Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-05 / 100. szám
'i iselőház Clrj-KoIcMSvár, 1930 májas 5. Hétfő KelbtiUisjíg STES BELFÖLDÖN 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lőj. 20 oîdalas szám ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Plata Unirii (Főtér) * Telefon : 5-—08, 6—SH XIIL évfolyam 100-ik szám f ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON. 1 érre 56 pengő, félévre 29 peng* negyedévre 18 pengő. I Egyes szám ára 20 fillér. Sándor József külön szekciót kért az egyesitett vallás és közoktatás- ügyi minisztériumban a székely autonómiának Rend kívül sérelmes a lsét minisztérium össase olvasattá- sárét szol© törvény a kisebbségi egyházakra nézve Fe! szeretnék vonultatni a tábornokokat a hadügyminiszter ellen (Bukarest, május 3.) A szenátus szombati ülése alig néhány percig tartott. Bratu elnök megnyitotta az ülést, konstatálta, hogy tárgysorozat nincs, azonnal be is zárta és a szenátorok a szekciókba vonultak az egyesített vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium szervezetéről szóló törvény megvitatására. A Magyar Párt részéről a szekciói tárgyalásokon Sándor József szenátor vett részt. A magyarpárti szenátor a napokban kolozsvári tartózkodása alatt érintkezésbe lépett Balázs András dr. kanonokkal és Makkai Sándor református püspökkel és kikérte az egyházi tényezők véleményét a törvényről, amely nagymértékben érinti a kisebbségi egyházakat és a felekezeti iskolákat. Sándor József a Keleti Újság munkatársát tájékoztatta a törvényjavaslat intézkedéseiről és a Magyar Pártnak ezzel szem beni álláspontjáról. A 283 szakaszos, terjedelmes törvényjavaslat az állam és az egyházak közötti viszonyt nagyon közelről érinti. Főhibája az. hogy összezavarja ugyanis sok helyen az államrendi és az egyházi hatáskört és nincs érzéke az egyházak autonómiája iránt. Az indokolásban a törvényja» vaslat elkészítője azzal dicsekszik, hogy a minisztérium munkáját lényegesen decentralizálta, mivel minden tartományi főnökség mellett külön szakosztályt létesit. Ez azonban az egyházakra hátrányos lesz akkor, ha emiatt nem tudnak közvetlenül a minisztériumhoz fordulni szükséges esetekben. A kultuszminisztériumban külön igazgatósága volt a kisebbségi egyházaknak, most az ösz- szes egyházaknak lesz egy közös igazgatósága, amelyeMci egy alosztálya fog a kisebbségi egyházak űáykezei ésével foglalkozni, ami magyar terminológiával élve azt jelenti, hogy eddig a kisebbségi egyházaknak miniszteri tanácsosa volt, ezentúl csak osztálytanácsosa lesz. A bukaresti lapok élénken foglalkoznak Dobrescu erdélyi tartományi igazgató ügyével. Az Adeverűl véleménye az, hogy sokkal jobb lett volna, ha Dobrescu a vizsgálóbirói kihallgatás előtt lemond és mint magánember tisztázza magát a vádakkal szemben. Jellemzőnek tartja a A bukaresti Ordinea cimii lap, amely köztudomásúlag a liberálisok lapja, támadást intéz Condescu hadügyminiszter ellen. A lap szerint a hadügyminiszter közelebbről az újságíróknak adott nyilatkozata során arra a kérdésre, vájjon a tábornokok a május 10-iki ünnepségen felvonulhatnak-e Moldovanu tartományi főnök, előtt. __akit a hadseregből való szökéssel vádolnak a A törvényjavaslatban a kisebbségi iskolákkal szemben minduntalan szerepel az a kifejezés, amely a kormánynak a kisebbségi iskolákkal szembeni utasítási és intézkedési jogát jelentené. Sándor József a szekciói tanácskozások alkalmával hevesen tiltakozott a kifejezés ellen s hivatkozott arra, hogy a kisebbsqfyi iskolákkal szemben az ál- t lamnakMfak felügyeleti joga van. jţv- . *£’*'*! Sikerült iftozt a I;.tc,,ez6s1 a legtöbb helyen töröltetni, máshelyen pedig a törvényszövegbe határozottan bevették azt, liögy utasítási jog csak az állami iskolákra értendő. Hasonlóképpen töröltek több helyen a törvényszövegből az olyan kifejezéseket, amelyekből az államnak az egyházi ügyekbe való szoros beleszólása következett, volna. Különösen szerepei ez a 15-ik szakasznál, amelynél még e pillanatig nem sikerült engedményt elérni, a szövegezésre azonban a szekcióban még visszatérnek.. Sándor József a íárgvadásokon kifejezte a Magyar Pátinak azt az óhajtását is, hogy a közoktatásügyi tanácsban és más tanácskozó szervekben a magyar egyházaknak is biztosítsanak képviseletet. amire azt a választ kapta, hogy a felekezeti iskoláknak két vezérinspektora van s mivel ezeket az állásokat külön vizsga segítségével töltik be, ezekre az állásokra arra alkalmas kisebbségi egyének is vállalkozhatnak. A törvényjavaslat 16 minisztériumi igazgatóságot kreál, Sándor József egy tizenhetedik igazgatóság felállítását kérte a székely autonómia részére. amire a miniszter azt válaszolta, hogy ez a kérés mindaddig tárgytalan, amig a székely autonómia, amelyet a nemzetközi egyezmény kétségtelenül biztosit, nem szerreztetett meg. bukaresti sajtó azt a tényt, hogy Mihalache miniszter a kamarai támadások során nem kelt Dobrescu védelmére, amiért az erdélyi nemzeti- parasztpárti képviselők egy csoportja meglehetősen neheztel is á földmivelésügyi miniszterré. liberálisok — azt válaszolta, hogy a hadseregnek továbbra is meg kell őriznie a régi tradícióját és nem szabad belekeverednie a politikába. Az Ordinea a kérdést igyekszik élére állítani, olyan formán, hogy május 10-én véleménye szerint a tábornokoknak joguk van megtagadni a Moldovanu előtti felvonulást. Român, francia, nímeUaiiöi (Két cikk) Irta: PAÁL ÁRPÁD II. A közigazgatási tanfolyamok román, német, francia nyelvű tulzsufolása csak uj nyelviskolát jelentene, de nem közigazgatási művelődést. És a nyelviskolai jelleg egészségtelen tulten- gését kellene erőszakolni, hogy az ország többi népnyelveit is felkarolják. Viszont a tanfolyamok vidékenkinti megszervezése, s vidékenként az ott jellegzetes népnyelvnek az államnyelv melletti felkarolása: ez a gyakorlati óéinak is jól megfelelne és amellett a tanfolyamok közigazgatási nyelvszükségleteit is tökéletesen kielégítené. Ha nem így történik a megszervezés, akkor az illető vidék másnyelvü népeivel szemben a köz- igazgatási tanfolyamok csak idegenséget fognak jelenteni. Ezek a másnyelvü népek joggal mondhatnák, hogy a közigazgatási tanfolyamok az ő szándékos elhanyagolásukra törekszenek. Joggal panaszolhatnák, hogy ilyen sok idegen nyelvűség csak mind az ittélő másnyelvü nép saját fiait szorítja vissza a közigazgatási tevékenységtől. A tanfolyamok csakugyan az illető néptől idegen nyelv tudóinak az öncélú előretolását és erre a népre való ráterhelését idéznék elő. És ez a nép fizetné erre az intézményesített kihasználásra a maga adóit, s amellett a saját fiai magasabb társadalmi helyzetbe jutásától is el lenne zárva.^ tehát ezzel is megkétszereződne az ő életvesztesége. Van még az ország különböző nyelvű népei kárára erkölcsi nagy veszteség is abban, hogy a közigazgatási tanfolyamok tervezői a román nyelven kívül két világnyelv tudását is követelik, de a népkisebbségek nyelveit, még számba se vették, csak a népkisebbségi pártok közbelépésére kezdenek gondolni ezekre. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási tanfolyamok tervezői a népnyelveket nem. veszik közigazgatás szempontjából fontosnak. Ennélfogva az illető nép lelkét, saját műveltségét, a saját nyelvében élő anyagi és.szellemi érdekeit, s e nyelv forgalmi és megélhetési jelentőségét se hajlandók számbavenni, Mintegy arra akarják nevelni a jövő közigazgatását, hogy a másnyelvü népeket ne értse, tehát érdekeiket se igyekezzék felkarolni. Megvetés, lenézés van ebben y. gondolkozásban a másnyelvü népek iránt. Pedig ezek is százezernyi, sőt sokszázezernyi, sőt milliónyi cs több milliónyi sokaságban^ or- szágícnntartók, adófizetők, dolgozók, katonáskodó!;. Életük megbecsüléséhez tehát joguk volna. Legalább a saját nyelvterületeiken az otthon érzésében való megmaradásukat az államtól emberi jog alapján megkövetelhetnék. De hogyan juthassanak ilyen otthonosságba, ha az állam még a nyelvükről se akar tudni, s hivatalnokait is úgy akarja nevelni, hogy ezt a nyelvet ne tudják és ne becsüljék? Hogyan kap akkor^az a nép megbecsülést, hogyan érezhet jóságot és figyelmet maga iránt, ha még a saját otthonterületein se becsülik meg az ö nyelvét? Ennek a kérdésnek a felvetése még keserűbbé válhatik előtte, ha arra gondol, hogy csak a saját nyelve ilyen üldözött és hazátlan, de viszont van olyan nép, aki nem is lakit- ebben az országban, s annak a nyelvét mégis kötelesek tudni az ország hivatalnokai. Francia nép Romániában nincsen, a francia nyelvet mégis kell tudni a tervezett közigazgatási tanfolyamokon. Mi köze van a mi másnyelvü népeinknek a francia nyelvhez? És mi népüdvözü- íés támadhat abból, ba a tanfolyamokról kikerült urak franciául tudnak, s a. jövőbeli falusi jegyDohrescn miatt Mihalachera neheztelnek A tábornokokat Ismét politikába akarják ksverai Mai számunk 20 oldal
