Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-26 / 117. szám
« i 3 9 1 öh&1 r.t n * *'ţ'e'r V * Claj*-Kolozsvár, 1930. május 26. Hétfő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy bóra 100 lej. ORSZÁGOS M AGY ÁRPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fiaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Az erdélyi magyar színészei a magyar: társadalom ügye Irta: SZÁSZ ENDRE Azon az ankéton, amely szerdán folyt le Bukarestben Rebreanu művészeti vezérigazgató dolgozószobájában, az értekezlet végén azt a kérdést intéztem a yezérinspektor nrhoz, mondja meg nehány szóval, milyen impressziókat szerzett a megbeszélések folyamán, mi az a konkrétum, amit leszűrt a hallottakból s a felvetett kérdésekre vonatkozólag megérlelődött-e benne legalább egyiket-másikat illetőleg olyan konklúzió, amelyet ő is magáévá tud tenni. Rebreanu ur, akiről különben fel kell jegyeznem, hogy nemcsak modorának előkelőségével, a a nyugati diplomáciai formák nobilitásával vezette végig a tárgyalást, hanem olyan jóindulattal, megértéssel és becsületes segitni akarással, amire hamarosan példát sem találunk, ha az erdélyi magyarság tízéves harcaira visszatekintünk, azt felelte erre, hogy épen a probléma komolysága és fontossága tartja őt vissza elhamarkodott nyilatkozatoktól és a döntés előtt át szeretné tanulmányozni a magyar irodalmi társaságok, az ujságirószervezot,. a szinigazgatók és a színészek memorandumait, Vekben tömören, de precízén összefoglalva szeretne látni a napirendre került kérdéseket. Még valamit mondott Rebreanu vezérinspektor ur, amit mi sietve le is akarunk rögzíteni: azt tudniillik, hogy véget akarja vetni a magyar színházi koncessziók körül eddig jogszokássá kifejlődött hercehurcának, amely mindig az utolsó órában döntötte el a színházi koncessziók sorsát, súlyos helyzetbe állítva ezzel az igazgatókat is, elsősorban azonban a színészeket, akik ilyenformán teljesen ki voltak szolgáltatva a kényszerhelyzetet ürügyül használó színigazgatóknak. Amit tehát Rebreanu . vezérinspektor, akár diplomatikus előrelátásból, akár az ügy kényessége miatt is elmulasztott megtenni: az ankét rezüméjének felállítását, arra vállalkozom én az alábbiak ban. Úgy láttam, hogy az ankét résztvevői majdnem egyhangúlag a régi kerületi beosztás visszaállítása mellett foglaltak állást és az ezzel szembe állított gyönge ellenvetések egyáltalában nem találtak visszhangra. Én ezt a majdnem százszázalékos egyhangúságot az ankét egyik legfontosabb eredményének tartom és bizonyos is vagyok benne, hogy Rebreanu vezérigazgató ur szankcionálni is fogja. Megértem ugyanis azoknak a kis igazgatóknak az elkeseredését, akik évek ótg panaszolják, hogy amióta nem a minisztérium álapitja meg a — természetesen az ő megkérdezésükkel és beleszólásukkal — a szini kerületek területét és a benne levő állomásokat, azóta életük a polgármestereknél való folytonos kilincselésekből, protekcióhajszolásból áll, de még ezek mellett sincs megfelelő garancia a birtokukban, mert a polgármester urak jó fiuk, akik a megállapodások ellenére is nem egyszer ajándékozzák oda a szezonengedélyt az idegen színigazgatóknak. Ez az oka aztán annak, hogy beállít az idegen igazgató társulatával valamelyik városba, négyöt napos szezonja alatt előadja a legfrisebb újdonságokat s az őt követő koncessziónál! színtársulat csak a biztos bukás ódiumával kezdheti meg repriz- szezonját. De az igazgató a kerületi beosztás hiányában kalkulációt sem tud tenni, mert azt sem tudja, hova veti sorsának hányt-vetett hajója az évad alatt és megesik, hogy egv-két hétig várakozási állományban kell lennie, mert egyetlen üres állomása sincs. Meg kell állapítanom tehát mégegyszer, hogy a kerületi beosztás rendszere fényesen győzött a bukaresti ankétön. De hozzá kell fűznöm azt is, hogy ennek az álláspontnak győzelme feleslegessé tette azt, hogy egyes városokat pályázat utján kapjanak meg a szinigazgatók. Az értekezlet másik fontos eredménye Rebreanu vezérigazgató urnák az a kijelentése, hogy semmi akadályát nem látja az országos szinpártoló egyesület és az országos magyar szinésziskola felállításának. Konstatálnunk kell azonban, hogy ez a kijelentés, még ha kötelező erejűnek is tartjuk, a kérdésnek csak egyik oldalát oldja meg. A megvalósi- tás már a mi dolgunk. És pedig sürgős dolgunk, mert hitem szerint, amit a bukaresti értekezleten kifejezésre is juttattam, csak a magyar színházak ügyének altruista alapra való helyezése jelentheti a probléma végleges megoldását. Hogy a színházat kizárólag csak, mint üzletet tekintsék, — ez történt eddig nálunk —- ez a taktika csúfos kudarcot aratott. Nem mondom, hogy valamennyi erdélyi magyar színtársulatra áll ez. A szabad versenyt kizárni az egész vonalon, itt -;em lehet. Ellenben fentartom azt a régi prepozíciómat, hogy a kolozsvári állandó magyar színházat »- /ész erdélyi magyar társadalom \édo szárnyai alá kell helyezni, mint az erdélyi magyar nép egyetlen komoly kuíturhiyatást betöltő és a szinészlievclés problémáját is vállaló Magyar Nemzeti Színházat. Nem vagyok olyan optimista, hogy ennek a kérdésnek máról-holnapra való, még átmeneti megoldását is remélhetném. Ez azonban mégis csak a legközelebbi néhány esztendő feladata. Nem halasztható ellenben a szinésziskola dolgának haladék nélküli elintézése. Janovics igazgató a' szinigazgatók kötelességének tartja ezt. Ám legyen, de ez is csak ideiglenesen. Végső formájában ,a magyar társadalomnak kell gondoskodnia errőlis. Nyílt kérdés maradt az értekezleten a színigazgatói koncessziók számának és a szinigazgatók személyének megállapítása. A koncessziók számára nézve a felszólalók nagy többsége az átmeneti redukciót tartotta szükségesnek. Hangsúlyozom, hogy a redukció csak átmeneti lehet, mert az erdélyi magyarság nem nyugodhatik bele abba, hogy a békeévek tiz-tizenkét szintársulata helyett időtlen- időkig öt-hat magyar társulat járja Erdély és Bánság városait, felidézve az eehós-szekér és a dili- zsánc feledésbe merült korszakát. Éppen az ankét résztvevőinek tárgyilagosságát bizonyítja, hogy a mai nyomasztó gazdasági viszonyok között maguk vetették föl a színtársulatok számának átmeneti leépítését, úgy gondolkozván, hogy a kevesebb színtársulat biztosabb anyagi bázisra helyezkedhetik és biztosabb és nagyobb darab kenyeret tud nyújtani tagjainak. Minden kényessége mellett is érintenünk kell a szinigazgatók szelektálásának kérdését. A közelmúlt szomorú tapasztalatai eléggé indokolják ama követelésünk honorálását, hogy a jövőben csak oly igazgató juthasson koncesszióhoz, aki vállalt kötelességeinek teljesítésére nézve úgy anyagi, mint erkölcsi garanciákat tud nyújtani. De az ankét arra is rámutatott, hogy a'magyar’ szinészek és szinigazgatók a protekcionált román színészettel szemben súlyos hátrányban vannak. Megvonták a szinészek jegykedvezmény ét. a városok nemcsak, hogy nem adták meg az esetleg élvezett támogatásokat, hanem — mint Aradon is történt — többszázezer lejes bérösszeget róttak rá szubvenció helyett a színházra. Ezt. az egyenlőtlenséget okvetlenül ki kell küszöbölni: ezt várja a magyar társadalom Rebreanu vezérigazgatótól. ★ “ Hogy a bukaresti értekezlet fontosabb vitaanyagát a fentebbiekben röviden felvázoltam, anÎXI' m m CB oá sí !ü Angol-Román bizto- HIUlrtiUA. sitó R. T„ Bucureşti Alapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The Lxess insurance Company Ltd. londoni bLtositó társaságokkal, amelyek egyúttal a „Britania“ viszontbiztosítói és 55 miiliárd Lei vagyonnal rendelkeznek. -- Kartellen kívül! nak okát is megmondom. Azzal kezdtem cikkemet, hogy Rebreanu vezérigazgató maga is sürgősnek látja a koncesszió halasztásnélküli kiadását. A döntés előtt azonban mégegyszer meg akarja hallgatni azokat a testületeket, amelyeknek véleményét delegátusaik utján kikérte. Engem bízott meg azzal, hogy ezt az óhaját továbbítsam az irodalmi társaságokhoz, az ujságirószervezethez és a színészekhez, azzal, hogy álláspontjukat még ebben a hónapban, május 3i-ig továbbítsák memorandum alakjában hozzá. Én ezt a kérdést úgy kívánnám megoldani, hogy gyűljünk össze itt Kolozsváron mi erdélyi magyar irók és újságírók és alapos megbeszélés után fektessük fel azokat a kívánságokat, amelyeket a szinházkérdés megoldásánál teljesítve szeretnénk látni. Már érintkezésbe is léptem az Erdélyi Irodalmi Társasággal és a Helikon vezetőségével s ezek mint házigazdák csütörtökre, máju3 29-ére országos ankétet hívnak össze Kolozsvárra, amelyre szívesen látják a többi irodalmi társaságok kiküldötteit, az ii j sági részér vezet helyi csoportjait. A kolozsvári ankét alapján küldenénk el aztán közös memorandumunkat. Azért már most csütörtökön, mert nem bríiszkirozhatjuk Rebreanu vezérigazgatót, akinek pedig kevésbé lehet sürgős az erdélyi magyar szinészek ügye, mint az erdélyi magyarságnak. Az erdélyi magyar színészeket pedig arra kérem, hogy a szindikátus hónapvégi gyűlésével kapcsolatban ők is tárgyalják meg ezt az ügyet, álláspontjukat, kívánságaikat vitassák meg alaposan és haladéktalanul juttassák el emlékiratukat Bukarestbe. Végre akadt egy alkalom, hogy komoly konzíliumot tartsunk a magyar színészet betegágyánál és a konzílium eredményét van, aki meg is hallgassa. Ne szalasszuk el ezt az alkalmat, mert a Wi késedelmünk súlyos ódiumot hárítana ránk, olyan ódiumot, amelyet soha senki sem vehetne le rólunk. Ma éjfél érkezik a Zeppelin Rio de Janelrofea (Newyork, május 24.) Az Associated Press pernambucoi tudósítója jelenti, hogy a G-raf Zeppelin brazíliai időszámítás szerinti éjjel 11 óra 52 perc óta útban van Rio de Janeiro felé. A léghajó üzemanyagának pótlása a nagy hőség mial t. csak az éjszakai órákban mehetett végbe. A gázzal töltés ideje alatt a legénység két tagja égési sebeket kapott, de sebesüléseik nem veszélyesek. A léghajón utazik Pernambncoból Rio de Janeiroba a brazil kormány több minisztere, a pernambucoi német konzul és a pernambucoi német kolónia közéleti szerepet játszó több személyisége. •• A Graf Zeppelin startját az éjszakai órák ellenére nagyszámú közönség nézte végig. A felszállás zavartalanságát rendőrkordon biztosította. A felszállás könnyen ment végbe. Elengedték az utolsó tartóköteleket is s a Graf Zeppelin gyorsan eltűnt délnyugati irányban a trópusi éjszakában. Valószínűnek tartják, hogy a léghajó átrepül a brazíliai német telepek felett és nincs kizárva áz sem, hogy a rioi leszállás után esetleg le fog szál- lani San Paoloban is. A Graf Zeppelint ma éjszakára várják Rio ele Janeiroba. Mai számunk 20 oldal
