Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-28 / 144. szám
V. TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24266—927. Cfaf-Koioxsvir, 1930 fuohs 28. SzOBlhăt ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 éne 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. Az amerikai zűrzavar Paul Scheffer, a Berliner Tageblatt kiváló munkatársa, aki lapja, megbízásából tiz évet töltött Szóvjetoroszorszagban és ahova az oroszok szabadsága idejének leteltével nem. engedték vissza, mert már túl sokat tudott a dolgaikról, most Washingtonba költözött át és egyre-másra Írja az amerikai cikkeket lapjának. „Rövidesen minden második amerikaira egy autó esik, _Írja _ a naponta nyomott ujságpapirosok mennyisége elegendő arra, hogy beragassza a földkerekséget, a Wallstreeten a felhőkarcolók mellé most már csillagkarcolókat is építenek' és az uccákon a lámpák mesterséges napfénynyel égnek. Ennek megfelelően az árnyékok is hosz szabbak lesznek.“ Amerika az optimizmus, a prosperitás, a korlátlanságnak a hazája. És mégis Amerika óriási bajban van. Minden második emberre egy autó esik, de minden negyedik ember munkanélküli. Az U. S. A. államra újabb fekete napok virradtak. Már egy jó hete folytonosan zuhannak a tőzsdén az értékpapírok és a kurzus színvonala, nemcsak, hogy elérte a múlt év novemberének mély pontját, de még mélyebbre került. Akit megkímélt a gazdasági pánik, most nyilvánvalóan belekerül az újabb szériába. Hoower kormánya Ígéretet tett, hogy átépíti az egész amerikai gazdasági politikát. De azok az intézkedések, amelyeket Hoower tervbe vett, igy uj vasúti vonalak kiépítésének -programja, közmunkák keresztülvitele, stb. nem váltották be a hozzáfűzött reménységeket, mert a munkanélküliség sokkal feszítőbb erejű, semhogy nehezen beindított szükségmunkákkal enyhíteni lehetne. Hoower „durchhalten“ jelszavát most felváltotta egy óriási méretű defetizmus. Az ipari üzemek és a bankok hitetlen mosollyal néznek as uj szanálási akció elébe és nem sokat várnak attól a radikális műtéttől sem, amely a julius 1-én életbelépett védő vámtörvényben jegecesedik ki. * A diktatórikus védővámtörvény, amely kifogta a szeleket az angol-szász hagyományos gazdasági politika elől, szerves összefüggésben van a Morgan- báz vezetése alatt álló nagytőke szanálási akciójával, amely a mult esztendő októberében létesült. Még nem lehet áttekinteni a gazdasági kihatásait az amerikai vámtörvénynek, de külpolitikai hatásai máris vannak _egész Európa felhördült tőlük. A L'Ere nouvelle cikkében a következőket írja: „Az európai államok óriási összegeket kénytelenek fizetni a Uniónak, anélkül, hogy áruikat eladhatnák neki. Minő probléma és minő dráma! Ez a probléma rendkívül súlyos. Minden államférfiu, aki méltó a névre, Európában tanulmányozza e kérdést a legnagyobb hidegvérrel és késlekedés nélkül. Ha ezt nem tesszük, iparunk tönkremegy. Nem elég kilátásba helyezni megtorlásokat, cselekedni kell, minél hamarább meg kell teremteni az európai antantot, Európának taylorizációját.“ Európa gazdasági harcot kezd az Unióval. Máris rebesgetik, hogy az európai államok sajtóvélcmé- nyeik hatása alatt megkísérlik felfüggeszteni háborús adósságaik további törlését. Az uj amerikai törvény lehet, hogy jó hatással lesz Amerikára, de magát a világgazdasági válságot csak sulyosbbitani fogja. , • A newyorki katasztrofális tőzsdenapok egv- időbe esnek az uj vámtörvény életbeléptetésével. E két idegsokk között talán nincs kielcmezhetően szerves összefüggés, de tanulságos az a tény, hogy az amerikai pénzpiac ahelyett, hogy egy ilyen szanáló intézkedés következtében megélénkült volna, felborult. Jelenleg az a helyzet, hogy az amerikai bankok is, amelyektől egyedül lehetett várni a pénzügyi helyzet javulását, nagyobbrészt az illiquiditás állapotában van. Az amerikai optimizmus túlértékelte ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 94. XIÎL évfolyam Í44-Ák szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév» 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér, ,A kormány azt hitte, hogy a külföldi tőke megkezdi beözönlését az országba!“ A Morgan-csoport telefonkoncessziójáról szóló törvény* javaslatot vegyes érzelmekkel fogadta a parlament Az íntenmár bizottságok működéséről szóló egy szakaszos törvény* módosítaná akarják (Bukarest, junius 26.) A kamara délelőtti ülésén Mirescu szociáüsta tudomására hozza a közlekedésügyi miniszternek, hogy Vidrighin vasúti vezérigazgató megtagadta a munkások nyári szabadságolását, amelyet pedig a statútumok biztosítanak. Vidrighin műkő. dése miatt a vasutasok az egész országban fel vannak, zúdulva. Az autonómia nem arra való, hogy szabad kezet biztosítson a vezérigazgató garázdáL kodásai számára. Ránc többségi kéri azokat a szerződéseket., amelyeket az ipar és kereskedelemügyi minisztérium kötött a cukorgyárakkal, továbbá több cukoi’gyár dosszé- ját. .y Hochmann többségi bejelenti, hogy Matti akozik Cuza professzornak a bălţi antiszemitatüntdíések ügyében mondott interpellációjához. Éles támadások a telefon-koncesszió ellen Csausoglu Jupista tiltakozik az ellen, hogy n kormány most az ülésszak vA terjesszen be nagy fontosságú t örv énv javaslata itat, amelyeknek átíauulmá nyúlására nincs idő. Mihalache földművelésügyi miniszter a dobrudzsai agrártörvényről ad felvilágosítást. A törvény nem irányul a román kolonisták ellen, csupán régi igazságtalanságokat szüntet meg, amikor módot ad arra, hogy a szegény bolgár lakósok vagyonigénylésüket bejelenthessük. Napirenden a telefonkoncesszió kérdése szerepel, amelyet, Ginlea eló'adó ismertet. Az első D. R. Joaniţescu, aki hangoztatja, hogy a nemzeti parasztpárt programján csorba esett, hiszen annakidején ők buktatták meg a liberálisok két koncesszió tervét. Szerinte a jelenlegi koncesszió formáját csak primitiv államok szokták alkalmazni. Kifogásolja, hogy a javaslat nem határozta meg a létesítendő társaság alaptőkéjét és az igazgatóság kinevezésébe Sincs az államnak beleszólása, sőt cenzorokat sem állítanak be. Legélesebben az ellen tiltakozik, hogy az indokolásba miért nem vették fel a még beérkezett másik két ajánlatot. Ezit az udvariasságot elvárta volna a törvényhozó testület. Leon lupista: Csodálkozását fejezi ki, hogy ilyen nagyfonltosságu törvényt most, az ülésszak végén terjeszt be a kormány. Szerinte a javaslat csak formailag koncesszió, valóságban az államvagyon eltulajdonításáról van szó. Az egész szerződés a titkos diplomácia okmányaira emlékeztet. A kormány annakidején azt Ji|ţte, hogy ivraiiaa alatt a külföldi tőke el fogja arassuwii az országot. Várakozásában csalódott s a- bejött külföldi tőke is bizonyára az elérhető nyereség maximumát kapja meg. Az & körülmény, hogy a pártok hangoztatják, miszerint politikai ellenfeleik szerződéseit nem fogják respektálni, a legnagyobb károkat okozza a külföldi tőkével való kapcsolatban. A javaslatot nem szavazza meg. Az interim árbizottságokról szóló egyszakaszos törvényt módosítják A csütörtöki napon a kamara nem vette elő az iníerimárbizottság hatásköréről szóló egyszakaszos törvényt. Értesüléseink szerint a Magyar Párt és a többi ellenzéki pártok tiltakozására a kormány a szövegen lényeges módosításokat fog eszközölni. Érdekes, hogy a javaslathoz való fölszólalásra feliratkozott Mirto vett miniszter is, a. közigazgatási törvény egyik megalkotója, aki szintén a javaslat ellen készül állástfog- lalni. A behozatali vámok leszállításáért Sándor József magyarpárti szenátor a földmivelés- iigyi minisztériumban csütörtökön benyújtotta a kolozsvári (mezőgazdasági kamara memorandum ált, amely a behozatali vámtételek leszállítását kéri. A memorandum kifejti, hogy a magas vámtételek miatt a mezőgazdaságot nagy veszedelem fenyegeti. a tőzsdére került papírokat, sokkal nagyobb realitást kölcsönzött nekik, mint amennyivel rendelkeznek és ez most megbosszulja magát. A bankoknak gyakorlati utón kellene leredukálni e fikcióra alapított többletet, de ez a kurzusnak oly nagymértékű összeroppanását idézné fel, amely a birtokos osztálynak csaknem teljes csődjéhez vezetne. Amerika 2400 bankja közül csak aránylag kis százalék képes kivonni magát az általános illiquiditás következménye alól és annál szomorúbb, mert az amerikai gazdaság összes ágai között a bankszakma volt az, amely eddig szilárdan tartotta magát. Az amerikai gazdasági élet zür-zavarában a kipróbált kapitalista intézők is elvesztik a főjüket; Égy példa. A berlini világenergia kongresszuson történt meg az eset és csaknem fölborította a kongresszust. Sacket amerikai követ, az elcktroipar egyik szaktekintélye a kongresszuson kijelentette, hogy a yillányossági ajak tízszer olyan nagyok, mint az előállítási költségek és hogy ezért szükséges Amerikában áttérni az elektrogazdálkodás államosításira. Sackett, aki Kentucky államban egy nagy villanyossági társaságnak volt elnöke, Hoower barátja, _ a szocializálás mellett foglalt, állást és ezáltal utat nyitott egy olyan gazdálkodási elvnek, amelynek több létjogosultsága van Moszkvában, mint Newyorkban. Természetesen ezt az ajánlatot parírozta a kongresszus, de mint indítvány fölötte jellemző arra a tervszerűtlen kapkodásra, amely el fogja az amerikaiakat a mai komoly gzdasági krízis esetén. Nem is csoda. Amerika kereskedő-generációja a szakadatlan sikerek jegyében nőtt meg, állandóan sütött reá a „legjobb és az égvetlen“ optimista hitnek a derűje, az amerikai pénzügyi emberek tranzakciói hibátlanul1 beváltak, sőt túlhaladtak minden reményt és imc a novemberi kracchot követi egy másik krach; a mult évi szélütést egy újabb bénulás, amely most már tragikus távlatban tárja föl az amerikai gazdasági élet egész betegségét. (I) Mai számunk 12 oldal
