Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-25 / 160. szám
mi évf. iso. BiAu.----Ţ—TŰSiir.'iT'i I—----------TTmSSä» A nápolyi földrengésnek eddig százötven áldozata van (Nápoly, julius 23.) Ma éjszaka 1 óra 6 perckor erős földrengés rázkódtatta meg Nápolyi és környékét. A földrengés 14 másodpercen át tartott. Egy lakóház összeomlott s romjai alól 2 halottat és 5 életveszélyes sebesültet emeltek ki. Egy ötemeletes bérház ötödik emeletének mennyezete is beomlott. Itt egy gyermeket sújtott agyon az omlídék és öt felnőttet sebesitett meg súlyosan. Számos ház súlyosan megrongálódott. Későbbi jelentés szerint a Nápoly környékéit, továbbá Basilicata, Campagna és Foggia tartományokban pusztított ina éjszakai földrengés, sokkal több halálos áldozatot követeit, mint ahogy az első jelentésekből meg lehetett állapítani. Az utóbb érkezett hivatalos közlések összegezéséből kiderül, hogy az elemi csapásnak legalább százötven ember esett áldozatul és ezenfelül a súlyos sebesültek száma megközelíti az ezret. A legnagyobb megpróbáltatást mérte a földrengés Basilicata kerület északi részére, ahol Melfi városkában 100 ember vesztette életét és többszázan sebesültek meg. Mellűben alig maradt ház épen és egy ucca- sor csaknem teljesen megsemmisült. Ííionero- ban a halottak száma 11 és több mint ötven sebesült szorul kórházi ápolásra. Benevento- ból 12 halottat és 40 sebesültet, Rapollaból 20 halottat és 30 sebesültet jelentettek. Foggia tartomány nyugati szélén a földrengés 3 emberáldozatot követelt, de igen nagy a sebesültek száma. Nápolyban 15 ember balt meg a földrengés következtében. A kormány a íöldrengéssujtotta vidék érdekében segitő akciót tett folyamatba. A szovjet 1934-re világháborút készít elő Oroszország miiitarliáiáaa Icrvcrcíének egy bizalmas példánya c!juf,C|t Londonba (London, július 23.) A Daily Mail világra szóló leleplezéssel döbbenti meg a világot arról, hogy a szovjet 1934-re propagandavilágháborut készül indítani Világmegváltó álmainak és ábrándjainak megvalósítására. B döbbenetes célra megfeszíti _ a Daily Mail híradás* «»rint _minden számbavehető erejét, hadiüzemmé alakítja valamennyi gyárát, katonai gyakorlatokra fogja be minden ipari munkását s az eljövendő világháborúra képezi ki férfiait, asz- szonyait és gyermekeit. A Daily Mail világraszólóan szenzációs cikkében a következőket mondja: Háborút jelent az öt ipari év Stalin a vörös kongresszus előtt Moszkvában, a múlt héten hagy beszédet tartott az oroszok elkövetkező öt ipari esztendejéről és ez a burkolt bejelentés ráirányítja a figyelmet, hogy egy óriási arányit előkészülődés történik Szovjetoroszországban egy idáig hallatlan arányú világháború megindítására. Az úgynevezett ipari öt esztendő valóságban nem jelent egyebet, mint megteremteni a lehetőségeit annak, hogy a vörös diktátor négy év múlva elindulhasson a világ meghódítására. Unshlicht népbiztos vállalta magára a feladatot, hogy militarizálja az ország gyáriparát, de, ezenfelül a lakosságot is katonai szellemben nevelik és formáljál: át. Oroszország militarizálásáról való nagy tervezetét mult héten terjesztette be Szovjetoroszország katonai nagyságai elé és ennek a tervezetnek egy példánya eljutott Londonba. „Négy év alatt készen állunk“ Unshlicht tervezete azzal a megállapítással kezdődik, hogy négy év alatt készen állunk! A mi iparunk készen áll arra, hogy a vörös hadsereget gépekkel és fegyverekkel kellő mértékben lássa el. A fegyverek előállítására, továbbá a lőszer és egyéb szükségletek kitermelésére a mi iparunk legnagyobb erőfeszítéseket teszi meg. Minden intézkedést megteszünk arra is, hogy a háborús szükségletű kémiai szereket az elképzelhető legnagyobb mértékben legyünk képesek gyártani. A fegyverek, lőszerek gyártására szükséges gépeket idegen államokból kell megszereznünk, főleg hosszúlejáratú hitelek alapján és külön kísérletet teszünk arra, hogy a gépek legtöbbjét lehetőleg Angliából kapjuk meg. Stalin teljesen hozzájárult ahhoz az ötletemhez, hogy az angolok minden panaszát és kívánságát, amelyet Szovjetoroszország ellen támasztanák, a lehetőség szerint kielégítsük, igy viszont módot szerzünk arra, hogy az angoloktól kapjunk hosszúlejáratú hitelre mindenfajta gépezetet. Ötmillió munkás kilenc háborús órája Unshlicht tervezete megállapítja, hogy Oroszország valamennyi gyára, akár uj, akár régi szisztéma szerint épült, már is úgy van beigazitva és akként dolgozik is, hogy egyik óráról a másikra beállítható a háborús célok szolgálatára. „Ezer és ezer kiképzőt alkalmaztunk, akik mag- tanítják a munkásokat a gépek átszerelésének legegyszerűbb és legkönnyebb módjára. A vezérkari főnök kívánságára behoztuk a hétórai «unkanapot, hogy a ihunkások máris beletörődjenek a háborús munka erőltetett ütemébe.“ Stalingradban, Dnepsopéhoskban és Kuznetskben minden elő van keszitve arra, hogy a gyárak szolgálni tudják a háború érdekeit. Férfiak és asszonyok, fiuk és lányok mil- liószám vannak gyakorlatilag kiképezve a tényleges szolgálatra és ezenfelül a szovjet arra kötelezte ötmillió ipari munkását, hogy hetenkint legalább hat órán keresztül foglalkozzék katonai gyakorlatokkal. Ezen a heti hat órán kivül heti három órán át tanulják a lőszerek és fegyverek gyártásának technikáját. 8 francii ííJüb fonásul Mfluni iftHY-GlNDE KE vese-hó!yag-köszvény, cukor-értágulás máj és ape szervi- bstegségak IÎ pyamer és bélbajok KTgyedülállö, fiatal uriasszony több éves irodai gyakorlattal, vidéken bármilyen irodai állást keres. Cinrnt „Önálló“ jeligére kér a kiadóba. «sa nşutams. t< vis mellett Diódon gyönyörű fekvés(i pen bioban, napi teljes ellátás 130 lel. Serdülő gyermekeket kísérő nélkül £s vállalunk. Cím: Diódi pensió, Stremt. per Teius. :'Repülő vonatok Repülő vonatokról a hasonlatok szépen tülző jelmezében tnár eddig is beszéltünk. Ez a mi repülő vonatunk azonban valóságos. A „repülő“ jelzőt tehát nem mellékesen kapta, hanem azért, mert vonat is, meg repülőgép is. Bizonyos George Bennie konstruál, ta Glasgowban s mint egy német hiradásban olvasom, már rövidesén meg ig indulnák vele a járatok. Természetesen én a dolgot nem láttam 8 igy osak „papírformája“ révén beszélek róla, mint később kiderül, kissé Speciális okból. Ahogy a mérnöki beszámolóból látom, vn a repülő vonat külső formájában és belső szerkezetében sajátos keveréke a repülőgépnek és a függő vasútnak. A mérnöki leírás szerint a repülő vonat pályája 25—30 méter magas A betű formájú oszlopokból áll. Ezek az oszlopok 50 méter távolságban követik egymást s közöttük erős rács-szerkezeten futnak a sinek. A röpülő vonat szakaszai maguk külső formáikban olyanok, mint valami Zeppelinek. Eddig még nem volna semmi különös az uj konstrukcióban. Különössé és eredetivé az teszi, hogy e vonatnak az előhaladását nem kerekekre átvitt erő idézi fel, hanem a repülő vonat minden egyes szakaszába beépített motor, mely — kerekek helyett — a szakaszok oldalaira szerelt két szárnya propellereket hajtja. Ennek a repülő vasútnak az előhaladását tehát ugyan az a szerkezet teszi lehetővé, mint ,a léghajókét: légcsavarok. Már az előbbi rövid leírásból is kiderül, hogy külsőségeiben meglehetősen fantasztikus gépezettel állunk szemben. A találmányban azonban korántsem ez • külsőség a legérdekesebb. A legérdekesebb az, hogy — amennyiben a glasgowi hirék megbízhatók — az uj repülővonat már az első kísérletek alkalmával elérte az óránkénti 240 kilométer sebességet. Ezt a Sebességet természetesen az eddigi egyszerű vonatoknál még feltételezni is képtelenség volt, itt viszont azért lehetséges, mert a repülő vonat egy bizonyos sebességen tnl a propellerek működése következtében felemelkedik a sínektől s függő állapotában, (mintán a levegő ellenállásán kivül semmi egyebet nem kell leküzdenie) — repül. Persze a mérnöki beszámoló meggyőző errővel ajánlja ez újfajta vonatot s hossza számitások révén bebizonyítja, hogy egy ilyen jellegű vasút telje« felszereléssel, azaz pályatesttel és szerelvényekkel «gyütt sokkal olcsóbb, mint a normális vasút. Távol áll tőlem, hogy olyasvalamit ajánljak, amit nem láttam, illetve aminek az elbírálásához semmiféle jogosultságot nem érzik. A leírás után azonban a legkevésbé Sem tartöm lehetetlennek a dolgot. A mérnök beállítását minden további nélkül elfogadom. A kor fia vagyok s kételyeimből, amelyekből annyit ültetett belém az idő, nem szólaltatok meg egyetlen egyet sem a technika irányában. Minden további nélkül valószínűnek tartom tehát, hogy ezek a repülő vonatok rövidesen közlekedni fognak óránként 240, sőt idővel talán 300 vagy akár 400 kilométer sebességgel. Az egész históriát tehát teljesen elhiszem, sőt ha jobban megfigyelem magam: örülök, hogy meg lesz, bár számomra, azaz az én boldogságom vonalából uem old meg semmit. A technikában azonban sohasem ez a lényeg. Sohasem rólunk van szó s ép ez az, amit ezzel a repülő vonattal kapcsolatban mondani akarok. Amióta a technikai találmányok oly nagy, sőt kizárólágosan átalakító szerepet töltenek be az életben, sok szó esett árról, hogy végül is mi a haszna nem közvetve, hanem közvetlenül, lelkileg az embernek mindebből. Azt hiszem, ezt a kérdést helytelenül tették fel. A találmányok révén felfogásom szerint nem ilyen természeti! célokról van szó, hanem arról, hogy a dolog legyen tökéletesebb és nem az ember. Ez egy lényeges fordulatot jelent az ember történetében. Valami olyan fontos snlypontáthelyeződést, aminek a következményei fclmérhetetlenek. Azelőtt, amíg a technika olyan elhatározó erővel nein szerepelt, mint száz-százötven év óta, azelőtt mindig e3 mindenkinek az volt a legfontosabb célja, hogy ő tökéletesebb legyen. Minden tudomány, minden irodalóm, minden nagy pillanat és nagy gesztus #zt a célt szolgálta. A technika fellépte és egyetemes szereplése óta ez a cél elhomályosodott. A láthatóan fontos és a láthatóan ambicionálni való, a dolgok tökéletesítése lett. Jobb tárgyak, biztosabb eszközök, ésszerűbb munkát végző gépek létrehozása s általában a gépek mun- kateljesitéséhek a fokozása lett a fő cél. Persze ma i« boldogok akarunk lenni, ezt a boldogságot azonban már csak a lírikusok várják a humánumtól, a köztudat hovatovább kizárólag csak a tárgyaktól várja. A gyorsaságnak és egyéb gépi tulajdonságnak ezért van oly mágikus befolyása a mai közéletre. Valami különös messianizmus tapad a tárgyakhoz s a tárgyak által végnett munkafolyamatokhoz napjainkban. A 240 kilométer óránkénti sebességgel röpülő vonat megépítését a legtermészetesebben fdgádjuk azzal az érzéssel, amilyen érzéssel egy jó görög, avagy még egy jő mult század eleji ember is csak egy erkölcsi maxima meg- formulázását fogadta. Vájjon azt jelenti ez, hogy rosszabbak lettünk Î Kém; — boldogtalanabbak. 0, ö,
