Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-10 / 81. szám

XIII. »FF. 81. SZÁM. «aas Az Amerikába szökött dicsei sasztei váltóhamisításokat is elkövetett 6 IPSKssa TÜKÖRDARABOK Nem tehetek róla: mindig a legváratlanabb dolgodra bukkanok. Itt van például egy ameri­kai professzor, valami fajhigienikus, a neve dr. Fopence, aki Los-Angelesben most szervezi a Boldog Házasság Főiskoláját. Nagy sajtó és reklámkampánnyal most. verbuvál hallgatókat. Miket adnak majd elő ezen a főiskolán a professzorok ? A prospektus szerint az uj főiskolán tanár és tantárgy van egy egész sereg. Előadnak jogot, biológiát^ lélektant, emberismeretet, pedagógiát, antropológiát. Persze mindezeket abból a szem­pontból, ahogy a boldog házasságot illetőleg te­kintetbe jöhetnek. Viszont az uj főiskolán nem ezek a tárgyak a reprezentativ tárgyak. Elvégre ezek részint elméletek, részint pedig olyasmik, amiket más főiskolákon is előadhatnak s főleg a boldog házassággal, csak nagyon távoli viszony­ban állnak. Tegyük azonban hozzá, hogy ezeket a tudományokat maga a prospektus is csak „be­vezető tudományoknak“ nevezi. A lényeg más. S ez a lényeg nem elméleti, hanem gyakorlati jellegű. Nem is professzorok adják majd elő az uj főiskolán, hanem civilek. Meglehetős ritka civilek. Férfiak és nők, akik mögött egy hosszú és boldog házasság tapaszta­latkincse áll. Ezek majd arról beszélnek, hogy ők hogy csinálták, hogy még mindig boldogok a házasságban. A főiskolán ezek tapasztalata lesz a főtárgy. Nem tartom kizártnak, hogy az uj főisko­lába tódulni fognak a hallgatók. Viszont elkép­zelhető az is, hogy erre az utóbbi főszakra majd nem akad előadó. Ő, nem azért, mert nem vol­nának boldog házasok, de azért, mert a boldog házasok tudják talán a leginkább, hogy a boldog­ság nem tanitható. * Ez a Boldog Házasság Főiskolája viszont, ha meggondoljuk, nem is olyan képtelen intéz­mény. Ma minden irányból meg vannak a fel­tételek hozzá. Valahogy végül is ide alakul ki az a mindenféle össze-vissza való beszéd és irás a házasság körül, ami ma folyik. Egész világosan látható például, hogy kialakulóban van egy ed­dig még csak anekdotákban sem érintett tudo­mány: a házasságtudomány, egy egész csomó se­gédtudománnyal, mint amilyen például a helyes párválasztás tudománya. A helyes párválasztás legegyszerűbb elvei­vel mindenki rendelkezik. Kinek ne volna pél­dául felfogása arról, hogy kihez milyen házas- társ illik, ha boldog akar lenni!? Tény azután még ezenkívül az is, hogy a törvények is tartal­maznak olyan utasításokat, melyek arra utalnak, hogy igenis léteznek szilárdan kialakult párvá­lasztási meggondolások. Amikor például a tör­vény azt mondja, hogy vérrokonok között tilos a házasság, úgy ez lényegében olyan párválasz­tás! meggondolás, amit évezredek tapasztalása eredményezett. A párválasztásnak tehát vannak tudományba foglalható lehetőségei. A pszihológusok meg is próbálkoztak egy ilyenféle tudománnyal. Számos európai nagy­városban már is működnek úgynevezett házassági tanácsokat adó intézetek. Ezekben az intézetekben házasulandókat is „korrepetálnak“ olyképp, hogy a jelentkezőket úgy fiziológiai, mint ka- rakterológiai értelemben felülvizsgálják, vájjon alkalmasak-e egy boldog házasságra vagy sem. A helyes párválasztás tudománya tehát úgy az elmélet, mint a gyakorlat irányából épült, iüjabban az ebbe az irányba vágó tapogatózások nagyon erőteljes lökést kaptak egy uj tudomány, a karakterológia s ennek is egy nagyon divatos ága, a physiognómia részéről, mely az ember testi alkatából, főleg az arc- és a koponya-alka­tából igyekszik tudományt csinálni. Ez a phy­siognómia persze meglehetősen romantikus va­lami s még romantikusabb, ha abból a célból mű­velik, hogy a helyesre vagy nem helyesre adjon felvilágosítást. Viszont művelik. Itt van például a physiognómiának ebből a vonatkozásból a mes­tere, bizonyos IIans Friedenthal, aki kidolgozta a helyes párválasztás physiognómiai törvényeit, melyek meglehetősen komplikáltak. A főtörvénye pl. ez: „A házasság olyan esetekben alakul legin­kább boldognak, ha a házasfelek azonos ember- alkax-tipushoz tartoznak, a másodlagos és har- madlagos tulajdonságaikban azonban különböz­(Kolozsvár, április 8.) Néhány nappal ezelőtt megírta a Keleti Újság, hogy a szinmagyar Magyar­dé esc népét hogyan juttatta a tönk szélére egy messzeföldről odiaívstó'dött szélhámos cipész, Stern Móric, aki kisebb kölcsönöket adott a déosei és környékbeli gazdáknak, ennek ellenében váltót vett tőlük, amelyeket aztán néhány nullával megszapo- ritva, vidéki bankokban leszámítolt. Az agya­fúrt suszter, akárcsak világhirhedtségre jutott kol­légája, a köpeniki kapitány -néven ismert Voigt, olyan bizalmat tudott felkelteni maga iránt, nem­esük a parasztoknál, hanem több vidéki bank veze­tősége előtt is, hogy hirtelen távozása után derült csak ki, hogy többmillió lejt kitevő adósságba rán­totta be az amúgy is súlyos helyzetben levő Décse vidéki lakosságot. Azt is inegrituk, hogy a becsa­pott kezesek az elárverezéstől való félelmükben vál­lalták a váltók meghosszabbítását és ilyenformán «leginkább problematikussá vált egyébként is két­séges felelősségük. A rászedett décsciek csak hónapokkal Stern Móric szökése után tettek feljelentést a szélhámos ellen, aki azonban -azóta Amerikában ütötte fel a sátorfáját. A szerencsétlen emberek fühöz-fáboz •kapkodnak megszorultságukban, de jogászi felfogás szerint, a felelősséget feltétlenül meg kell osafaniok velük azoknak a bankoknak és vezetőiknek, nek.“ Vagy: „A magas termetű házassága a zömökkel csak egész kivételes esetekben sikerül­het.“ H. Friedenthal szerint a legszerencsésebb pár-találkozás az, lia „érzelmileg hangsúlyozott ember, intellektuálisan hangsúlyozott partner­rel köt házasságot.“ És igy tovább. Csupa olyan „törvény“, ami ugyanúgy igaz, ahogy nem igaz. Nehezen tudom u. i. elhinni, hogy egy olyan szubjektív területen, mint aminő a párválasztás, tényleg megbízható törvényszerűségek legyenek kidolgozhatok egy annyira kötött irányból, mint a physiognómia. (Hans Friedenthalnak valószínűleg renge­teg ideje van). * Ha már ma folyton a házasság körül akadó- 1 koskodunk, akkor ide jegyzek még egy történetet, amit egy, a csendesóceániai szigeteken járt misz- szionárius nő könyvében olvastam. A misszioná­riusnő egy olyan törzs főnökénél volt látogató­ban, ahol még divik a többnpjüség. A misszioná­akik anélkül nyújtottak ilyen horribilis hitelt a semminemű vagyonnal nem rendel­kező Stem Móricnak, hogy a váltókon sze­replő kezeseket a jelentős összegek leszámí­tolásáról értesiteltték volna. Az egyre szélesebb hullámokat vető botrány azzal komplikálódott, hogy váltóhamisítások is napvilágra kerültek, így például Bemard Samu dési kereskedő, akinél Stem egy 5000 lejes váltót értékesített, beperelte Pap Ferenc és Pap József décsei földmiveseket, mint zsiránsokat. A két kezesről azonban bebizonyoso­dott, hogy egyáltalában nem tudnak imi, de külön­ben is tagadják, hogy valaha jótálltak volna Stem- nek. Dr. Biró József dési ügyvtéd vállalta a két be­csapott szegény ember védelmét s ugyancsak ő ki­fogásolt két hasonló természetű váltót. Biró szakér­tők kihallgatását fogja kérni, mert valószínű a vét­kes könnyelműség ténye. Ilyenfajtái perek légiószámra születnek meg a falus) kalandor személye körül, aki egy egész vidé­ket tett lóvá. Érdekes és szinte megmagyarázhatat­lan, hogy több dé<ii és bethleni bank, amelyek más esetben mindig a legrigorózusabbak, ezúttal miért jártak el ilyen nemtörődömséggel. Ez a szerencsé­jük különben at déesei magyaroknak, akikre a tei­le» ódiumot aligha lehet rátolni akkor, amikor a bankok gondatlansága kétséget sem szenved. riusnő megismerkedett a törzsfőnök asszonyai­val is. Ezek az asszonyok még sohasem láttak európai nőt s ezért a misszionáriusnőt a legala­posabban megbámulták és mindenféle kérdéseket tettek föl: — Van neked férjed ? — kérdezték. — Igen. — Tudsz úszni? — Igen. — Lovagolni ? — Azt is. Ezután egy kis ideig önmaguk közt suttog­tak a törzsfőnök feleségei, majd megszólaltak: — Ha az urad megüt, visszaütöd? — Természetes, hogy visszaütöm. A törzsfőnök feleségei sokatmondóan néztek maguk elé s az egyik megszólalt: — Most azután értjük, hogy az európaiak­nak miért van csak egy feleségük. (G. G.) Ben Sreflf a világhírű Telepata, Svggestőr, Gra. ialógus es tenyérjós Clujraérkezett. Az érdeklődőket lakásán fogadja. Sír, Me­morandului (Unió u.) 12. 9-12 és 2-9-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom