Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-10 / 81. szám
■ Ulii. XVF. Bl. SZÁM. 3 ii~^BgMâwiaTiBFîMar.TiMw»iBBWiasa Vasárnap délben nyílik meg Kolozsváron a nagybányai íestökolo- nia reprezentativ tárlata Krizsán János, a festőiskola egyik vezetője és a kiállítás rendezője, nyilatkozik a szervezkedés fontos- ságáról, kritikáról, az uj képző• művészeti generációról és a Barabás Miklós Céhről (Kolozsvár, április 8.) Vasárnap nyílik meg a prefektura üvegtermében a nagybányaiak reprezentatív tárlata, amely iránt az egész kolozsvári társadalom körében a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. Nagybánya, mint müvésztár- saság nem állított még ki Kolozsváron, eltekintve az 1921 évi erdélyi kiállítástól, amelyen Erdély összes képzőművészei részt vettek és ez a körülmény maga után vonta, hogy a nagybányai piktorok legfeljebb egy-két képpel szerepelhettek. Aki megfordult Nagybányán és figyelemmel kisérte a kolónia tevékenységét, örömmel állapítja meg, hogy a nagybányaiak hűek maradtak nemes hagyományaikhoz, ugyanakkor bele îs illeszkedtek az európai festőművészet haladó szellemébe. Azok a művészek, akik lejönnek Kolozsvárra, csak annyiban állanak egységes platformon, hogy minden mű kritériumának a szépet tekintik, tehát nem éreznek megkötöttséget, sem „modern“, sem „konzervatív“ irányzatokkal szemben. A nagybányaiak reprezentatív tárlatát a festőiskola egyik igazgatója, Krizsán János vezeti, aki már meg is kezdte a szervezés munkáját. Krizsánt sikerült kiragadnunk egy negyedórára nem kis elfoglaltságából és meginterjúvolni őt nemcsak e kiállítással, de az általános erdélyi művészi kérdésekkel kapcsolatosan is. — Tizennégyen jövünk le — mondotta nekünk — és e számból csak három a növendék. Hogy nevekkel szolgáljak: Thorma János, Mi- kóla András, Eörtsök Samu, P. Ráez Péter, Pascu Jenő, Mund Hugó, M. Dömötör Gizi, Boldizsár István, L. Bitay Árpád, K. Sipos Antonia és jómagam fogunk kiállítani. Amint e névsorból is látja, akad egy piktorunk, aki egyben tagja a Barabás Miklós Céhnek is Megkérdeztük Krizsán Jánost a Barabás Miklós Céh alakulásával kapcsolatosan és kaptuk a következő választ: — A magam részéről rendkívül örvéndek, hogy ez a társaság megalakult. Valamennyien érezzük, hogy az erdélyi képzőművészeknek szervezkedésre van szüksége, hogy kilábalhassanak abból a nyomorúságos helyzetből, amely ma már katasztrofális. Miután általános szervezkedési mozgalmat megteremteni nem sikerült, örvendenünk kell a csoportszervezkedéseknek, amelyeket én közbeeső állomásnak tekintek csupán. Ha majd a csoportok kialakulnak, úgy bizonyára csak egy lépés fogja elválasztani őket, hogy együtt haladhassanak. A Barabás Miklós Céhnél nem látok olyan sajátos művészi törekvéseket, amelyek szembe állíthatók volnának a mienkkel. A Barabás Miklós Céh legmodernebb tagja Ján- dy Dávid, aki a nagybányai festőkolóniának is tagja. Huszonöt éve tanulmányozom a képzőművészeti irányokat és megállapítom, hogy soha 6em az irány a fontos, soha sem a jelszó, hanem mindig csak a kép és a művészet. — Be kell vallanom, hogy a képzőművészeti fellendülésünknek hátráltató okai között szerepel — legalább is az én őszinte megítélésem szerint — a kritikának tulgyengédsége. El tudom képzelni, hogy egy kritikusnak egyformán tetszik a naturalista, vagy expresszionista irányzat, ha belső átéltség és művészeti tudás áll mögötte. Én a naturalista iránynak vagyok a hive, de nem állitom azt, hogy például Picasso érthetetlen. Arra a kérdésére, hogy kit tartok a mai képzőművészeti kritika legkülönb’jének, habozás nélkül Réthy Istvánt emlitem, aki nemcsak festőnek nagy, de pedagógusnak és mint említettem, kritikusnak is. Meg kell állapítanom azt is, hogy bizony az újabb esztendőkben nem értek bennünket meglepetések uj képzőművészeti nagyságok felfedezése terén. Hangsúlyozom, Erdélyről beszélek. És azt is hangsúlyozom, hogy a nagybányai i'skofpfeF‘G?ésec?r& máp zs líí a /eJeJeí CUíselni csaK J^/de^ga-Áansri yá i leáet ^ v HARIS IWA A nők legnagyobb oromé, massal OSSZEHASONLITHATLAN. KELLEMES— ELEGÁNS, MOSHATÓ ásTARTÖSABB.MINT BÁRMELY MÄS SELYEMHARISNYA A londoni szovjeSkövctség tisztviselői is kiáhrán- rándulfak a kommunizmusból és felcsaptak emigránsoknak (London, április 8.) Az orosz kereskedelmi képviselet húsz elboosátott tisztviselője felszólítást kapott a londoni orosz konzultól, melyben utasítja őket Anglia hét napon belüli elhagyására és az Oroszországba való visszatérésére, mert ellenkező esetben vagyonukat a szovjet területén el fogják kobozni és in contumaciam halálra ítélik őket. A tisztviselők nem tesznek eleget a felhívásnak. Többjük máris kiváltotta a Nansen-utlevelet s ezzel az orosz emigráció tagjává vált. Bettiién nemcsak Mussolinival, hanem más politikai személyekkel Is tárgyalni Sog Rómában Jól értesült kelyen kijelentik, hogy a római u! nincs osszeSSggés- ben a párisi jóvátétel! értekezlettel (Budapest, április 8.) Bethlen István ma- [ gyár miniszterelnök kedden délelőtt megjelent I Horthy kormányzónál, akinek jelentést tett a párizsi tárgyalásokról. Bethlen olaszországi útja, amint beavatott helyről jelentik, mindenekelőtt arra irányul, hogy személyesen adja át Mussolininek Magyar- ország köszönetét azért a támogatásért, amelyben Olaszország részéről úgy Hágában, mint Párizsban részesült. A magyar kormányhoz közel álló helyen kijelentették, hogy Bethlen római útja nincs összefüggésben a párizsi konferencia céljaival. Hírek szerint Bethlen nemcsak Mussolinit fogja fölkeresni, hanem tárgyalásokat fog folytatni Olaszország összes mértékadó tényezőivel. Utján a külügyminisztérium két főtisztviselője kiséri el. A miniszterelnök olaszországi tartózkodása 4—5 napig tart. Az Esti Kurír értesülése szerint Bethlen, mihelyt fölszabadul a kötelező diszkréció alól, részletes expozét fog tartani a képviselőházban, a külpolitikai események legutóbbi fázisairól. Iának sohasem voltak külön nemzeti, vagy faji szempontjai. Hányszor panaszkodunk mi is az iskolában, hogy hiányzik a jó emberanyag, mintha a természet rendjében rejlene, hogy a hét kövér esztendő után a hét sovány esztendőnek be kell következnie. Viszont szigorítani nem tudunk az iskolában, azzal az anyaggal kell kísérleteznünk, amely rendelkezésünkre áll. Visszatérve a kiállításra Krizsán János közölte velünk, hogy a mai nap folyamán Kolozsvárra érkezik Mikola András is, a festőtársulat másik vezetője, ez évben igazgatója és előreláthatólag a kiállítás tartama alatt Thorma János is cl fog látogatni Kolozsvárra. A kiállításon egy-egy festőművészre átlag öt nagyobb vászon esik, aminek oka, hogy a kiállítási terem befogadóképessége meglehetősen korlátozott. Természetesen a grafikusok nagyobb- számu anyaggal fognak majd szerepelni.
