézet történetének legjellegzetesebb emlékeit és alkotásait. A képek közül a kolozsmonostori apátsági templom nz első. A rajzoló-mii vész itt természetesen magára a templomépületre helyezte a súlyt, mint amely az alapítás korának emlékeiből megosopkult alakjában is reánk maradt. Itt a nákőponlfc megválasztása és ezzel egy meglehetősen előtérbe került kripta-oromfal az okai annak, hogy a templomnak megcsonkított magas, csucsivcs 'hajója kissé törpébbnek látszik, mint a milyen a valóságban. Sajnálattal nélkülözzük az alapitás korának emlékei közül a*Farkas-utcai nagy református templom képét, melyet különben a rajzoló tollából .nagyon szép kivitelben ismerünk. Értesülésünk szerint ez az épület a mai tulajdonos egyház iránt való szándékos figyelemből maradt ki. A gyöngédséget megértjük, de a múlt jellegzetes emlékeihez ez az épület hozzátartozik s kimaradását csak sajnálhatjuk. A rajzoló művésznek különben kiváló érzéke vart a nézőpontok megválasztásában. Ezt az óvári Szent- Ferencrendi zárda és templom imponáló, hangulatos képié, a Báthory—Apoi-szeminárium, a Piarista-rend- ház külseje cs az udvara s a róm. kath. főgimnázium épületei szebbnól-szebben igazolják. A bcállitás éppen ilyen jó a Piarista-templom külseje képén is, de itt az építészeti nagyság és egyszerűség s vele a homlokzat szépsége nem jutnak elég erősen kifejezésre. Az épületbelsőkből a Piarista-templom belseje a barokk templom pompázó gazdagságát és különleges szépségeit, a Piarisfa-rendház folyosója és udvari rá- esős kapuja ennek a csendes munka- és pihenőhelynek nyugalmát, a lyceumi könyvtárteremrészlet tárgyas komolyságát kifejezően szemléltetik. Általában e rajzok íővonása a hangulatosság. Sokszor ugyan nem emelik ki a túlnyomóan építészeti emlékek ilyen természetű jellegét, de soha sem száraz épületraj. zok, hartem a múltak és az emlékek hangulatos képei egy-egy épületben! tükröztetve. Mintha egy álom varázsolná elénk az átélt mull egy-egy darabját velük, Azoknak, akik ebben a világban éltek, saját életük rózsás képei is. Azoknak, akik kívül éltek rajta: integető, hívogató emlékvirágok, hogy megismerkedjenek velük. Örülhetünk, hogy Kolozsvár múltjának alkotó emlékeiből újra ilyen szép gyűjtemény áll előttünk. A szép kiállítás a Mi íme rva-n yom d áj ának válik dicséretére. A mii jutányos áron, 300 lejért (exAibria példány 500 lej) kapható a kolozsvári róm. kath. főgimnázium igazgatóságánál. Kívánatos hogy a példányok elk’elése után a nagyobb mülapok külön sokszorosítva külön is vásárolhatók legyenek. Fényképészeti lemezeket, papírokat, vegyszereket nagy választékban szerezhetnek be az MINDAZOKNAK, kik magukat gyen» géknek és kimerülteknek érzik, a »BI0GL0BIN« ui életerőt ad. Vérképző, izomerősitő, idegerősitő, étvágygerjesztő és élénkítő szer. — Kapható a gyógyszertárakban, vagy a készítőnél: FABRITIUS GUIDO „MEDVE“ gyógyszertára, Nagyszeben—Sibiu SiiSiMllin ;; malom Balázsfalván (Die« ■ > sei motor, 4 köves, két pár henger, 2 szita, dara gépek stb. automatikusan berendezve) siadé. Információk beszerezhetők Banca Cen- tralanál, Cluj. A kolozsvári róm. kath. főgimnázium Kelemen Lajos
