Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-10 / 104. szám
WfcnswIBsoft’ XIII. ÉVF. 104. SZÁM. mmaşAG Az uj vasúti tarifa tervezetének kritikája Irtai Nádor Gyula nyug. vasúti Sőfe!ü~yel8 III. 10 01 * « TUDOMÁNYOS mlkkákat 9 © * SZÉPI .'©».41,351 JKÜVKKE'i' * * • FOIL Y Ú IRATOKAT * * * Sff ETIIi APÓKAT o * » Ü2BEETI KÖNYVEKET • • * ÉS MINDENNEMŰ KÖNYVNYOMDÁI MUNKÁT BÁRMILY NYELVEN, pontosan készít a LAPKIADÓ NYOMDAI MÜINTÉZET RÉSZV.-TÁRS. CLUJ, STR. UNIVERSITĂŢII EGYETEM U. 3. Kolozsvári Takarékpénztár és HStoSbank Rt. CLUJ, PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz Fiókjai: Dós, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi !43 millió lei. AÍIiliált intézetei: Tordaaranyosvármcgyei Takarékpénztár Rt Tordán, Alsófehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon, Szamos- újvári Hitelbank Rt. Szamosujváron ! Setéteket elfogad! Minden bankügyletet legelőnyösebben véges. Engedélyezett d vízaftaly. Áruraktára a vasút mellett. (Kolozsvár, május 8.) A CFR uj tarifatervezetének árubeosztását még nem ismerjük, ahoz tehát nem szólhatunk hozzá, a díjszabások meny- nyiségét azonban határozottan kevésnek találjuk. A tervezet szerint összesen harminc díjszabás között oszlik megr az áruk elhelyezése, ezzel szemben Magyarországon 40, Csehszlovákiában 53, Németországban pedig __ a százakra menő kivételes díjszabáson kívül — 10 rendes áruosztályban sokkal individuálisabban helyezkedhetnek el az áruk. Ha összehasonlítjuk ezenfelül a nálunk tervezett díjszabási beosztásokat, megállapíthatjuk, hogy 100 kilométer távolságig a rendes árudij- szabások dijtételei csaknem azonosak a kivételes díjszabások tételeivel, ebben a relációban tehát csaknem felére csökkent a díjszabások meny- nyisége. Mindezeken felül azt látjuk, hogy 300 kilométeren felül a 11. rendes áruosztály, valamint a XVI. és XVII. kivételes díjszabás dijtételei, továbbá 200 kilométeren felül a XIV. és XV. kivételes díjszabás tételei, 800 kilóméteren felül pedig a IV. és V. kivételes osztály tételei, végül 900 kilométeren felül a X. és XIII. osztály tételei teljesen azonosak. Ezek szerint az áruk elhelyezkedési lehetősége az uj tervezet szerint a minimumra csökken, úgy ,hogy ezt a díjszabást a legjobb akarattal sem mondhatjuk individuálisnak, vagy éppen érték-díjszabásnak. Ami pedig az iparpártolási kedvezmény teljes megvonását illeti, úgy véljük, hogy államvas- utnak különös óvatossággal kell eljárnia, mert az elhamarkodott intézkedéssel könnyen felbonthatja egész ipari és gazdasági életünket. Az indokolásból kivehetőleg az iparpártolási tarifális kedvezmény nem általánosítható. Elismeri ugyan hogy a belföldi ipar védelemre szorul és nem is zárkózik el az elől, hogy bizonyos ipartelepek, vagy iparterületek részére kivételes díjszabások életbeléptetésével ipari védelmet nyújtson, a jelenlegi rendszer fenntartását azonban károsnak tartja és kifejti, hogy ez az általános kedvezmény egészben denaturálta a CFR díjszabását. Mi viszont azon a véleményen vagyunk, hogy a CFR-nek minduntalan változó díjszabása denaturálta az iparpártolási törvényt. Azt láttuk ugyanis, hogy a díjszabás-változások alkalmával mindig több és több áru soroztatott be a kivételes díjszabásokba, amelyekre azután nem volt. kötelező az ipari kedvezmény alkalmazása. Kézenfekvő tehát, hogy ezt a problémát intézményesen kell megoldani, már csak a dumping veszélyére való tekintettel is. Érdeklődéssel várjuk a CFR részletesebb tervezetét e tekintetben. Helyesléssel fogadjuk a tervezetnek azon intézkedését, hogy a 10 tonnánál nagyobb raksu- lyu kocsik teljes kihasználás esetére olcsóbb tarifát állapit meg, mert a CFR kocsiparkjának 80 százaléka 10 tonnánál nagyobb raksulyu és ez a díjszabási előny ösztönözni fogja a szállítókat a kocsi gazdaságosabb kihasználására. Helyeselhetjük azt az intézkedést is, hogy az évnek bizonyos szakában, különösen a nyári hónapokban kedvezményt nyújt a vasút tömegáruk szállításánál, mert ezzel egyrészt biztosítja az állandó forgalmat, másrészt pedig csökkenti az őszi, erősebb forgalom idejére a kocsihiány veszélyét. Amennyire helyeseljük a CFR jelenlegi vezetőségének a racionális üzemvitelre irányuló törekvését és amennyire meggyőződésünk, hogy az ilyen törekvéshez a közgazdaság minden ágazata készséggel nyújt segédkezet, éppen úgy nem tartjuk időszerűnek éppen most, az alig lezajlott és úgy az ipari, mint általában a gazdasági és termelési életben olyan szomorú emlékű 1929. év letelte után az árudij szab ásnak szükség nélkül való módosítását. Hangsúlyozzuk, hogy nem forog fenn ae áru- dijszabás módosításának kényszerítő szüksége és éppen a CFR statisztikai adataira hivatkozva, állítjuk ezt, amelyek szerint a vasútnak egy te- hervonat-kilomcter teljesítése 177 lej költségébe kerül és 261 lej dijszabási bevételt jelent, tehát a jelenlegi árudijszabás abszolút aktiv. Ennélfogva a mégis jelentkező deficitnek az okát más, kedvezőtlen tényezőkben kell keresni, nézetünk szerint a személyi díjszabás mértéken felüli passzivitásában. Az eddig kiszivárgott hírekből, sőt a vasút hivatalos lapjának legutolsó számában megjelent hirdetményből azt látjuk, hogy a május 15-én életbelépő nyári menetrendben az eddiginél is több személyvonat közlekedtetését vették tervbe, ennek következménye pedig nem lehet más, mint a deficit növekedése. Végül még csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy nálunk a nyári hónapokat egyáltalán nem tartjuk alkalmasnak dijszabási rezsim megváltoztatására, helyesen cselekednék a vasút, ha a dijszabásmódositási akcióját az év végére ha- lasztaná és az idei termés és az őszi forgalom ideje alatt kifejlődő konjunktúra eredményéhez viszonyítottan akkor birálná el, hogy vájjon a gazdasági élet újabb megrázkódtatás nélkül ki- birná-e a vasúti díjszabás emelését. (Vége.) Devizák Valutapiac 1930 május 8. Zürich Beilin Bukarest Budapest Bács Prága London iCoiOZSVi/ nyitás 1 zárlat utó Zürich ... 81165 3263 11080 13735 653925 25082 3267 Newyork «1620 51620 51625 419 16805 572 70890 3375 48583 16810 Lundón 2508 250850 250880 20361 81750 277950 3-44525 163995 — 84850 Páris 202475 202475 202475 16435 661 2244 27815 132425 12387 664 Milánó 270650 270650 2706 2197 88350 293350 371725 177 9264 853 Prága 1529 152950 152950 12415 499 1695 210050 — 164 664 Budapest 9020 9022 9020 7323 2942 — 12390 590 2781 2959 Belgrad 91250 91250 91250 — 299 101150 1253»/« 5968 — — Bukarest! 307 307 307 2485 — 33975 420V* 20065 818 — Becs ] 7280 7280 7250 5905 2376 80675 — 476075 3447 2377 Berliu 1 12317 12318 12320 — 4020 136-525 16920 80543 20362 4025 Sasá* lej árfolyama: Zürich^an 307 Londonban — Budapesten 339s/i
