Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-03 / 148. szám
4 Könnyű jó cipővel segíthetünk rajta! Gummitalpu vászoncipő, a neve Dorco WKBKBHBESBESBtUS Tetszetős, kényelmes és oz ára olcsó! ;tf£DJ££VS>lFí rxtirşmw Az angol alsóház hét szavazatta! elvetette a La Manche-alagut kiépítésének tervét (London, julius 1.) Az alsóház ülésén Thurtie munkáspárti képviselő szóvátette a La Manche-csatorna alatti alagút építése elmaradásának ügyét és azt hangoztatta, hogy egy fél évszázad óta elavult bürokratikus és katonai előítéletek akadályozzák a terv va- lóraválását. Pető konzervatív képviselő volt a következő felszólaló, aki szintén az alagut- épités mellett tört lándzsát. Macdonald miniszterelnök válaszában kérte a parlamenttől az eredeti döntés fenntartását s azt hangoztatta, hogy az alagút háború esetén még akkor is kellemetlen helyzetbe hozná katonai tekintetben Angliát, ha az alagút kontinensi oldalán levő állam szövetségese. Macdonald elismerte, hogy kezdetben ő maga is hive volt az alagút megépítésének, de álláspontját meg kellett változtatnia, mert belátta, hogy az alagút Angliára kedvezőtlen politikai, katonai és gazdasági változásokat hozna magával. (London, julius 1.) Az alsóház tegnapi ülésén 179 szavazattal 172 ellenében elvetették a La Manclié-alagut építkezése kérdésének revíziója ügyében előterjesztett javaslatot. Számos munkáspárti a kormány állásfoglalásával ellentétesen az alag- utépités mellett szavazott. Mivel a kormány a munkáspártban nem tette pártkérdéssé a kormány álláspontjának támogatását, a kormány ellen szavazásnak politikai következményei nem lesznek. Parasztmilliomos volt a józsefházi piromániás gonosztevő Xlll, ÉVF. Î48. SZÁM. Tóth ellen. Érthető, nem tudtak azonban ebbe belenyugodni a károsult falusiak s igy a módosabb gazdák összeadva megbízták dr. Zách Felician ügyvédet, hogy költségükre bízzon meg két ügyes detektívet n tettes leleplezésére. A két legügyesebb rendőrségi detektív, Kovács és Fülöp gyakran kirándultak Józsefházára, mindannyiszor álöltözetekben és próbálták döntő bizonyítékokkal alátámasztani a falusiak gyanúját. Nemsokára siker is koronázta a detektívek munkáját, mert tudomásukra jutott, hogy egy Bozvér László nevű kocsis, aki az utób- ib időben a szomszédos Aranyosmedgyesen szolgált, gyakorta magára vonta a környék gyanúját, nagyarányú vásárlásaival és gyakori mulatozásaival. A gyanús szolgalegényt a detektívek rövidesen lefülelték és rögtön vallatóra fogták. Eleinte tagadni próbált, sőt sikerült rövid időre megugrani őrei elől, de a detektívek csakhamar rátaláltak. Erő'! gyanuokok engedtek arra következtetni, hogy Bogdán János pásztor, aki Bozárnak kebelbarátja és’ az utóbbi időkben állandó mulatozó cimborája volt, szintén ludas a dologban. A két szolgalegény valló mása alapján csakhamar kiderült, hogy Bozár Jó- zsefházán szolgált ezelőtt Giswein László földbirtokosnál, akinek most két éve az egész mintaberende- zésü birtoka tűz martaléka lett. Bozár beismerte, hogy Tóth György gazdálkodó állandóan környékezte cs csábitó ígéretekkel igyekezett öt rávenni, hogy gyújtsa fel a birtokát Gisweinnak, aki Tóth- nak régi haragosa volt. Eleinte Bozár nem akart kötélnek állni, de a további unszolásokra elvállalta, hogy felgyújtja gazdája szérűjét, mely akkor tele volt a betakarított terményekkel. Tóth átadott neki egy nagy üveg petróleumot, amit a csűr négy sarkán öntött ki cs ezután egy szeles éjjelen, éjfélkor felgyújtotta azt. Bozár vallomását megerősíti az a lény is, hogy az akkori vizsgálatnál, a tűz helyén csakugyan találtak több üvegdarabkát. A gyújtogatásért hat liter bort és ötszáz lej pénzjutalmat kapott megbízójától. Később próbálta rávenni, hogy gyújtsa meg egy másik haragosának, egy Szarka nevű gazdának a gazdaságát is, de Bozár vallomása szerint nem érzett magában elég lelki erőt a munka elvégzésére, nem akarta elvállalni azt. De néhány hétre rá csak kigyulladt és több más házzal a tűz martaléka lett a Szarka-ház is. A másik gyanúsított, Bogdán pásztor makacsul tagadja, hogy neki is volna valami része a gyújtogatásokban. Bozár szenzációs vallomása alapján, azonpal előállították Tóth Györgyöt is, aki a szembesítés alkalmával állandóan tagadta azt is. hogy ő, mint módos gazda, hárommillió értékű vagyon ura egyáltalában ismerte volna a Giswein szolga-legényét, de a falusiak vallomása bizonyítja, hogy többször megfordultak együtt a falu korcsmájában. Tóth letartóztatása nagy szenzációt keltett az egész környéken és nagy megnyugvással veszik, hogy végre sikerült ezt a piromániás. gonosztevőt leleplezni, aki nemrég névtelen levelekben fenyegette meg Józsefháza s Aranyosmedgycs községeket, hogy kipusztitja újabb tűzzel a két községet a föld színéről. ti ■■«-! bt nT»-i»i-« um 1» ■ TiijxrniiiHH.muj > «i hu «jch-XJ ii» unt t f r Mtijum'ii. ■,1 A kommunisták meg* kezdték Mexikó for* radalmositását is Leleplezték a bujtogatót és bűntársait, akiket pálinkával és pénzzel vesztegettek meg — A névtelen levelek azzal fenyegetőztek, hogy kiirtják a föld színéről a két magyar községet (Nagybánya, julius 1.) Annakidején részletesen megírta a „Keleti Újság“, hogy a szatmárme- gyei Józsefháza jobbára magyar lakosságú nagyközségben az elmúlt három év leforgása alatt több, mint tiz nagyobb arányú tüzeset fordult elő és a legszorgosabb nyomozás sem tudott világosságot deríteni a rejtélyes esetre. Erős gyanuokok engedtek arra következtetni, ugyanaz a beteges szenvedélyű gyújtogató követte el minden egyes esetben a gyújtogatásokat. A község lakossága állandó rettegésben élt, mert egész gazdaságuk, sőt életük is folytonos veszélyben forgott. Minden esetben a főidnek más és más részén tűnt föl a vörös kakas és mindig csak az éjféli órákban. Ez a gyakori tüzeset arra ösztönözte a falusiakat, hogy kivétel nélkül mindannyian bebiztosították házaikat különböző társaságoknál. A biztositó társaságok, akik szintén kalkulációjukba vették a józsefházai gyakori tüzeket, csak igen magas dijak mellett voltak hajlandók József házán biztosításokat eszközölni. A falubeliek egy józsefházai idősebb, dúsgazdag gazdát, Tóth Györgyöt gyanúsították a gyakori tüzesetek elkövetésével, sőt a nyomozó hatóságok gyanúja is Tóthra irányult. Nem tudtak azonban kézzelfogható bizonyítékot találni s ennek következtében megszüntették a nyomozást a gyanúsított Utcai harcok amelyek mindkét részről véres veszteséggel végződött (London, julius 1.) Mexico Cityből jelentik, hogy az északmexicoi Matamorosban kommunisták uccai harcba keveredtek a karhatalommal. A közelharcban mindkét részen voltak veszteségek. A halottak száma huszonkettőre rúg és a súlyos sebesülteké negyvenhétre. * Mexico Cityből jött jelentés szerint a mexicoi harcok értelmi szerzői a kommunisták voltak, akiknek propagandája megindult a vidéken is. Torreon városban kommunisták gyűlést hívtak össze, amelyen megtámadták a rendőrséget is. A harc mindkét oldalon véres összecsapással végződött.
