Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-27 / 162. szám
a e 1 őhéi BUDAPEST V. TAXA POSTÁUL FLA-* Cfaj-Kolozzvár, 1930 folios 27. V&säfD&p 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej, 12 oldalas szám ára 5 lej. MAG Y ARP AKTI LAP kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4, Telefon: 5-08, 6 94. XÎIL éviclyasa 162-lk szám ELŐFIZETÉS MA.GYAJRORSZAGON: évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén« 15 pengő. Earyps szám ára 20 fülén----------------------------------------Bukarest után Ne túlozzuk a bukaresti agrárkonferencia politikai jelentőségét. Számolnunk kell azzal, hogy azok az érdekszálak, amelyek tiz éven keresztül egységbe fűzték a kisantant három államát, elsősorban éppen Magyaroíszág-cllénes éllel, sem szétszakadni nem fognak egyszerre, sem pedig meglazulásukra nem lehet számitani olyan mértékben, amely egy uj és Középeurópa gazdasági érdekeinek inkább megfelelő antant megalkulásához vezetne. Nem az utódállambeli magyar le nem tagadható szimpátiája mondatja ezt velünk, hanem annak a megcáfolhatatlan ténynek világos felismerése, hogy nem lehet örökkétartó egy olyan szövetség, amelynek egyetlen közös plattformja egy támadó vágj' mondjuk defenzív jellegű együttműködés. Amikor azonban ezt megállapítjuk, objektiv szemmel füzzük hozzá, hogy a kisantant ezidőszerint mégis csak reális politikai hatalom, amelynek fenntartásához ideig- óráig már csak azért is ragaszkodnak a tagállamok, hogy a nagyhatalmak befolyásával szemben az európai kisállamoknak ez az egyetlen szövetsége erőkifejtésre vértezze fel magát. A kényszerszövetségből igy vált lassanként erőtényező s ez az oka annak, hogy csak valóban komoly okok idézhetik elő a kisantant államok érdekkapcsolatának meglazu- lását. Azt, lehetne mondani erre, hogy a gazdasági szükségszerűség felismerésénél komolyabb okot keresve sem lehet találni. Tényleg igy van, csakhogy a legszélsőbb optimizmus sem állíthatja, hogy a középeurópai agrárszolidaritás első félénk kísérlete ínár is olyan robbantó erőt reprezentálna, amely az akárhogyan, de mégis csak elég szorossá összedrótozott politikai szolidaritást egy csapásra felboríthatná. Tegyük a mérleg serpenyőjébe azokat az előnyöket, amelyek a három agrárállam: Románia, Magyarország és Jugoszlávia gazdasági együttműködéséből folynának. Ugyanekkor tekinsünk el egy uj politikai antant megkötésének előnyeitől, mert mindaddig, amíg az uj hatalmi csoport erőtényezőjét, ha csak kontúrokban is, felsorakozva nem látjuk, hiú kísérlet volna az egyenleg felállításával megpróbálkozni. A mérleg másik serpenyőjébe tehát mást nem állíthatunk, mint a kisantantállamok alaposan összebogozott érdekszövevényét a nagyhatalmakkal. A valóság az, hogy a középeurópai kis államok egyike 6em rendelkezik az önálló akaratnyilvánítás, annál kevésbé a végleges döntés olyan fokú jogával és eszközeivel, amely lehetővé tenné számára az ezidőszerinti hatalmi csoportok felforgatását. Politikailag tehát nem lehet vérmes reményeket táplálni a bukaresti konferencia megtörténtét illetőleg és __ amint a magyar sajtó is rámutatott __ fölöslegesen húzták félre a, harangot Prágában. A gazdasági szükségesség, a gazdasági élet problémái hajszálesövesen függenek össze a politikai problémákkal, de jelen esetben Magyarország tanácskozása két kisantant állammal csak egy olyan impon- derábilia, amelyre építeni nem szabad. De vájjon vannak-e gazdasági eredményei ennek a konferenciának? Ha abból indulunk ki, hogy minden felfejlődést meg kell előznie egy lépésnek, úgy a bukaresti együttes tétova lépése már számit. De ha arra gondolunk, hogy az óceánontuli államok a maguk óriási • gabonakészleteikkel, sőt ami ennél sokkal több, tőkekészleteikkel résen állanak, ha ők tisztában vannak azzal, hogy harcot kell folytatniok eddigi európai piacuk megóvásáért, úgy a helyzet azonnal egészen más és valljuk be, kevésbé biztató, mint abban az esetben, ha a bukaresti konferencia határozatait elszigetelten nézzük. Kettőn áll a vásár és a kanadai, argentiniai és egyéb exportállamok nem fognak visszariadni egy kis dumpingtól sem, hogy továbbra is nyeregben maradjanak. Egy percig sem vitás, hogy a védekezés csak kollektív alapon történhetik és maga Amerika mutatott rá példát, amikor a védővámok rendszerével ü politikai gyilkosság feldics Mének vódjóyal óiiíf Ottóit azügpészségeléZelea Gatfreanuf (Bukarest, julius 25.) Amint a Keleti Újság jelentette, a bukaresti hatóságok annál a szervezetnél keresik a politikai merényletekre felkészült összeesküvésnek a szálait, amely a macedo-román diákok egyesületének nevezi magát. Amint már eddig is kiderült, ennek a szervezetnek a tagjairól még nem lehet tudni, hogy diákok-e és hogy macedóniak-e. Mert^ az eddig letartóztatott vádlottak egyáltalában nem macedóniai diákok, A politikai gyilkosság feldicsérése nemcsak ilyen szervezetek titkos gyűlésén hangzott el, de a vasgárdafemök, Zelea Codreanu, egyszerűen kiplakátirozta a merénylet feldi- csereséi. Abban a plakátban, amelynek címéül a ;II. számú figyelmeztetés-! adta, elismerőleg szól Beza merénylőről. Nemcsak cáfolja, hogy elítélte volna a merényletei, hanem olyan kifejezéseket hasz- ypj _bnzrlitágál szolgálhat ilyen "bűncselekmények elkövetésére. Általában Zelea Codreanu úgy beszél, parlagias hangon, mint aki számit arra. hogy a kezébe ragadhatja. egyszer az ország feletti hatalmat s akkor diktátorként ítélkezik elevenek és holtak felett. Pénteken Zelea Codreanut az ügyészség eiőállittatta és ismét kihallgatták. Most az izgatás és bujtogatás vádját lebegtették meg előtte, de letartóztatásának kérdésén még tanácskozásokat tartottak s a kormány elhatározásától tették függővé, hogy izgató plakátjai alapján foganatosit- sák-e a letartóztatását. A plakát alapján az a vád ellene, hogy gyilkosságot dicsér fel és a társadalmi rend felforgatására izgat. Jasiban ujalih letartóztatást foganatosítottak. f raid '"A"??* tartottak Románia egyik |piii@i@iffiasaEb^ vállalatánál, a Lomási erdlöipar Rt heSviségelben és lefoglalták a: Összes könyveket (Arad, július 25.) Vulpe Constantin aradi főügyész, Janen Traiaii(a rendőrség bűnügyi osztályának a főnöke és Euiu Cornél rendőrkoraiszár ma házkutatást tartottak a Lomási Erdőipar Rt. hivatalos helyiségében annak a feljelentésnek az altepján, amelyet a vállalat egyik elbocsátott tisztviselője tett Románia egyik leghatalmasabb faipari vállalata ellen, azzal vádolva meg a céget és annak vezetőit, hogy évekre visszamenőleg hamis könyveléssel és adóvallomással több mii lió lejjel megkárosították az államkincstárt. A hatósági bizottság lefoglalta a vállalat Összes iizlefi könyveit, kutatást végzett az irattárban és lefoglalta azt a magánlevelezést is. amelyet Kemény György, a vállalat, vezérigazgatója váltott Áldor Béla főkönyvelővel. A hatósági közegek feltörték a vállalat távollevő pr- dőigazgatójának fiókját is, az abban levő összes iratokat lefoglalták és mhgukkal vitték. A jelek és hirek szerint Kemény György vezérigazgató őrizetbe vétele várható. A házkutatás és a könyvek lefoglalása óriási feltűnést keltett Aradon, ahol Kemény György nemcsak a szakmában örvend osztatlan tekintélynek, hanem Arad társadalmi életének egyik vezető tagja és a közfelfogás szerint távolról sem tételezhető fel sem a tőkeerős, anyagilag megingathatatlan Lomási Erdőipar Részvénytársaságról, sem pedig annak vezetőiről, hogy az üzleti könyvek meghamisításával adóeltitkolást követtek volna el, vagy az államkincstár megkárosítását célozták volna. . A Lomási Erdőipar Rt. ellen megindított vizsgálat külső körülményei nagyban hasonlítanak ahhoz a vegzatorikus eljáráshoz amelyet nemrég a marosvásárhelyi cukorgyár, a nagyváradi Lobié-szeszgyár és a bobotai Szénbánya ellen lefolytattak, amikor is elbocsátott alkalmazottak denunciáló és minden alapot nélkülöző feljelentéseik alapján a magas jutalék reményében hónapokig tartó nyomozásnak é3 vizsgálatnak vetették alá a vállaltotokat és annak vezetőit, mindaddig, amíg a. független bíróság jogerős Ítélettel nem állapi tóttá meg, hogy a feljelentések denunciánsok zsaroló manővereinek eredményei. TJgvlátszik, hogy ez a rendszer kezd állandósulni Romániában, holott a legfőbb ideje volna, hogy a hatóságok kellő- értékére szállítsák le az alaptalan feljelentéseket s a mai súlyos gazdasági körülmények között céltalan hatósági vizsgálatokkal ne hénitsák meg azoknak a komoly, produktiv munkát végző, termelő vállalatok működését, amelyek tőkeerejüknél, szakszerű vezetésük és szolid üzletpolitikájuk eredményeként eddig sikerrel állták meg helyüket a jelenlegi általános gazdasági forgatagban. A Lomási Erdőipar Rt. ellen megindított vizsgálat és nvomozás eddigi megállapításait a legnagyobb titoktartással kezelik. A vizsgálat fejleményei elé általános érdeklődéssel tekintünk és aligha csalódunk, ha megjósoljuk, hogy a vizsgáltat végeredménye éppen ^ úgy, miit a marosvásárhelyi cukorgyár és a többi vállalatok esetében, teljes mértékben rehabilitálni fogja Románia egyik leghatalmasabb és legtekintélyesebb faipa. ri vállalatát és annak korrekt vezérigazgatóját. bástyázta el magát Európától. De védekezés nem történhetik meg egy olyan kis egységben, mint. amilyen ez a három állam, az európai agrárfront és a gazdasági defenzíva csak akkor kecsegtet eredményekkel, ha ez a front kiszélesbedik egy nagy kontinentális egységgé. Ám ebben az esetben az ipari érdekeknek összehangolása szükséges a mezőgazda- sági érdekekkel, olyan kölcsönös kompenzációkról Mai számunk 12 oldal kell gondoskodni, bogy az európai ipari államok is megtalálhassák a maguk számitásait. Végelcm- zésben: ha nem is akarjuk, részletkérdés helyett az egész problémát kell megoldani, egy olyan elképzelés alapján, amelyik nem ilyen pars pro toto problémákkal dolgozik, hanem számol az európai kontinens geopolitikailag megadott szükségszerű egymásrautaltságával.
