Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-25 / 116. szám

I'WniiniinniinBuinraiiuMinK io mi. tVF. Tll. SZIK. Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Rt. CLUJ, PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 n Fiókjai: Dós, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. Afíiliált Intézetei: Tordaaranyosvármegyel Ta­karékpénztár Rt Tordán, Alsófehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon, Szamoi- ujvári Hitelbank Rt. Szamosu]váron ! Betéteket eEVogad! Minden bankügyletet Bageld- nydsebben végez. Engedélye­zett devizahely. Áruraktára a vasút mellett. Mák minden mennyiségben olcsó áron kapható Heiter Hamuéi gabona- és terménykereskedő Cluj, Str. Reg. Maria (volt Deák F. u.) 3 sz. ffcőpiÉsÉff! Mú és TaÉripénztáP it. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: DeJ-Dés, Beclean-Bethlen, Jibou Zsibó, Zálau-Zilah. Afíiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. Saikt tőkék: 69,000.000 lei. Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devizahely. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 10 millió dolláros kölcsönt iolyósit a magyar mezőgazdáknak Budapesti tudósítónk jelenti: Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter Wet'ss Fülöppel, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökével megkö­tötte a mezőgazdasági hitelszükséglet biztosítá­sára szolgáló rövidlejáratu 10 millió dolláros köl­csönt. A kölcsönt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egy évre folyósította és amennyiben a ma­gyar kormánynak további 10 millió dollárra volna szüksége, úgy azt legfeljebb liat hónapra venné igénybe. A kölcsönt az OKII utján a magyar kormány veszi fel és az elosztást is az OKH fogja intézni. A magyarországi mezőgazdák és állathizla­lók 7.25 százalék kamat mellett kapják a pénzt, ez az összeg az összes külön költségeket magában foglalja, sőt félszázalékot biztosítanak garan­ciális alapra, amelyből az esetleges veszteségeket fedezik. A kölcsönt zöld hitel formájában kész termésre és állathizlalási célokra lehet igénybe venni, a kölcsönből azonban a gazdák és hizla­lók csak termelésük, illetve exportjuk arányában részesülhetnek, a túlhitelezés esete tehát telje­sen kizárt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagy sikerét jelenti az uj kölcsönüzlet, amellyel kap­csolatosan a pénzintézet vezetősége csak később fog dönteni, hogy külföldi üzletbarátainak, illet­ve érdekeltségeinek átad-e részesedéseket a 10 millió dolláros mezőgazdasági kölcsönből. A vajdahunyadi vasgyár gyors renoválásra szorul és ha külföldi tőke idejében meg nem érkezik» milliós károkra van kilátás A végi felszerelések miatt a munkásság; is szenved (Déva, május 23. Saját tud.) A vajdahu- nyadi vasgyár régen az állam büszkesége volt. Akik tudták, hogy a vasgyár mit tud produ­kálni, azok Vajdahunyadnak óriási jövőt jósol­tak és nem kevesebbet reméltek, minthogy Vaj- dahunyad város gyártelepeivel egész Pisidig fog épülni s igy a kaíáni Vajdahunyadi vasmű­vek e a piskii állomás hatalmas gyártömböt fognak alkotni. Jött azonban a háború s az álom csak álom maradt. Azt a hanyatlást azonban, ami a gyárban az utóbbi években beállott, senki- aem gondolhatta s igy annál nagyobb a szomo­rúság azoknak a körében, akiknek Vajdaliunyad s annak sok reményre jogosító vasgyára a ke­nyered adja. Bomlanak az épületek, összeomlott egy kohó Legutóbb a vasgyárban az egyik kohó ösz- szeomlott. Tekintettel arra, hogy az 5 kohóból amugyis csak mindig egy dolgozik, egy van üzemben, az összeomlott kohót nem javították meg, ma is romjaiban héver, hanem a másik kohóban gyújtottak tüzet. Néhány kéményt a viz veszedelme fenyegeti, ami, ha bekövetkezik, sokmilliós kárt jelentene a gyárnak. Néhol már az eső is beesik a gyárba, a fedelek, kerítések romlanak, nemcsak szorosan a gyár épületénél, hanem az állami lakásoknál is, amelyek igy a gyárral együtt gyors renoválásra szorulnak. Az öntőmühelyben például állandó a léghuzat, az ablakok töröttek, a munkásság egészségét vesze­delem fenyegeti. A primitiv gépek miatt kevesebb a produkció De nemcsak a külső szorul reparálásra. A felszerelés sem. áll azon a magaslaton, amit a mai idők joggal megkívánhatnak ilyen nagy üzemtől. Mindössze 5—6 gép van toljesen uj, a többi primitiv, ócska gép, olyan, amilyent a .c «J > i Q Valutapiac 1930 május 23. Zürich Berlin Bukarest Budapest Sáss Prága London (a.yjin nyitás zárlat utó Zürich — — 8107 3259 11070 13716 652475 1 25122 3261 Newyork 51675 51680 41905 16810 57210 70890 337231 48612 16820 Loudon 251175 251225 20366 81775 278087 34455 163925 819 Páris 202650 2027 1643 66050 224450 27795 132288 12393 664 Milano 270850 270950 21955 88350 299850 37165 17680 9272 886 Prága 1532 153250 12425 499 169650 210162 ■ — 16395 5 Budapest 903250 903250 7321 2942 — 12384 58937 2782 2947 Belgráű 91250 91250 — 299 101050 125187 5955 Bukarest 307 307 2492 * — 340 42112 20035 818 — Becs 7287 7291 5910 2376 8070 — 47565 3447 2380 Berlin 12332 12333 — 4018 13655 16914 804775 20368 4027 Száz Bej árfolyama: Zürichben 307 Londonban — Budapejten 3Í0 privát gépészek már nem is használnak, mert a sok munka mellett nincsen meg a kellő produk­ció. A gyárban a munkásság ezekkel a régi gé­pekkel legalább 100 százalékos többletmunka mellett minimálisan 50 százalékkal kevesbbet tud produkálni, mintha uj gépekkel dolgoznék. Nem csoda, mert ezek a gépek mindegyike legalább 35 éves. Kevés a munkásság keresete és az is a konzumé Nemcsak a fenti okok miatt, de az általános gazdasági romlás miatt is kevés a vajdahunyadi munkásság keresete. Az átlagos havi kereset alig haladja meg vagy el sem éri az 1800 lejt s ebből is mintegy 3—400 lej megy nyugdíjalapra, be- tegsegélyzőrc s egyéb levonásokra. Van a mun­kásságnak egy nagyszerű intézménye: a gyári „Konzum“, amelyben a munkásoknak fejenként 3—4000 lej részesedésük van. Ez a Konzum szer­zi be az élelmet s napi áron adja a munkásság­nak, mert olcsóbban nem tudja adni. A kevés ke­resetből tehát a munkásság bevásárol a Konzum- ban s igy pénzt szinte sohasem is lát. Hozzávető­leges számítás szerint a munkásság 25 százaléka jut csak pénzhez azok közül, akik többet keres­nek s a pénzt nem látók összesen havonként leg­alább 3—4 millió lejjel tartoznak az élelmet áruló intézménynek, tehát nemcsak pénztelen­séggel, de adóssággal is küzdenek. A munkásság egyéb sérelmei A munkásságnak a felesleges spórlás miatt is sérelmei vannak. A törvény fegyelmi ügyek­ben csak a fizetés egytizedét engedi levonásba hozni, súlyos ügyeknél az igazgatóság többet le­von. Több olyan súrlódás van a gyár vezetősége és a munkásság között, amit például az ellopott vagy elveszett tárgyak értékének visszatérí­tési kényszere idéz elő, hasonlóan azokhoz a sé­relmekhez, amiket az eszközök gyarlósága vált ki a munkásságból. Újabb tőke mentheti csak meg a gyárat Az 1929. évi mérleg veszteséggel fog vég­ződni, az illetékesek számítása szerint. A gyár leromlása, uj gépeknek a beszerzése pedig na­gyon sok uj tökét igényel. Ha idejében nem jut­nak külföldi tőkéhez, másképpen kell segítsen magán a gyár, mert a vajdahunyadi gyár továb­bi romlását elnézni bűn volna. Sem az üzem sem Vajdahunyad város, sem a munkásságnak nem érdeke, ha a további romlással milliós károk ke­letkeznek s úgy a produkciót, mint a munkásság­gal való harmonikus munkát megnehezítik. Gyors tettre van szükség s hisszük, hogy a gyár vezetősége idejében meg fogja találni a megfe­lelő eszközöket és módokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom