Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-22 / 139. szám
IK. SK3S« A szenátus elnöke ttnin&pf bankettjén a kisebbségeket eltette \ (Bukarest; június ŞOI) A szenátus tagjai csütörtökön este Bratu szenátusi elnök tiszteletére vacsorát rendeztek a Lusána kertben. A vacsorán CostáchescÜ "közoktatásügyi miniszter is megjelent. Bratu, aki éppen a magyar szenátorok mellett foglalt Helyet,' magyar „jó estét kívánok“-kai köszöntötte őket. Beszélgetés közben elmondotta, hogy tud egy keveset magyarul, mivel a gimnáziumot Nagyszebenben végezte. Még most is emlékszik arra a magyar nótára, hogy „Őszirózsa, feliér őszirózsa“ és szeretné egyszer cigánybandától hallani ezt a nótát. A banketten számos toaszt hangzott el. Sándor József, mint a kisebbségek őszinte barátját köszöntötte fel Bratu elnököt. Bratu a felköszöntő végén válaszolt és poharát a királyra és a kisebbségekre ürítette. Vaiszlovichot „adónyomoritási“ táblája miatt másfélhónapi fogházra ítélte a nagyváradi törvényszék (Nagyvárad, június 20.) Emlékezetes, hogy ez év február 22-én Vaiszlovich Emil, a nagyvárad Park szálloda tulajdonosa egyik napról a másikra hirtelen' bezárta a szállodáját, mivel az adókivetö bizottság olyan horribilis adóalapot állapított meg a szálloda forgalma után, amely az előző évi kive lést is jóval felülmúlta annak ellenére, hogy Vaisz- lovich az ő pedánsul vezetett könyveivel igazolta, hogy szállodájára az utóbbi évben negyedmillió lejt fizetptt rá. Vaiszlovich a szálloda bezárása után á- szálloda főkapujára két táblád függesztett ki, amelyek egyikéh magyar nyelven ez állott: „Adó- nyomoriíás miatt zárva“, mig a másik román nyelven enyhébb' kifejezéssel közölte, hógv miért zárta be szállodáját. A rendőrség ugyan pár óra múlva eltávolította mindkét táblát, azonban az ügyről jegyzőkönyvet vett fel és Vaiszlovich ellen megindította a, bűnvádi, eljárást. Az ügyészség hatóság, riicgrágajmázásá és- a Marzescu-féle, jrendtörvjény. alapján allatneUenes izgatás címén emelt vádat Vaiszloyiyh eljön s a nagyváradi törvényszékén péntekén'délelőtt volt az ügy lo'targyalysa, amely Ítéletével az egész városban nagy szenzációt, keltett. Vaiszlovich Emil szokása szerint védőügyvéd nélkül jelent meg a tárgyaláson s csupán a büntető törvénykönyvet hozta magával s védekezése közben ebből citált. Nacionáléjának felvétele után kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Nem akarta sérteni sem a hatóságot, sem a, hatósági személyeket, hanem a táblát magán- és közérdekből függesztette ki. Jogos magánérdekből azért, mivel a törvény rendelkezésein felül adóztatták meg,' amit’kész hiteles 'könyveivé! igazolni s erre vonatkozóan kérte Éhrlich Kálinán dr. ‘könyvszakértőként való'kihallgatását. Közérdekből •' cselekedett s: erre nézve kérte negyven nagyváradi adófizető kihallgatását, az adófizetők minden kategóriájából összeválogatva, akik igazolják, hogy az ő esetükben is túlságos adókat vetett ki a bizottság. ■ EzenkiviU -kifogást emelt az ellen is és ez volt védekezése- főpontja, hogy az eljárást, ellene'a megyei próíektürá indit- Tata meg, noha véleményé szerint éhre csupán az adókivető bizottság valamelyik tagja, vagy pedig a pénzügyigazgatóság lett volna illetékes. Felebbezés- sel azért nem élt, mert már három éven át hiába felebbezett s különben is véleménye szerint a bizottság elnöke csak még súlyosbította volna a reá kivetett adót. Vaiszlovich Emilnek a bizonyítás kiegészítésére iránylő kérését a bíróság visszautasította. Ezután Pctruc ügyész tartotta meg vádbeszédét. Két bűncselekményt lát Vaiszlovich tettében. Az egyik a rágalmazás vétsége, mivel, ha az állítások igazak lennének, úgy az adókivető bizottság ellen bűnvádi, ) agy legalábbis fegyelmi eljárást kellene indítani. \ második bűncselekmény az, hogy a táblák kifüggesztésével a Marzescu-törvényt sértette meg, mivel rendbontásra ingerelte a közönséget. Súlyos büntetést kert á vádlottra. Vaiszlovich kijelentette, hogy a táblák kifüggesztésévelnem volt egyéb célja, minthogy a közönség tudomására hozza, hogy a szállodát miért zárta be. Bizonyság erre a román tábla szövege. Újból hangoztatta, hogy meg nem. felelőnek tartja, hogy az eljárást a prefektus indíttatta .meg ellene. Mivel az igazságot hirdette, felmentését kéri. A bíróság háromnegyed órai tanácskozás után déli tizenkét órakor hirdette ki az Ítéletet, amely Vaiszlovich Emilt a táblák kifüggesztéséért becsü- letsértés vétségében mondotta ki bűnösnek s ezért másfélhónapi fogházbüntetésre, húszezer lej pénzbüntetésre és a perköltségek megtérítésére ítélte. .Az ite.leţ ipdokol.ÍLSa..h,ang^uíyQzs;8, hogy.a prefektusi hivatni, mint, a ipinsztérjum exponense, tehát mint a pénzügyigazgatóság fplettes hatósága indította meg az .eljárást. A rágalmazás vétségét nem állapította meg a bizottság, mivel a tábla szövegében nem vplt kifejezett hivatkozás az adókivető bízóttáág' ténykedéseire és a Marzescu-törvénybe ütközőnek sem találta a cselekedetet s igy csak a becsületsértés vétségét állapitöita meg. Enyhítő körülményt a törvényszék nem talált, súlyosbító körülménynek vette, hogy a vádlott bizalmatlanságot. terjesztett a román állam hatóságaival szemben és élőre megfontoltan cselekedett. noha tudta, hogy helyzetén íelebbezésscl lehet még változtatni és hogy a prefektusi jelentés szerint kijelentette, miszerint, ha. a rendőrség eltávolítja, a táblákát, úgy ö minden ablakába ki fog egyet függeszteni. ■ Az ítélet ellen aZ ügyész , súlyosbításért, Vaiszlovich Emil pedig a bűnösség megállapítása és a büntetés mértékének kiszabása miatt felebbezett. Mialatt, a,törvényszék a. Vaiszlovich-ügyet tárgyalta, az összes nagyváradi .szállodák bérlői megje- ,lentek. a prefekturán, a rendőrségen és a polgár- mesteri hivatalban, s bejelentették, hogy amennyiében adójukat ne /nérsékelik, az összes szállodákat bezárjak és Nagyvárad szálloda nélkül fog maradná " /vvwwvwvwi/vvvwwvvvwv\eAVteee(\« — Vadászat közben agyonlőtte a barátját, Zsihó- ról jelentik: A szilágymegyei Almásbalázsháza köz. séghen Buzdugan Vasilie í;8 éves Gavrila nevű fia apja vadászfegyverével az erdőbe ment madarakat lőni. Lövöldözés' közben nem vette észre, hogy tőle körülbelül száz lépésnyire tartózkodik Opriş Joán nevű barátja, akit agyonlőtt. Buzdugan Gavrilát a csendőrség őrizetbe vette. >v%^vvv^/v-wvvv*vvwvvvvvvvvv\/wvwvs/vW< wv* iigysze rn, pontos a zöf<5 ni iü „HERMES“ ZSEBME\ETJKE.\t> legújabb nyári kiadása, mely . kivonatosan tartalmazza Románia összes vasútvonalait, kezelési utasítást, térképet, stb. Kis alakja miatt tárcában, noteszben bordhátó. Ára csak 20 lei. Kapható az összes könyv- és ujságárusitó helyeken. Bútorvásár! é!í ügyeimébe! Pásztori & Hettmansa brassói bútorgyár cluji fiókja Székely Leó és Veres Imre vezetése alatt Strada Regina Maria (v Deák Ferenc-ucca) 13 szám. Telefon 334.. megnyílt Raktáron tart vas, réz. és fabútorokat kárpitosárut, valamint mindennemű sodronyárut. Olcsó árak mellett kedvező fizetési feltételek. — XIU. ÉYF. 133. SZÁM. i TÜKÖRDARABOK Beszéljünk egyszer a nőről, ha nem is valósri- nü, hogy újat mondhatunk róla. Az alábbiak azonban mégse fordulnak elő mindennap. * _ ^ Egy párizsi színésznőnek, bizonyos Maria honinak arcképkiállitása volt Berlin egyik divatos képszalonjában. A kiállítás szenzációja az volt, hogy a színésznő arca valamennyi kiállított portrén szinte a felismerhetetlenségig más volt. Az előkelő kép- szalon finom falairól ötven teljesen különböző Maria Lani fogadta a látogatókat. Csak azért ötven, mert mindössze ötven Maria Lani portréból állott a kiállítás... Az olvasó bizonyára a portrékban keresi a magyarázatot, holott az ilyen magyarázat zsákutcába visz, mert az ötven különböző Maria Lani portré a mai Európa ötven legkülönb és legjobb- szemü rajzolójától származik. Az ötven rajzoló tehát ötven különböző Maria Lani arcot látott. Maria Laninak ötven arca van... Halálosan preciz fotográfiák bizonyítják a kiállításon ezt külön s egy tekintélyes nevekből álló zsűri, amelynek tagja Maria Lani arcát a női arc kikészítésének minden másító szurrogátumai nélkül figyelték a nap különböző óráiban... Valami csoda volna tehát Maria Lani arca s igy maga Maria Lani valami uj fenomén lenne, kire a világ figyelmét fel kéne hivni l Alig hiszem. Az eset végtelenül ősi, sőt mindennapos. Mondhatnám: a természet és a sorsa igy látta el a nőt s igy minden nőnek annyi arca van, ahány olyan pillanata, amikor nézik és ő tényleg nézeti magát. Csak a szomorú, a magukra nem adó, a világukkal elégedetlen és keserű nők arca mindig ugyanaz és a megállapodott sorsuaké. Azok azonban, akik fiatalok, vagy nincsenek a helyükön, vagy nem férnek a bőrükbe, azok annyi félék, amennyi a számukra fontos pillanatok száma. Körülbelül tehát végtelen... Ez a sokarcuság a nő egyik ereje és _ gyön- gesége, mert Sokratesnek, Daniénak és Goethének például, azaz, minden egyértelmű embernek csak egyetlen egy arca van: az elérhető és felfogható lelke... - * * Persze az előbbiek semmiesetre sem kicsinyítés. Nagyon jól tudjuk, hogy a Nő,jnint ember és szociális lény egyre magasabbra hág. Egyre-másra olvasom például, hogy minden európai országban mily gyors tempóban emelkedik a tudományoknak élő nők száma. Lengyelországban például a háború előtti állapotokhoz képest kerek 30 százalékkal emelkedett az egyetemeken a nő; hallgatók száma s a legtöbb közülük a filozófiai fakultások hallgatója. Azé a fakultásé tehát, mely a gazdasági értelemben vett „reménytelen“ tudományoké. Azoknak a tudományoknak a szolgálóivá szegődnek ezek szerint a nők a leginkább, amelyek a legtöbb idealizmust kívánják s a valóságban a legkevesebb ellenszolgáltatást nyújtják. A nyomor királyi utjai ezek a tudományok. S a nők mégis vállalják... Most, amikor már mindenki tudja ezt s az európai egyetemeken tapasztalható viszonyok szerint a férfiak mind kevesebben iratkoznak ezekre a tudományszakokra... Igen, a nő idealizmussal telitett lény... Viszont ez az állitás sem elég megbízható és közérvényes róluk. Általában a „köz“ nagyon zavaros a no értékelését illetőleg. Minden szép elv, költemény és megbecsülés ellenére újabban mind sűrűbben jelentkeznek ilyenféle hírek, illetve hirekböl származó s a nőt deklasszáló szólamok: _ Az egyik francia bíróság Ítélete tizenötezer frank kártérítést Ítélt meg egy férjnek, akit a felesége elhagyott. Eszerint az Ítélet szerint a szóbanforgo^ asz- szony a szobatiforgó kispolgári férjnek tizenötezci frank értéket jelentett. Kétségtelenül csodálkozom azon, hogy bíróság ilyen megállapításokra késztet. Viszont le kell szögeznem, hogy az ítélet a nő értékét felreerthetet lenül árban fejezi ki s nagyon keveset módosít a dolgon, hogy a nőnek árral való kifejezése, illetve értékelése egy házassági konfliktussal kapcsolatos. * Ám be kell vallani azt is, hogy tényleg nehéz a Nő körül rendet teremteni. A Nő még mindig úgy jelentkezik és. van, mint valami természet; elein. A föld, az aromák, a viharok, a vész és a finomságok keveréke valamennyi. Hát itt hogy. lehessen tisztán látni? Ehhez legalább is egy más világra, vagy olyan laboratóriumra volna szükség, ami ezt a más világot pótolná. (G. G.y
