Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-22 / 139. szám
XIII. XV F. 139. SZÁM. lî 6 Miként szabadultam meg tizenhárom tyúkszememtől bárom nap alatt. Egy világhírű vjs&girónö elmondja történetét «Elfoglatságom következtében kénytelen voltam egész nap talpon lenni, aminek következtében végűi is annyira elhanyagoltam lábamét, hogy tyúkszemeimnek ógetö-szúró fájdalma el viselhetetlennó vált. Egyik barátom tanácsára megpróbálkoztam a Saltrate-Rodell használatával. Három nap elmúltával minden tyúkszememet — a mindössze i 13-aa voltak — könnyedén eltávolithattam és most kényelmesen futkosom, noha egy számmal ldseb cipőt viselek, mint megelőzőleg s. I Megjegyzés Ama jelentős szerep, amelyet a szóbanforgó hölgy a nemzetközi társadalmi életben betölt, szükségessé teszi nevének titokban tartását, viszont a fenti sorok Írójának személye kezeskedik a _ feltétlen szavahihetőségért. A Saltrate-Rodell savtartalma vízben kioldódik és annak zsiros-tej szint ad. A Sal trate láb fürdőnél a sav behatol a pórusokba és a sók, amelyek a tyúkszemet felpuhítják, a legkeményebb tyúkszem gyökeréig nyomulnak, ugyogy az könnyedén el- távolithatóvá válik. Egyetlen Saltrate-fürdö elégséges, hogy megszabatitsa önt a duzzadt, sebes, fáradt és fájdalmas lábtól és néh;' / fürdő után mi sem akadályozza önt abban, hogy éjjel-nappal sétálhasson vagy táncolhasson. Gyógyszertárak és drogériák árusítják és ajánlják a Sal- trate-Rodellt és egyben szavatosságukat adják arra az esetre, ha a szer netán nem elégítené ki önt. A Saltrate-Rodell megszerzése nem jelent áldozatot. Egy háromtagú családban kitört a veszettség (Marosvásárhely, junius 20.) Fekete János géplakatos feleségét és két kislányát két héttel ezelőtt megharapta egy veszettmacska. Az esetnek nem tulajdonítottak komolyabb jelentőséget s igy a szükséges perventiv intézkedések céljából Fekete nem kereste fel a kolozsvári Pasteur Intézetet. Ma délelőtt Fekete megdöbbenve látta, hogy feleségén és kislányán kitört a veszettség. Miközben a városházára ment az esetet bejelenteni, rajta is mutatkoztak a veszettség tünetei. A szerencsétlen családot a kolozsvári Pasteurba szállították. Ötezer dolláros kártérítési pör Lindbergh ellen mert nem csinál (reklámot egy cigarettagyárnak (Neiuyork, junius 20.) Az egyik nagy new- yorki cigarettagyár ötezer dolláros kártérítési pert indított Lindbergh ellen. A nevezetes óeeánrepü- lésre való elindulás előtt ugyanis a gyár ötezer dollárt ajánlott fel Lindberghnek, ha megérkezésekor, amikor a gépből kiszáll, azt fogja megkérdezni az őt fogadóktól, hogy van-e Soantso cigarettájuk. Lindbergh a megérkezés örömmámorában elfelejtette az egyezséget, sőt amikor a gyár impresszáriója a cigarettákkal feléjerohant igy kiáltott fel: „Felpofozom, ha azokat a büdös cigarettákat idehozza.“ A gyár nem merte e népszerűsége tetőpontján álló Lindberghet beperelni, most azonban, hogy az óeeánrepülés már egy kissé feledésbe ment, megindította a kártérítési pert. Á tábla felmentett® és rehabilitálta a sikkasztással vádéit kolossl elSIfárósá^ot (Kolozsvár, junius 20.) Hét esztendővel ezelőtt történt, hogy Kolozson a községi elöljáróság és Felriban Luca ottani birtokos között ellentétek merültek fel. Az ellenségeskedésnek az a vád lett az eredménye, amely szerint Dózsa István főjegyző, Nemes Simon biró és Pete István pénztáros százharminchatezer lejt sikkasztottak el a község pénzéből. A feljelentésre a vizsgálat azonnal megindult és ennek eredményeképpen a főhatóság mindhármukat felfüggesztette állásából. Az ügy azután a törvényszékre került. Az ügyészség vizsgálati fogságba helyezte őket. A törvényszék pedig három évvel ezelőtt el is Ítélte mind a hármukat és pedig a bírót kétévi, a jegyzőt félévi, Pete István pénztárnokot pedig egyhónapi fogházra. A vád tárgya az volt, hogy hamis nyugtákkal operáltak a községi elszámolásoknál és az igy felvett pénzeket egymás között elosztották. Az elítéltek természetesen nem nyugodtak meg, hanem fellebbeztek és igy került az ügy tegnap a tábla elé. A vádlottak védd mét dr. Milea Aurel ügyvéd látta el, aki bebizonyította, hogy a vád minden alapot nélkülöz és a törvényszék Ítélete azokon a tévedéseken alapul, amelyeket — nem ismervén az uj közigazgatási jogrendet —- a vádlottak jóhiszeműen elkövettek. Szakértők kihallgatása után a tábla mind a hármukat felmentette s megállapította, hogy sikkasztás nem forog fenn. A tábla Ítéletében az ügyész b megnyugodott. Hét év után a biróság rehabilitálta az ártatlanul meghurcolt embereket Fürdőidény jun. 1-től szept. 30-ig. Jódos és kénes ásványvíz idült reumánál, értágulásnál, köszvénynél, szifilisznél javalva. Fisicoterapia, villamosság, inhalálás, pulverizálás, sűrített levegő, mint Reichenhallban, szénsavas fürdők, hydroeleetrikus fürdők, hőlégíürdök CALIMAÎtfEŞTE-CACiULATA, Kénes ásványvíz, hashajtó ásványvíz, idült reumánál, vérszegénységnél, nyirokbetegségeknél, migrannél, stb. javalva. Fisicoterapia, inhalálás, pul- verizálás, hőlégfürdők, iszapfürdők és szénsavas fürdők. Folyóvizfürdő, strand az Óit mellett. iPÜfBIIS ásványvíz, felülmúlhatatlan, vese, máj, húgyszervi bántalmak3 9% nál (epekő, vesekő, ltöszvény, értágulás). Felvilágosítás, prosp k- tus és árjegyzék díjtalanul kapható Soc. Govora-Calimaneşti Str. Brezoianu 44., Bucureşti EGY JÁMBOR NADRÁG KÖRUTAZÁSA KOLOZSVÁRTÓL BULGÁRIÁBA S VISSZA: GEFFEN ÁT KOLOZSVÁRRA Pár héttel ezelőtt ligeti Ernő, dr. Sulyok István és Szász Ferenc; mindhárman a Keleti Újság munkatársai, tanulmányútra mentek Bulgáriába. Szebbnél szebb cikkekben számoltak be azóta tapasztalataikról, da csak azokról, melyeket jónak láttak nyilvánosságra hozni. Pedig nem kevésbé érdekesek azok a tapasztalataik sem, amelyeket talán feleségeikre való tekintettel elhallgattak. Ilyen többek között az a nem mindennapi eset is, hogyan került nemzetközi útra a ligeti Emii nadrágja. Elutazás előtt, mikor a három hitves a kolozsvári pályaudvaron bánatos szívvel búcsút intett a bizonytalanságba távozó férjeknek és utolsó jó tanácsokkal látták el, gondosan óva a meghűléstől, a híres rózsáktól* komitácsiktól, mindentől, ami az ilyen harminc-negyven év közti férjeknél éppen nem fölösleges; az Ernő barátunk felesége mégegyszer a szivére kötötte férjének: c— Ne feledje el minden utazás előtt ruhát váltani! — Oh hogyne, hogyne drágám! Az elválás fájdalma könnybefullasztott minden további szót s a fátyolossá gyengült szemek nem nyerték vissza régi fényüket még — Bulgáriában sem. Barátai meghatva vigasztalták. Mindhiába. Alig érkeztek meg Szófiába, kénytelenek voltak, erőszakkal a „Sofinskl Klubba“ vinni, ahol későbbi bevallások szerint, meleg vendéglátásban volt részük. Guzlicét ugyan nem pengették és mélabus románcok nem hangzottak fel a „Rózsák völgye“ leányainak forró ajkairól, de a legkitűnőbb Marica-menti borokat itt lehet kapni. A bulgăr, tokaji meg is tette hatását. Ligeti Ernő mosolygott.., — Să trăiîi! — mondották bulgărul utitársai örvendezve. Ernő még derűsebben mosolygott... Sőt mosolygott másnap is, mikor a philippopoli-i gyorsvonat röpítette a rózsaligetek felé. Hirtelen azonban feldöbbent és elsáppadt. — Elveszett! Mi lesz velem? Borzasztó! Nem érdemes élni! ... Társai részvéttel állották körül. — Mi történt? Kiderült, hogy elfeledett átöltözni és a kniekeboo- kerje a „Splendid“-szálló egyik negyedik emeleti szobájában maradt. Hiába való volt minden vigasztalás, Megtörtén hallgatta barátainak frissen kitalált történeteit nadrágokról, melyek tiz év múlva kerültek vissza gazdájukhoz. — Uj volt — utasította el a lehetőséget magától Ligeti. — A bulgár testvérek tudják, mi az a kisebbségi sors, — vigasztalta Sulyok dr. — Az energia megmaradásának elve szerint nem veszhet el a nadrágod — esküdözött a természettudós Szász. — Csak átalakul, — sóhajtott Ligeti. — Mint az én cipőm, — jutott eszébe Szász Ferinek a saját esete a „hisari-val, a cip’puccoló bulgárral ős mindjárt el is mondotta, hogyan lett a szürke betétes fekete félcipőből egészen fekete. Mikor a hisari fürge kezei végigsiklottak a cipőn, az aggódó Szász dr. nem tudván bulgárul, rámutatott a szürke betétre é3 határozottan megrázta a fejét.-— Be ne kend ebadta! A következő pillanatban feketére volt mázolva s betét. Csak későbben tudta meg, hogy a nem intés Bulgáriában igent jelent és viszont. Ettől némileg felderült a Ligeti Ernő arca és sikerült hangulatát annyira visszaállítani, hogy a rózsák völgyében akadálytalanul megirt három verset a szerelemről és engedett annak az ellenállhatatlan hangulatnak, amely ilyen körülmények között a Balkán hegység lábai alatt elfogja az embert... A szükséges impressziók és jegyzetek megszerzése után megvették a feleségnek szóló ajándékokat, gyönyörű bolgár dolgokat — Bukarestben és hazajöttek .., Három napig sikerült az asszonyok figyelmét a tapasztaltak színes leírásával lekötni, negyedik napon, azonban igy tette fel a kérdést Ernő barátunk felesége: Ernő, hol a nadrágja? — A szekrényben drágám, — csodálkozott Ernő a különös kérdésen. — Ernő, hol a nadrágja? — igyekezett felesége őszinteségre bírni. — Bulgáriában, — vallotta be végre. A Spendid- zálló emeleti szobájában. — Látja, látja? — mosolygott férje zavarán a nagyságos asszony. Az idő gyógyító hatása feledést hozott a nadrágra is... Ernő barátunk megírta szép cikkeit Bulgáriáról, űzász dr. szintén, Sulyok István pedig elutazott Genfbe v Népligák Uniójának közgyűlésére, ahonnan az alábbi meglepő táviratot intézte Ligeti Ernőhöz: „Nadrág Genfben. Stop. Viszem haza stop. Kiderült, hogy Penokoff ur, a bulgár megbízott a italis ruhadarabot magával vitte Genfbe abban a biz- os tudatban, hogy a világ összes kisebbségei leghama- rbb Genfben találkoznak. Es nem csalódott.
