Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-08 / 102. szám

*■ Uf ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 ívre 1200 fej, félévre SOO fej, negyed évre 308 lej, egy hóra 100 lej. 12 oMal^s s^áoa ásra^ 5 ícj. Végre megbukott Pár héttől ezelőtt, amikor Dobrescu hírhedt nyelvrcndelete megjelent, ezekkel a szavakkal fejez­tük be vezércikkünket: „Várjuk a kormány nyilat­kozatát. Várjuk; a dezavuálást és várjuk a hirt: a kormány menesztette balkezü tartományi igazgató­ját. Azt hisszük a nyelvkérdésen kivül is bőven fog indokot találni erre Maniu miniszterelnök.“ A nyelvi en delet körül azóta elhangzott jónéhány új­ságcikk és nyilatkozat. Megvitatták pro és kontra, Maniu miniszterelnök nem akart tudni róla, Dob- reseu ur is megkísérelte csürni-esavarni a dolgot, ámbár azt mégsem tudta megcáfolni, hogy szósze­rinti szövegében közzé adott nyelvrendeletét kiadta. Azt a nyelvrendeletet, amely nemcsak a gyulafe­hérvári határozattal áll szöges ellentétben, hanem a nemzeti parasztpártnak a kisebbségi kérdésben számtalanszor leszögezett álláspontjával és azokkal az elmosódó, szinte légiesnek mondható és konkrét képet- ölteni sehogy sem tudó kontúrokkal sem, ame­lyekből állítólag a kisebbségi törvény tervezetének kell kialakulnia. Akármennyire határozatlan a -kor­mány magatartása a kisebbségi kérdésben, kétség­telen, hogy Dobrescu már preventive szembefordult akármilyen kormány, akármilyen kisebbségi kon­cepciójával, amikor egyenesen eltiltotta a kisebbségi nyelvhasználatot a közigazgatásban. És fellőtte jel­lemző, hogy C2zel a retográd, már születése pillana­tában kiszenvedett komolytalan kísérletezéssel szemben még csak gondolatban sem msrült fel Dob­GRSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon : 5—08, G—-4H w XIII. évfolyam í32-ik szám ELŐFIZETÉS MAG YAROHSZAGON; X évre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér.  szálad legnagyobb földrengése pusztított Hátsá-lndiában  halottak számát eddig legalább hatszázra becsülik Hátsó-Indiából óriási földrengéseket jelentenek TJjabb távirat szerint a Press Association tudósitója jelenti, hogy a hátsóindiai földren­gés katasztrófáról beérkező jelentésekből az tűnik ki, hogy ez a katasztrófa az évszázad egyik legnagyobb földrengés katasztrófája. Három és félórán át az egész Hátsóindia területén reme­gett és rázkódott a föld, városok és falvak házainak sorozata omlott össze és folyók változtatták meg a medrüket a föld belseje titokzatos erőinek pusztító hatása alatt. Bangoonban egész uccasorck hevernek romokban s a kikötői negyedben is alig maradt ház épen. Az iravádi folyó völgyétől északra és északkeletre eső területein még nagyobbak a földrengés pusztításai. A Bitang folyó megváltoztatta medret és áradata városokat s falvakat öntött el. A lakosságra éjjel álmában tört rá az áradat, úgy hogy egyeseknek meneküléséről szó sem lehetett. A halottak számát legalább hatszázra teszik. Megfenyegeti a kisebbségeket a liberálisok programnyilatkozata CIt{»Kolozsvár, 1930. május 8. CeSÚtŐTtŐJk ael 6hAz BUDAPEST V, résen menesztésének terve. Íme ez az a kormány és ez az a párt, amely a kisebbségek barátja... Dobrescu azonban mégis megbukott. Nem elvi kérdésbe tört bele a bicskája, hanem egy olyan csúnya és közönséges botrányba, amelynek bősei rendes körülmények között iparlovagok, alkalmi ki­járók, de semmiesetre sem miniszterek szoktak len­ni. És még ahhoz is teljes hónap kellett, hogy a kor­mány Fabius Cunctatorai el tudják, vagy el merjék magukat határozni kollégájuk eltávolítására. A le- - mondás körüli kulisszaarcok bizony sok tanulságot .rejtettek magukban. Adva van egy miniszteri rang­ban levő tartományi igazgató, aki ellen a vizsgáló­bíró előtt súlyos vádak hangzanak el és aki mellett egy tekintélyes képviselői csoport diszfelvonuláso- kat rendez és mindenáron politikai áldozatnak sze­retné feltüntetni. És a kormány komolyan ankéto- zik a kollegialitásukkal tüntető parlamentár urak­kal, miég habozik, még cáfoló nyilatkozatokat ad ki, már-már oda dobja a mentőövet, de aztán megjele­nik a sztereotip kommüniké: „Dobrescu lemondását a kormány tudomásul vette.“ ' A távozás minden öisztelensége''mellett is gö­rögtüzes. Olvassuk, maga Maniu miniszterelnök je­lentette ki, hogy a tartományi igazgató távozását nem tekiutik véglegesnek és az igazgatóság vezeté­sére csak megbízást fognak adni és Moldovan Vaier, akit utódnak szemeltek ki, osak delegációképpen ve­szi át a kormányzóság vezetését. Szóval ismét győ­zött a párterkölcs. Egy buzgó és párt-hü politikus­nak csak bonbonban szabad beadni n mérget, mert a jótékony feledés fátyolt boríthat a történtekre és egy jó kortes néha többet ér a Ipgpuritánabb köz- ’ életi vezérférfiunál is. Az, hogy Dobrescu ur a ki­sebbségek ellenségének, gyűlölködő és rosszindulatú, bekebontó vicinális politikusnak bizonyult magas kormányzói székében, ezt meg lehet bocsátani, sőt, ha kell érdeméül is be lehet tudni. Do ha a feje fö- )ött tornyosuló vádak miatt tarthatatlanná vált po­zíciójában, azért kijár neki a szépségtapasz é; a gü- rögtüz a politikai erkölcs nevében. Jó politikai lecke j ez nekünk, szegény naiv, hiszékeny kisebbségieknek. A kongresszuson felolvasott szöveg mindent megmagyaráz — Belenyugvást kíván a kísefeb- ségellesics retorziókba (Bukarest, május 6.) A liberális párt kong­resszusán elhangzott program-nyilatkozatokból eddig hiányosan kerültek nyilvánosságra azok a mondatok, amelyek a kisebbségi politikájukra vonatkoztak. Most alkalmunk van a szó szerinti szöveget közölni. Ez a szöveg azonban burkolt kifejezésekbe bujtat fenyegetéseket. így például egy homályosnak szerkesztett mondat olyan ki­sebbségekről beszél, amelyek a liberális pártban találják meg és keresik támaszukat, segítségüket. Szóval a liberális pártba, vagy párt mellé állásra szól a felhívás. Ez h szándékuk alapvető tévedés­ből indul ki: a kisebbségek nem vonulnak be többségi pártokba, csak azok, kik kiszakadnak a kisebbségi sorsközösségböl. De van ennél még érdekesebb mondat is a nyilatkozatban. A liberálisok, vasárnapi népgyülésén Dúca olvasta fel a határozati javaslatot, amely egyút­tal a párt programját, és az országhoz intézett manifesztumát is jelentette. Ez a program meg-; emlékezik a kisebbségi-kérdésről is s a liberálisok annak megfogalmazásánál nem tagadták meg önmagukat: — A liberális párt véleménye az. hogy a kisebbségekkel szemben testvéri érzésektől átha­tott politikára van szükség, minthogy az összes állampolgárok. harmonikus együttműködésében látja az egyesített Romania egységesülésének és békés; fejlődésének legbiztosabb kezességét. A román államhoz hü kisebbségek a liberális pártban meg fogják találni a szükséges támaszt és segítséget. hogy művelhessék nyelvüket, hitüket, kulturális tradícióikat. Az állam nagy érdekeivel való szolidárizálásukban a kisebbségeknek saját előre­haladásuk lényeges feltételét kell látniok, vi­szont az államnak a román elemmel szembeni gondoskodásában a történelmi jóvátétel aktusát és nem pedig velük szemben ellenséges magatartást. A kisebbségek problémája valódi s teljes megol­dását az alkotmány szellemének megfelelő alko­tásokban fogja megtalálni, valamint az összesek kölcsönös bizalmában és jóakaratában, nem pedig választási tullrcitálásokban, határokon tuli tilta- ■ hozásokban és reklamációkban, vagy kívülről [ jövő műveletekben. A liberális párt testvéri és lojális kezet nyújt a kisebbségeknek s bizonyos abban, hogy ezek nem.engedik magukat kívülről jövő izgatásoktól elcsábittatni, amelyek olyan benső műveleteknek adnának helyet, amikre a I liberális párt teljes energiával fog reagálni. Azt a kifejezést,. ami „történelmi jóváté- 1 el“-t emleget és ebbe belenyugvást kivan a ki­sebbségektől, az elnyomás indokolásaképpen szok­ták használni és az elrománositás kísérleteinek is ezt a jelszót adják. Ismerjük már ezeket a jel­szavakat és azt is tudjuk, hogy mit jelentenek. Fenyegetést. A megszövegezés homályossága nem fog tévedésbe ejteni benünket és a kisebbségeket. Csizo, megkezdés képvi­selői tevékenységéi • •. Bukarestből jelentik: Cuza képviselővé vá­lasztásának epilógusaként Targu-Frumoasa-ban súlyos verekedés volt Cuza hívei és targufru- moásai zsidók között. A belügyminszterium meg­indította a vizsgálatot s ez megállapította, hogy Cuzának mintegy harminc hive Targu-Frumoasa- ban bántalmazta a zsidókat, akik erélyesen véde­keztek. A Viitorul úgy tudja, hogy rendkívül nagy verekedés volt, amelynek során Cuza hí­veit, sőt magát Cuzát is súlyosan inzultálták. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom