Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-02 / 147. szám
XIII. ÉVF. '147. SZÁM. 1 A magyar daS erdélyi nagyünnepe . Kézdlvásárlielyen Tizenhét dalárda vonult fel a félszázados îţll'JIeiJmi ünnepély?® és zászlószentelésre — inczéd^ io^smann Ödön «Sr. a székely dalárdákhoz - Vásárhelyi Jásms református püspökhelyeftes mondotta az Ünnepi isaszédet — Dalost 3 b®? a székely város főterén — Brassó—Fogaras—^ernssl és a székely dalárdák (Kézdivásárhely, junius 30.) Ennek az ősszéke]; városnak széles főterén a széleken zöld ágakkal di szitett sátrak, közepén zölddel körített nmiel-yóny-ppit- mény állanak s az embereknek a leikéből az arcuk tüzére, járásuk sürgésére felsugárzik az előkészületnek izgalma. Valami nagyot akarnak, emlékezeteset és maradandót, ami a szépségével is, de szimbolikus jelentő, ségével is bevésődik a lelkekbc. Úgy készülitek éls abba vetik bele az igyekezetüket, hogy eseményt nyújtsanak mindazok számára, akik idesoregtenck s azok számára, akikhez a jó hatás igényével a hir éljük, de az önmaguk számára is leraká.ják az élő emlékeket p városi élet jövőjének tápláló gyökereiként. Esemény akarnak nyújtani, .mutatni, alkotni, amelynek színtere Kézdivásárhely legyen az erdélyi magyar, élet kulturális erőfeszítéseinek jelen krónikájában. S az igyekezetét a siker áldása koronázza. Tömegek vonulnak fel Jönnek a tömegek, távolból és közelről, díszes zászlók alatt elszánt lelkű seregek s az elszántság nme nemes örömben ragyog q,z emberekből, bogy nemesei és nagyszerűt, mutassanak mindenkinek, akit e nép sorsa szívügyként érdekel ps annak is, akit Italán non is érdekel. A falvakból, a közelebbi magyar városokból fegyelmezett sorokban vqnulqqk a kis csapni ok amelyeket a dalnak, mint ncmesjtő lélpkneyeíqs megragadott es-zközpek és mint Iplkpjsot láncszemekig fűző kappcşlinlpzatpak kultusza sorakoztatott. Elint •tek ebbe a városba, ahol öíven'évcs jubilenniát ünnep1' és uj zászlóját szenteli fpl a refromáths dalárda. ’ A zászló, apţely megindpi S a zászló kimozrjnl a perpnmiatus nnroeliián fel épített hatalmas üvegszekrényből, n-melytren állandó kiállításíkcnt fog állapi, minţ épnek íj. p^ppak és én nek a népnek művészi kincse, amit a kultnrvágy büszkeségének áldozatkész filléreiből gyűjtöttek össze. — Százhatvanezer lpjbe kprijjt — mpndjíi valaki akinek igen sok éj-clpmo van «ibtwpj, hpgy ifyep gazda sági viszonyok fcözjjli ti ilyen zászlpt elő tudtak teremteni — de pem ez a fqntqş, hanem az, hogy van miben gyönyörködni. " J ' tgen, fontos az a hit, hogy nemcsak 'éle-tbemmlara. dósunknak, de kultprfejlőd'ébünkpok az egyvlf szjjphn- liinia ez a zászló is. .ami alá a bitnek átérzeft gyönyörével állanak- Kék-fphér nelipz splyppirp hímezett erdélyi magyar virágmotivumok színes koszorúi s a csokrok között az ősmagyar monda képeinek finom soro-, zatban megelevenítve úgy, ahogyan a háromszáz esztendőnek ezelőtti hős erdélyi kprsztak műveltsége elképzelte a távoli pusztából megindult legrégibb magyaroknak hazátkeresp útját és öntudatát. A zászlót K Sebestyén József hiştqrikus szpke-ly művész terypztp, ki a Székelyföldnek szâmpş zâsşlpt adotlt már a legutolsó időkben s az ilycp nagy felvonulások zá'szlóer- dőiben egybeolvad az ő müveinek harmóniája. > Pjsztábor a iţagy téren A zászlót kiinjütjá-k p-tjára s egy kj-s árnyas térségen a már egybesereglett dalárdák yşrjşk. Hirtéte-n próbák, rendezői megbeszélések, vezényszavak után megindul a ménéit a tűzoltók fúvós zenekarának vezetésével Elől az egyház papjai, utánuk a zászló, díszes környezet hullámzik körülötte: apró kis lánykák piros- pruszlikos magyar ruhában és koszorús lányok kék- fehér magyarban. Ünneplő közönség az egyházi élét kebeléből s aztán zászló a dalárdák, nemcsak férfi, hanem yegyeskarpk is, zászlók alatt. Olyan ez a mieppt. mintha az öntudat nemes büszkesége indult volna meg a népremény színes illusztrációjaként. Tizenhét dalárda, mindenik büszke a megmutatkozásának még a külsőségére is. A női-karok mind egyenruhában, feketében fehér gallérral a kézdivásárhelyiek, fehér-feketében a zerneştiek és fogarasiak, vörös-feketében a zabolai katolikusok, sötétkékben a csikşzeredaiak, tiszta hófehérben a brassói magyar nők nagy serege, kék-fehérben az uzpnjak és zabolai reformátusok s ea utóbbiak csinos falusi csoportját sokan megbámulják. Mert a zabolai székely lányok maguk szőtték, szabták és varrták a hófehér ruhát, rá a világos kék diszitéseket s a saját kéznek munkája tette értékessé a szép ruhájukat. A hosszú menet tűzoltók kordonvonalán át vonult fel a diszemelvény elé, amelyen a zászló-keresztanyák foglaltak korban helyet, s előttük a magyar ruhás lányok színes sokasága, közöfütk az apró kisiánykák. Elől az emelvényen a vezetőség és a nap vendégei: Inczédy Joksmaun Ödön dr., az Országos Dalossiaövct. Regnek s ez ünnepnek is elnöke, Vásárhelyi János, az erdélyi református egyház püspökhelyettese, a kpzdi egyházmegye helyettes esperese, Tmrch Lajos főjegyző, a magyar parlamenti csoportból Szenltkereszthy Béla báró háromszéki pártelnök, Wilier József dr. fő tifkár, ezúttal mint a sokat ünnepelt brassói Magyar Dalárda hires karnagya, Fábián László dr szenátor és Szabó Béni képviselő, mint a brassóiak lelkes dalárdis- túja. A siker legnagyobb élvezője, Tárcza Bertalan, a dalosszövetség főtitkára. A díszein ökok: Paál Lajosné és Molnár Dénes dr. Üresen áll még a bársonnyal le- íeritett szék a középen, a zászlóanya díszhelye. Lenn a kordonnal bekerített előtéren előre ki t áblázott helyeikre állottak fel a dalárdák, mindenik dalárdasor előtt a jelzőtábla s a zászlókkal úgy állottak otlfc, mint a magyar dal ez erdélyi kerületének tábora. Csaba népe meg nem hal S az első szó a szövetség e kerületének elnökéé, Demeter Béla sepsiszentgyörgyi zenetanáré, aki magyar szívvel mond üdvözletét a táborban összesereg- letltekhez. A beköszöntőt pedig az ünnepelt és jubiláló dalkar énekli, Kovács József karnagy vezetésével: a kezdi vásárhelyi ref. vegyes énekkar, amely nívós teljesítményével meglepi a szakértőket, kiknek csoportja, Wilier Józseffel az élükön kiáltja a közönség tapsai között: — Bravó! A rendégdalárdák zászlóinak feldiszitése következett ezután, a művészies kivitelű feliraltos emlékszala. gokkal. A zászlótartók az emelvény elé járulnak, hol nők végzik a feldíszítést, jelmondatok kíséretében s az alatt az illető dalárda a maga jeligéjét énekli. Nagy dalkarok és falusi dalárdák egymásután mintegy versenyre kelve és ihlettel énekelték a jeligéket, mindenik a székely nép életében bizó hitről s aztán a férfikarok nagy összese zenditett rá a székely dalnak a jelmondatára s az egész tábor és az egész gyülekezet zsolozsmája a felhőtlen kék ég felé: „Csaba népe meg nem hal”. Inczédy Ooksiiian Ödön átadja a magyarság üdvözletét A brassói Magyar Dalárda, amely a tekintélyt képviselte o dalárdák nagy sokaságában, énekelt, ma jd Paál Lajos elnök, főrendező, a vásárhelyi református nagytemplom papja adta át az elnöki széket üdvözlő beszéddel Inczédy Joksraann Qdön dr. országos szövetségi elnöknek, aki 'minden magyar dalosnak üdvözlejét tolmácsolja beszédében a jubiláló dalárda számára s üdvözletét mond az erdélyi magyar lélek nevében, arrjply léleknek vágya, öröme, reménysége van a ma gyár dalban. — Nekünk minden ünnepségünk egv-egy aranyké- hcly —- mondotta —- Mimiből az örökkévalóság italai vesszük. De nem a kehely ( írem annak aranya a fon os, Iranern amit belelöltünk. S ezen aa ünnepélyen a piagyar életnek italát tölti a kézdivásárhelyi jubiláló • telpgylfit a ujri aranykelyhünkbe. A zászlógiiya A nagyhatású beszéd után az elnök küldöttséget indít a zászlóanya meghívására. Benkő Ernő egyházközségi főgondnok vezeti a küldöttséget, amely páratlan menet. Magyar rahjjs lányok sora, elől apróságok kai. A. főtér közepétől az uecakanyaraulaíokon át a paroeltjáig kettős sorfalat állapiak a dalárdák és a tömeg, hogy a zás'zilóauyának kijáró mély tisztelet annál jnipozánsabb legyen. Megfelelő várakozás után az éljenzés megindul a sorfalak végén és lassan hullámzik bp iái főtér közepére: méltóságteljesen, díszes magyar ruhában, komoly főkefe selyemben, fehér ujjassal, csillagé fpjdjsszpl apcáp Pliybfl sjelidséggol lepkéd apró- fiók és kpszoruslánypk tarka csopqriirpndje előtt Vásárhelyi jínosne, a zászlóanya. Szerény ijedtséggel jön, mert minden jrépz'.olctét meghaladó ünneplés, mint a sziiirf'bp)uu)zászló tiszteletének megszernéfyesjtőjét, őt lalrnozza ej. A iőgQndnpk és a pap felvezetik az emel vényre, ahol ifröfök Andor flr fogadja hpdolatüdvözjö beszéddel Egyelőre röviden válaszol, ünnepi beszédé re később kerül a sor. A szőnveges emelvényen foglalja el az iimiepé'y trónusát s a magyar ruhás kisiánykák kereken korái ülik, a kis pódiumot. Szép magyar ruhája, szelidíelkiiségp s a kép, amj körülötte megkapó szjpckbcn jdplakifl, fpkqz?a a lelkesedést. Fogaras — Zerjiest Négy Pfpgyar dalárda szpreppl itt a műsoron, min- denikrői'külön törfópefet kellene írni. A fogarasi magyaroké az egyik, a zernesti refpriqátus magyaroké a másik. Mindenki ismeri itt azokat a körülményeket. _ amelyek között magyarok élnek e két helyen s amikor megjelennek, a telkekből feltör az öröm: hiszen élnek magyarok ott is. A fogarasi dalárda népes, vegyeskar s a -nők js, a férfiak is finom, izlpses egyenruhában. Amint egy sort elénekelnek, nagyobb a magyar öröm, mert kiváló a teljesítmény, meglepő klasszisban s miivészi érzékű vezetéssel. Fel kell jegyezni a vezetőnek, a karnagynak a nevét, amely nem magyaros: Albricht Ottó. Ne-m is magyar, német, foglalkozása mérnök és teljesen ingyem, de odaadással, művészi érzésekkel, nagyszerű fegyelmező módszerrel tanítja a maroknyi fpgarasi magyarság nagy és népes dalárdáját. Majdnem ennyi jót és sok szépet kellene mondani a zer- ncstiek kiváló teljesitmínyü dalárdájáról. A nagytemplomban A kis Zabolának egyik rómni katolikus ycgyeskar énekelt még, a falusi dalárdák jgvából való ez is, uţajd a Csíkszeredái régi, már hires vpgyeşdalkar éneke hangzott el s aztán a 'templomba vonult be a tömeg, abba az óriási templomhajóba, mely ezreket tud befogadni. S ma az ünneplőknek csak egyik része fért be. A templomi zászlószcntelés ünnepi szertartása alatt az uzoni vegyeskar énekelt először s ez a dalárda azok közé tartozik, amelyekre olyan büszkék a háromszékiek. Énekel, a nagyborosnyói vegyes-kar. Ez a dalárda azok közé tartozik, amelyeknek legnagyobb volt a sikerük s amelyek mindig, minden magyar dalosver- senyen. a legtöbb, sikert érik el. Bármelyik magyar nagyvárosba beillene. VásárhelvL János: szeretekre tanítja a mSyarokat Imrei) Lajos egyházmegyei főjegyző mondotta az imát, a müveit magyar papnak iin-nepi szép imáját a gyülekezet nevében. Vásárhelyi János püspök helyettes hatalmas beszédben szentelte fel a zászlót s a hallgatóságnak megrázta a lelkiét annak az igének a hirdetésével : magyarok, szeressétek egymást. Nemcsak a szempk, a felnyitott magyar telkek csüngöttek minden szaván, felemelte őket a templomi szószék magasságába s a jóra született magyar népnek nemzeti karakterét jnegyilégityai, mélyen vésődő szavakkal értette meg, hogy npudep nemes sajátságai között csak egyet nem tudott a magyar megtanulni: szere-tni a magyart. Pedig ezt kell megtanulnia és élni fog. A bcşzpd, amely örvendetes magyarázatát nyújtotta a népben megnyilatkozó zászlókultusz szerete-té- nck, volt a nap ünnepi szónoklata és magasba is vitte az ünnepi jelentőségéi:. Hűséggel — ragaszkodással Templppipzás után visszavonult az ünneplő közönség iá főtéri diszemel vényhez, elől a zászlóanyát vezet-te karján az Országos JJalosszövetség elnöke. A csikszerer- dai dal és- zencegylet énekkara, a jubiláló vegyeska-r énekei között a már felszentelt zászló ezegverő ünnepe zajlott te. Vásárhelyi Jánosné zászlóanya ékesítette fel az uj zászlót uj, művészi s-zalaggiaí lés szép beszéddel s átadta tulajdonosainak, telkükre kötve, hogy az ösz. szetartás, szeretet, magyar lélek szimbólumaként őrizzek hűséggel, ragaszkodással A esikszercd-aiak himezétt niagy szalagját, testvéri emlékajándékát Részeg Viktqr beszéde kíséretében tették fel a zászlóra s aztán megkezdődtek a szegbeveiv- spk, a jelmondatokkal, -melyeknek sokasága mint boldogulást kért a székely népre. A zászlószent-és után a dalárdák ünnepélyei dődtek meg, amelyekről beszámolót fogunk adpi. I Eg’f'ssepil, pontosa olcsó a zöld szia;ü „ISEiFSMIES“ aSŞEgpjE- fc’BTRBSÎIi legújabb nyári kiadása, niely kivonatosan tartalmazza Románia összes vasútvonalait, kezelési utasítást, térképet, stb. Kis alakja miatt tárcában, noteszben hordható. Ára csak 20 lei. Kapható az összes könyv- és ujságárusitó helyeken. kéz
