Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-01 / 97. szám
X/ZZ. ÉVF. 97. SZÁM. "* A Magyar Párt a szenátusban tiltakozott a vasúti elbocsátások ellen Az erdélyi kataszteri hivatalt tájékozatlanságból tették lehetetlenné Sándor József és Gyárfás Elemér szenátorok felssélaláSas (Bukarest, április 29.) A szenátusban a Magyar Párt részéről tiltakozás hangzott el azok ellen a tömeges elbocsátások ellen, amikkel a vasút az általános gazdasági helyzetet nyomorítja meg. Parlamenti tudósításunk a következő: Antiszemitizmus a román követségen A kamara keddi ülésén napirend előtt Landau cionista képviselő teszi szóvá a buenos-ayresi román köveíségi titkár viselkedését, aki romániai zsidó állampolgárokkal szemben antiszemita magatartást tanúsított. Kéri a külügyminisztérium intervincióját. Megállapítja ezután, hogy as állampolgársági törvény megfelelő módosítására már 16 hónapja hiába vár a romániai kisebbségi lakosság, amelynek nagyon sok tagját a jelenlegi törvény hiányossága folytán, mondhatni napról-napra, újabb kellemetlenségek érik. Hivatkozik a kormány Ígéretére, hogy ebben a kérdésben megfelelő törvénnyel fog jönni és bejelenti, hogy interpellálni fog. Vaida Sándor belügyminiszter felolvassa a jelenlegi ülésszak május 31-ig való meghosszabbításáról szóló királyi kéziratot. Adjatok munkát! — kiáltják a karzatról Radul esőn munkaügyi miniszter válaszol Mi- rescu szociálista hétfői interpellációjára. Kijelenti, hogy a kormány nem gördít akadályokat az elé, \liogy a munkások a május elsejei ünnepségekben •résztvegyenek. Nem tud arról, hogy a vasút presz- sziót gyakorolna a munkásokra, hogy az ünnepségeken ne vegyenek részt, a kérdést azonban megvizsgálja és gondoskodik arról, hogy a vasút a munkaszünetről Intézkedő törvényt tiszteletben tartsa. Az utolsó törvényjavaslat megszavazásánál a karzatról egy munkanélküli lekiáltott az ülésterembe: — Adjatok munkát, különben éhenhalunk! t Az illetőt azonnal kivezették és megindult ellene az eljárás. Sándor József a kataszteri hivatalok megmentéséért A szenátus keddi ülésén Sándor József szenátor az erdélyi kataszteri hivatalok feloszlatása ellen emelt szót. A házszabályok 94. szakaszára való hivatkozással tájékoztatja a pénzügyminisztert, földművelésügyi minisztert és a miniszterelnököt arról, hogy a hivatalos lap folyó évi 6-ik számában megjelent rendelet nyilvánvalóan valamely alárendelt közegnek az üggyel való tájékozatlansága folytán megszüntette, illetőleg a pénzügyminisztérium hatáskörébe helyezte az eddigi kataszteri hivatal személyzetét, anélkül, hogy az illetőknek, akik jogi doktorok, mérnökök stb., kellő tájékozottságot adott volna a továbbiakra nézve. Különösen felhívja a miniszter- elnök figyelmét az ügyre, mivel Maniu alaposan ismeri az erdélyi kérdéseket és tudja, hogy az 1886. évi 22. törvénycikk, valamint az 1923 évi adózási törvény alapján is 23 vármegye van érdekelve ennek a hivatalnak a működésében. Kéri a minisztert, bogy semmisítse meg a hivatalos lapban megjelent rendeletet, helyezze vissza a kataszteri hivatalt a földmivelés- ügyi minisztérium hatáskörébe, szavaztassa meg a szükséges költségeket mindazon munkák elvégzésére, amelyeket a hivataltól a különböző hatóságok sürgetnek és végül vonja vissza a pénzügyminisztérium azon rendelkezését, amely szerint a szóban levő hivatal személyzetének egy részét más hivatalokhoz helyeznék át. Az iigy életbevágó kérdés Erdélyre nézve, ahol rendkívül nagy károkat okoztak. A szenátus jogász és általában erdélyi tagjai nagy tapssal fogadták Sándor József beszédét. A szenátus napirendjén a vasúti munkáspénztárról szóló törvényjavaslat szerepel, amit a kamara már megszavazott. A magyarság nincsen megelégedve a vasutigazgatással Gyárfás Elemér dr. szenátor emelkedik szólásra. Beszédét azzal kezdi, hogy kifogást kénytelen emelni az ellen a mód ellen, amellyel a törvényjavaslatot olyan váratlanul terjesztették be, aminek következtében Fábián magyarpárti szenátor, aki a kérdés szakértője és a párt megbízásából foglalkozott azzal, nem jelenhetett meg az ülésen. Ezért ő kénytelen Fábián szenátort helyettesíteni s mivel az ügynek nem szakértője, a kérdések vizsgálatába nem bocsátkozik bele részletesen. Rámutat arra, amit Georoceanu szenátor is hangsúlyozott, hogy a vasúti munkás és hivatalnoki személyzet rendkívüli értékes eleme az országnak s föltétlenül megérdemli az állami gondoskodást, ami egyébként a jelenlegi törvényjavaslatban is kifejezésre jut. Kérdi azonban: hogyan egyeztethető össze ez a gondoskodás azzal a törekvéssel, amelyet a jelenlegi vasúti vezérigazgató kifejt és amelynek során tömegesen bocsátják el éa degradálják le a vasút! személyzetet. Ezek az elbocsátások és degradálások a legbmtálísabb és legtörvénytelenebb módon, minden szociális érzék hijjával történnek, úgyhogy nagy veszedelem a vasútra is és az állampolgárok jelentős részét hozza lehetetlen szituációk közé. Tud olyan nehány egészen kisállomásról, amelyeken mégis 20 hivatalnokot és munkást Ítéltek elbocsátásra, vagy degradá- lásra. Ha a munkás és a hivatalnoki osztály azt fogja látni, hogy a vezetőség nem kezeli ügyüket szociális érzékkel és olyan áthelyezéseket eszközöl, amelyek a családi életeket is veszélyezteti, úgy nem kívánható tőlük sem, hogy nehéz, munkájukat a megkívánható pontossággal’ végezzék. Bízik abban, hogy a többségi szenátorok megfelelő, alapos kritikában fogják részesíteni a törvényjavaslatot, amelynek megszavazásához hozzájárul, annak fenntartásával, hogy a Magyar Párt a vasút jelenlegi vezetésével nincsen megmelégedve. A kultuszminisztérium! javaslat A magyar parlamenti csoport tagjai intenziven foglalkoznak a közoktatásügyi és kultuszminisztérium átszervezéséről szóló törvényjavaslattal. Ebben az ügyben kedden este értekezletet is tartottak. Az értekezleten a törvényjavaslatot Sándor József szenátor ismertette. A szenátor kijelentette munkatársunk előtt, hogy véleménye szerint a Magyar Párt a javaslatot nem fogadhatja el, mivel az továbbra is fenntartja Anghelescu detektiv rendszerét a közoktatás terén, sőt azt ebből a szempontból még túl is szárnyalja. Leállítják üzemeiket az összes sza mosmegy ei malmok a forgalmi adók igazságtalan kivetése miatt ÁpsríIIs 29l.“é& Désem tiltakozó gyűlést íar&anak a ssamosmegyei matnsosok (Bés, április 29. Saját tud.) A pénzügyminisztérium adókivetési igazgatóságának fényüzési és forgalmi adóosztálya a folyó évi április 7-én kelt 105.859. számú rendeletével a malmokra uj forgalmi adót állapított meg és utasította az összes pénzügyigazgatóságokat, hogy a malomtulajdonosok, illetve a malombérlők beidézésével az uj adót április 15-től május 1-ig terjedő két hét alatt tárgyalja le, illetve vesse ki. A szamosiuegyex összes malomtulajdonosokat április 24., 25. és 26. napjaira beidézték Désre az adókivetésre, amelyet olyan gyors tempóban eszközöltek, hogy különösen a vidéki malmosoknak fogalmuk sem lehetett arról, hogy milyen újabb adókivetésnek kell magukat alávetniük. Csak az adótárgyalás napján értesültek arról, hogy a rendelet értelmében a forgalmi adót újból állapítják meg. Nagy meglepetést keltett az uj megállapítás ’különösen a kisebb produkcióju malmok tulajdonosai körében, akiknek őrlési teljesítménye a napi egy vagonnál kisebb. Ezeket a malmokat fix összegben megállapított (pausál) forgalmi adóval adóztatták meg, kategóriáik szerint. A fix forgalmi adóval megrovandó malmokat a rendelet négy kategóriába osztja: A) kategóriába az *4 vagonig terjedő kapacitású, a B) kategóriába a félvagonig terjedő kapacitású, C) kategóriába a háromnegyed vagonig terjedő kapacitású és D) kategóriába az egy vagonig terjedő kapacitású malmok tartoznak. A 24 órás kapacitás, vagyis őrjőképesség megállapításánál a rendelet egynegyed vagonnál kisebb őrlőkópességü malmot nem 'ismer. Ezt a kategóriát, illetve az ezen kategóriába tartozó malmok teljesítményét a malom fekvése szerint földrajzi, gazdasági szempontok és a lakosság sűrűségének figyelembevételével az adóikivetőbizottság a kapacitás negyvenszázalékában állapíthatja meg és a kirovásnál évi 280 munkanapot vesz alapul. A malomtula.j- donosok igen sérelmesnek tartják a rendeletben feltüntetett minimális teljesítmény megállapitásót, mert közismert, hogy Ssamcsmegyében tobbszáz olyan kis tcljesfönényü daráló malom van, amely 24 órás folytonos üzem mellett szín tudja a minimálisan megállapított őrlési teljesítményt elvégezni. Sérelmesnek találták és tartják azt is, hogy nem a beszedett vámgabona értéke, hanem az ugyanolyan SELECT MOZGÓ ma est® 9 órai kezdetid tartja meg Werűm, történelmi látomások ünnepélyes megnyitóját, melyen csakis a meghívottak vehetnek részt. E film egyike a legszebb drámáknak, mely hűen adja vissza a világháború legmegrázóbb jeleneteit. Kérjük a meghívottaké.!;, jegyeiket a Select Mozgó kasszájánál idejében vegyék te!. ..dl ü II □ mennyiségi! liszt után rájjáík ki az adót. Az érték megállapításánál a rendelet az egységtarifában (tariful unitar) feUüntetett árakat ir ja elő; amely szerint a tengeri liszt árát a mai három lejes kilónkénti átlagárral szemben 6 lejben, a búzaliszt árát pedig 9 lejben állapították meg, még azon malmoknál is, amelyek szitanélküliek és korpás lisztőrlést Végeznek. Ezeknek a malmoknak a főőrlésük Sza- mosmegyében a tengeri, árpa és zab. Buzaorlesük az őrlemények alig 5—10 százaléka éa ennek ellenére a rendelet legalább 25 százalékos búzaőrlési arányt Ír elő aa adózás szempontjából, mig az adókivető- bizofctság a legtöbb esetben ezen kismalmoknál is 50 százalékos búzaőrlési vett alapul a szitált búzaliszt értékével. A malomtulajdonosok közvetlen az adőtárgyalás előtt deklarációt kellett készítsenek malmuk őrlőképcsség'éről és a tényleges őrlési átlagról. Az adókiveitőbizottság a vallomásokat nem vette figyelembe, mert a kirovásnál kötötte őket a rendelet, amely szerint a minimális kapacitás naponta egynegyed vagon, évi 280 munkanappal. A malomipar jelenlegi súlyos helyzetében, amely az alacsony gabonaárak miatt állott elő, különösen a vámőrlő malmoknál olyan elkeseredést idézett a forgalmi adónak többezer lejt kitevő felemelese, hogy az összes Szamosmegyei vámőrlő malmok az adótárgyalásról előbb a prefektushoz, dr. Munteann Vietorhöz, majd dr. Micsr. Livius képviselőhöz vonultak fel testületileg ás izgatott hangulatban kérték intervenciójukat a rendelet felfüggesztése érdekében. Úgy a prefektus, mint dr. Micsa Livius meggyőződtek a malmosok panaszának jogosságáról és táviratilag interveniáltak a pénzügyminisztériumnál. Közbenjárásukkal elejét akarják venni annak, hogy a szegényebb néposztaly szolgálatában álló kis vam- őrlő malmok az egyébként is nehezen üzembentart- ható malmukat az elviselhetetlen adóterhek miatt le ne állítsák. Vannak Désen és vidékén olyan vízim ‘.lmok, amelyek naponta 20 kiló gabonát sem tudnak megőrülni az elégtelen vízállás miatt és olyan, malmok is vannak, amelyek háromszáz lej értékű villanyt fogyasztanak el, amig egy másza tengerit megkeresnek, amelynek 230 lej a forgalmi ára. A prefektus táviratilag interveniált Maniu Gyula miniszterelnöknél és Madgcaru pénzügyminiszternél, akik előtt különösen azt sérelmezték, hogy a tengeri árát 600 lejben, a buza árát pedig 900 lejben tüntette fel az adókivetőbizottság, illetve a forgalmi adót ilyen árak után állapította meg, holott a tengeri napi ára 220—230 lej, a búzáé pedig 530— 580 lej. A szamosmegyei malomtulajdonosok ápr. 29-én délelőtt a, dési sörházban tiltakozó gyűlést tartanak az igazságtalan adókivetések ellen és amennyiben a pénzügyminisztériumtól addig nem érkezik kedvező döntés, április 30-án az összes malmok beszüntetik működésüket.
