Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-22 / 139. szám
w *ÉiiÉieEa**Éeswrt. ,•#- ••’****&#*&&& XIII. ÉVF. 139. SZÁM. Kaíetz&várS ’m ki■ téh Iá# és giSf@fhaak CLUJ, PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz Fiókjai: Dós, Dicscszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tokéi S43 millió lei. AWiliált intézetei: Tordaaranyosvármegycl Takarékpénztár Rt. Tordán, Aisófehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Udvarhelymcgyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturom, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrógcn- ben és Népbank Rt. Bátíffyhunyadon, Szarhos- ujvá'ri Hitelbank Rt. Szamosujváron ! Betétedet elfogad! Mindaz bankügyletet íagalo- nyüsebben v6g«z. Engedélyesed deviaabely. Áruraktára a vasút mellett. 33E3£8^E2£2E=3ES=^ „Traissytaia" Bank Részvényiársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fiókíntézcíek Torda Gyulafehérvár Marosuivár Maroshéviz Ditró Gyergy ószentna íklós Csíkszereda Csikszentaiárton Kézdivásárhely Mócs Klreadellségí Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket m skzss&s. ZEEEg£3BB3BEmtZS&~ r f#anftsGS pénze, sakkot* /® vásárolhat 2© fcéíi, wagy 5 havi részleifiielésre konfekció és textil árut, selymet, szöveteket olcsón a Roltenberg Márton cégnél P. Carolina 5. lezipzÉsógi Mú ésToMpénzfór Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Céhulsilvániei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, Zálau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarékpénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uloara-Marosujván fiókintézete. S@ii8 tőkék: 00,000.000 lei. Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. Engedélyeseit dlevisafteiy. M.M&éAXnASJté A bécsi nemzetközi hitelvédelmi kongresszus eredményei I (Kolozsvár, június 20.). A Becsben megtartott nemzetközi hiteivédelmi kongresszus, amelyért 30 országból (köztük Délamerikából és Afrikából) több mint 300 meghívott vett részt és amelyen 11 kormány hivatalosan is képviseltette magát, az első nemzetközi találkozás volt, amelyen a bitelvédelem és a fizetésképtelenségek törvényes rendezésének kérdései megbeszélésre kerültek. Hogy ezek a kérdések ma mennyire alapjában érintik az összes európai országokat, azt az élénk érdeklődésen kivül, a nyugati sajtó közleményei is bizonyították. Magán a kongresszuson tulajdonképpen a jogi kérdései. voltak a dominálok. Elsősorban legislativ (törvényhozási), elméleti munka folyt, kevésbé szervezkedési, a védegyletek és hasonló intézmények napi munkájára kiterjeszkedő. Ennek megfelelően főleg az egyetemi tanárok és más nemzetközileg ismert kereskedelmi jogászok vitték a szót: Prof. Oppe- heim, Petschek, Mcszlényi, Bartsch, Schenk, Schuld, Pitinket és mások. Részletes, alapos referátumok és hozzáértő megjegyzések az összes, ezen tárgy hoz tartozó kérdéseket alaposan megvilágították, úgy, hogy a kongresszus azokra, akik ezen kérdésekkel akár elméletileg, akár gyakorlatilag foglalkoznak, igen értékes és maradandó hatású volt. Az elhangzott jogi vitáknak ismertetése természetesen főleg csak a szakembereket érdekelheti, volt azonban két érdekes kérdés, amelyet nálunk még nagyon kevéssé ismernek: a „Treuhand“ intézménye és a csődön kívüli kény szer felszámolás, amelyeknek ismertetésére még külön cikkben visszatérünk. Talán még érdekesebbek és mindenesetre tá- gabb téren mozgók voltak azok a magánbeszélgetések, amelyeket a szünetekben, a banketteknél, a közös kirándulásoknál egymásközött annyira távol- eső, különböző politikai és gazdasági berendezésű országok jogászai az általános gazdasági kérdésekről folytattunk. A tanulság nagyon szomorú. Nincs piac. Egyetlen ország sem felvevőképes annyira, hogy lépést tartana a termeléssel. A cipőre, ruhára épugy nincs vevő, mint a tojásra, vajra, búzára. Mindenki pesszimista. A németek, osztrákok, északiak épugy, mint az agrárállamok. Mindenkinek azért megy rosszul, mert a másik államnak is rosz- szul megy. Észtország nem tudja elhelyezni a tojást, vajat, mert Németországban és Angliában sok a munkanélküli és Németország, Anglia nem tudja gépeit és egyéb iparcikkeit elhelyezni, mert viszont az agrárállamokban a toldmivesnek nincs pénze. Érződött is ennek a nemzetközi egymásrautaltságnak a tudata. Politikáról szó sem esett, ez a szó, hogy ,.Páneui'őpa“ egyetlen egyszer sem hangzott cl, azonban 16 referátum közül legalább tiznek az alapgondolata és vesszőparipája a szoros és korlátok nélküli nemzetközi együttműködés volt. Bebizonyították, hogy egyik ország hitelezőit sem elégítheti ki az, ha saját országában a hiteivédelmi kérdések rendezettek, de nagy és jól megalapozott cégek is fizetési zavarokba kerülnek, mert odavesztik pénzüket. más országokban, ahol a hitel- és általában a jogszolgáltatás kevésbé rendezett. Mindenik előadó és felszólaló követelte, hogy egységesen rendezzék, egész Európában a kereskedelmi jogot, _ egyforma törvények, rcndelctek legyenek, nemzetközi viszonyossá" az illetékesség terén, ___ egyforma, nemzetközi statisztikai ügyek és egységes, központi feldolgozás. Itt megszűnt minden nemzeti és nemzetiségi ellentét és a legepésebb megfigyelő sem tudott volna hajszálnyi ellentétet. vagy a közös működés iránti fenntartást felfedezni a németek és lengyelek vagy olaszok és jugoszlá- vok között. Gazdaságetikai szempontból bizonyos fokig — rehabilitálva éreztem magunkat. Amikor magán- beszélgetésünkben panaszkodtam, hogy milyen nehézségekbe ütközik nálunk a Védegylet működése, _ hogy az adósok mennyire igyekeznek visszaélni a törvény által nyitvahagyott kibúvókkal, — hogy a hitelezőknek egy nagy része, ha titokban 5 százalékkal többet kínálnak neki, elfelejtkezik szolidaritásról, egységes fellépésről, Védegyletről, — mindenről, __ leintettek _ és kiderült, hogy a nyugati országokban sem sokkal jobb a helyzet. Mindenütt na gyón elromlottak a kereskedői erkölcsök, a különbség csak az, hogy a nyugati országokban jó törvényekkel, erélyes hatósági intézkedésekkel annyira- amennyire megakadályozzák ezeket a visszaéléseket. Romániából a kongresszuson a bécsi hitelezői Védegylet bukaresti, cernovici és aradi ügyvédjei, továbbá ezen cikk Írója, mint a Romániai Hitelezői Védegylet kiküldöttje voltak jelen. Hivatalos delegátus nem volt, ami mindenesetre hiba volt. Amikor a nagy nyugati államok kiküldöttei után, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Görögország kormánymegbizottai sorra szólásra emelkedtek és bizonyították, hogy kormányaikban meg van a hajlandóság mindent elkövetni, hogy megfelelő intézkedésekkel a hitelvisszaéléseket megakadályozzák, __ hogy a kongresszus tárgyalásait figyelemmel kisélik és annak megállapításait s tanulságait törvényhozási intézkedéseiknél felhasználják, _ hogy a külföldi hitelezők érdekeit épugy megvédik, mint ,“tóját állampolgáraikét, úgy éreztük, hogy Romániának is sokat használt volna és a vele szemben a külföldi piacokon támasztott bizalmatlanságot nagyban eloszlatta volna, ha hasonló nyilatkozatot tett volna a hivatalos román delegátus is. A Romániai Hitelezői Védegylet erre egyébként még a kongresszus előtt felhívta az igazságügyminiszter figyelmét, akit egyébként a kongresszust rendező bécsi Védegylet hivatalosan is meghívott. Magyarország, a németek után, a legnagyobb szerepet játszotta a kongresszuson-14 kiküldöttjük volt és közülük ketten, dr. Meszlámyi Róbert egyetemi tanár és dr. György Ernő, az O. H. E. (Országos Hitelezői Egylet) igazgatója, előadók is voltak. Mcszlényi a csődöt kívüli kényszer felszámolásról, György a nemzetközi statisztikáról beszélt és mindkettőnek nagy hallgatósága volt. Egyébként is Mcszlényinek egészen újszerű, tör- vényhozásilag még sehol be nem vezetett javaslata: a kény szer felszámolás volt a kongresszus slágere. Dacára annak, hogy a tanácskozások párhuzamosan, egyszerre több teremben, más-más tárgyról, folytak, Meszlényí előadása alatt a nagyterem zsúfolva volt és annyian jelentkeztek hozzászólásra, hogy a feliratkozottak nagy része a meghosszabbított tárgyalási idő alatt sem jutott szóhoz. Erre az érdekes kérdésére még visszatérek. A kongresszust jövőre megismétlik, sőt az egyhangú határozat folytán addig már valószínűleg még is alakul a hitelvédelmi egyesületek nemzetközi szövetsége, amely a további kongresszusokat rendezni fogja. Dr. Fóris Lajos, a Romániai Hitelezői Védegylet igazgatója. Zürich Valutapiac 1930. junius 20. Koloísvár Z ti í r c á Bariin j Bukarest | Budapest Bécs Prága Lenden nyitás ; zárlat utó Zürich _3263 I 1108875 137166 25093 3261 Network 51660 5 IC3/, 16810 67130 70850 48580 16820 London 250975' 2509 81750 2777V, 34423/, — 819 Paris 202650 2027 66! 1 2244 27795 12375 664 Milánó 270525 27 ün 83350 1 2ÖS3 37105 9275 886 Prága 1532 1532 500 1G95 210175 16382 5 Budapest 9035 9C327 2944 12389 2777 2947 Belgrad 91275 91275 199 101025 125225 — — Bukarest 307 30650 “ ! 33950 4205/8 81750 Becs 72885 72*5 2376 I 806625 3443 2380 Berlin 12320 12316 4018 13635 16897 20367 4027 Száz lej árfolyama: Zürichben 306M/ Londonban— Budapesten 33972
