Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-07 / 79. szám
Km. 1VF. 7flL SZÁM faxxrrmsj& 17 Dél-Amerika harca Észak-Amerika ellen Hogyan hódítja meg a Wallstreet az egész amerikai kontinenset A pánamerikai blöff — Északamerikai iparbárók külön felségjogokat kreáltak maguknak a latin-amerikai államokban. Amerikában sincs jobb világ, mint minálunk Amerika életéről sokat olvasni az európai saj- tóban. Újságírók, Írók, közgazdászok, a legkülönbözőbb beállításban ismertetik az amsrikai termelést, irodalmat, társadalmi életet, néha elragadtatással, néha pedig az európai öntudat javitbatatlan fölényével. Az alábbiakban egy rendkívül érdekes könyvet ismertetünk, amely az amerikai problémát uj oldalról fogja meg. A könyv ebne: Die Dritte Eroberung Amerikas, szerzője Alfons Goldschmidt, akinek már számos könyve jelent meg az amerikai kontinens egyes államairól. (Rowohlt-Verlag Berlin.) Amint a címe mutatja, Amerika uj meghódításáról van benne ^zó. Kik az uj amerikai hódítók? A könyv szerzője szerint Amerika történeti fejlődése három korszakra osztható be, mint a standarrlirozás szakaszai. Az első az óindiai korszak volt, vándorlásaival, egységesítő törekvéseivel északról délre és viszont. Az igy előálló standardirozás az az úgynevezett indiai „meander-szallag”, amely végigvonul az egész kontinensen. A másik standard-szakasz a spanyol, amelynek jcei imái kezdetben Mexikó és Peru magaslatai voi.uk. Ezt a szakaszt a spanyol katholikus-merkan- tilizmus jellemzi. Egy arckitektonikus standard, a kormányzás formáinak olyan standardirozásávial, amilyenhez foghatót nem ismer a történelem. A harmadik standard-szakasz most kezdődött meg és ilszakamerika nyomja reá a bélyegét. A gyógyszertár, & drogueria, az autó, a traktor, a kábel, a fiba, a repülőgép, a haditechnika, kereskedelmi szerződés, jelzálog, mindez előre nyomul, a ]a- tin-amerika felé. Egy kis indián állomáson ott látod a newyorki Pharmacyt, a gilette reklámját, az Oranga-Crush battériáit. Északamerika meg akarja hódítani egész Amerikát. Kérlelhetetlen harc indul ki Chikagó és Newyork stratégiai pontjairól és e harcra mindinkább erősödő tempóban felelnek az elnyomás alá került államok. E megvilágításban a „Pánamerikai” egységmozgalom egészen uj megvilágításba kerül és a hires Mon- roe-eív is más értelmezésre talál. Goldschmidt könyve föltárja előttünk, hogy Amerikában is csaknem olyanok a gazdasági állapotok, mint Európában, sőt még a termelés módjai között sincsen lényegbe vető különbség. „Az Egyesült-Államok növekvő gazdasági intenzivitása — mondja a szerző — olyan beteges komplikációt von ■maga után, amely más gazdaságszellemi megnyilatkozások között, egy átmeneti és szünetszerü stabilizálás lehetősége mellett ugyanazokat a gazdasági és szociális problémákat eredményezné, amit Európa és különösen a nagy európai gépországok. Ostobaság tehát az amerikai gépgazdaságot az európaitól lényegben eltérőnek és különbözőnek feltüntetni,” Az amerikai gazdasági élet már óvek óta nagyon romlik. Jóval az ismert tőzsdekrach előtt, már 1927- ben az Unióban 48.758 vállalat bukott meg 886 millió dollár veszteséggel. Északamerikában ép úgy panaszkodnak, simák az emberek, mint nálunk. A mezőgazdasági terhek nagyságára mutat, hogy nyolc millió kéz évente csaknem munkanélkül marad cs az ipari munkások száma is nehány millióra rúg. > Amerika, hogy termelésének jelenlegi rendjét fönntarthassa, kénytelen expansiv politikát folytatni és az imperializmusnak ez a megnyilatkozása automatikusan a déli államok felé tart. Egy nj gazdasági piacnak a meghódításáról van szó és e törekvést nem egyszer a „szabadság” jelszavába csomagolják, de az imperializmus meztelen valósága mindinkább nyilvánvalóvá válik a latin- Amerika alacsony műveltségű néprétegei előtt is. Hogyan képes a Wallstreet oly könnyedén rátenni kezét az amerikai kontinens többi államaira is? Az által, hogy a megszorult latin-amerikai államok kénytelenek igénybe venni óriási bankkölcsönöket, amelyek lévén azután az Unió financtökéje állandó nyomást gyakorol ez államok termelési rendjének a mikéntjére. Mexikótól elkezdve Délámerika utolsó államáig a termelés iniciativája északamerikai kézben van és ez a befolyás az említett államok külpolitikáját is teljesen megbénítja, amennyiben Amerika természetesnek veszi, hogy beavatkozzék tőle független államok belső ügyeibe és hadiflottájával tartsa sakkban őket. Jellemző, amit az említett könyv szerzője a délamerikai banánkulturáról ir. Délamerikának kávéipara volt a legfejlettebb. Megalakult közben az United Fruit Company, amely intenzív banánmüvelésbe kezdett Középatnerikában. Első dolga volt, hogy az ottani vállalatokat mind a saját trösztjébe kényszeri- tette. Ez a vállalat később oly hatalmas lett, hogy tulajdonképpen Középamcrika egyik urának tekinthető. Costa Ricának és Guetamaianak legfontosabb vasútvonalait ő finanszírozta, hatalmas flottát épített ki Newyork, a nagyantillák, Kösépamerika és Columbia között, saját rádióleadóállomásai varrnak, uralja Kösépamerika kikötőit. A középamerikai államok csak olyan politikát folytathatnak, amely ez óriási vállalkozás érdekeinek megfelel. A társaságinak úgyszólván szuverén területei vannak Középamcrikában a beimportált nagyszámú néger lakossággal. Önálló építkezési stílusa van, önálló valutája. Ilyen nagyszabású koncesszió-területe van Ford- nak Braziliában. Ford koncessziója tízezer négyszög kilométerre terjed ki és e vidéken a detroiti antőklrály úgy kormányoz, mint egy monarchy azt teheti, amit akar. Nemcsak a gummifákat zsákmányolhatja ki, vagy uj gummifákat ültethet. Az ő tulajdonába mentek át ennek az uj államnak összes ásványtermékei, petróleumjai. Önálló vasutai vannak, iskolái, rádió- állomásai, 6Őt még hatóságai is. Szabadon rendelkezhetik az Amazon-folyó hajózásával és jogot szerzett magának rendőri csapatok szervezésére is. Ha egy más országot veszünk szemügyre, ugyanaz a helyzet. Bolíviában megjelent a Kemmerer- bizottság, hogy rendezze Bolívia vagyoni helyzetét. Bolivia el volt adósodva, dacára, hogy egyike Amerika leggazdagabb államainak. A Kerrvmerer-bizott- ság megkezdte a szanálást, leegyszerüsitette a pénzügyi gazdálkodást, megreformálta az adófizetést, pénzügyi ellenőrzést vezetett be és nyomában megjelent a Standard Oil Company is, hogy ugyanazok a mammutváilalatok érvényesüljenek, minden áliarn- ‘ ban való álLamfenségével együtt, amint ezt más államokban is láttuk. Chilében diktatúra van, de a Kemmerer-bizottság hatalmasabbnak bizonyult minden diktatúránál. Ide is eljött, hogy a salétrom-válságot megoldja, meg is oldotta olyanformán, hogy az északamerikai vállalatok rátették kezüket ez ország hatalmas salétrom iparára és ezáltal az ország gazdasági ellen- ó'rzését, egyben politikai ellenőrzését is a maguk számára szerezte meg. Az összes latinállamok közül egyedül Argentinra az, amely erős konkurrenciát tud kifejteni Északamerikával szemben. Argentin-.» gazdasági fellendülése úgyszólván tüneményes. Külkereskedelme ötven százalékkal m.ulja felül a másik tiz délamerikai állam külkereskedelmét. 1910-ben Argentinia 389 millió arany pezonyit exportált, 1927-ben pedig exportjának értéke már az egy milliárd aranypezót is meghaladja. Mondanunk sem kell azonban, hogy az északamerikai tőke itt is gyökereket ver, ha nem is olyan szembetűnően briiszk formák között, mint ahogyan azt más államokban láthattuk. És hegyen védekezik latin-An*erika az Unió gazdasági fölényével szemben? Milyen eszközökkel vívja meg a maga njsütetü szabadságharcát? Alkotmány tekintetében függetlenek a latinállamok, a szabadság birtokában vannak, de hogy ez a szabadság mégsem azonos a szabadság teljességével, mert hiányzik belőle a gazdasági önállóság, erre csupán későbben jött rá. Most azután mindent elkövet, hogy úgy az egyes országokon belül, mint az egyes országok közös érdekszövetkezésével nyomja vissza a mindinkább veszedelmessé váló konkurrensét Minden országban megalakultak as antiim- perialista szövetkezetek, D@ll!lin!!!ll®!ilBMIHI!llllil!l!!3!!!Ht!S I Cement- és 1 agfssifssrl I gépek s£2 u. m. cementfefőcserepek, üreges befon- ffl blokkok, cementlapok, csövek, kút gyűrűk, gSS vályúk, sfb. gyárfására. I-a cemenífesfé- SS kék. Agyagtégla, betonkeverőgépek, gips- SS lemezgépek és cserépprések, hengermű- vek, kőzúzók, kompi, cement- és agyag- ipari berendezések. — Raktárról szállítja 1MÖBERMA j§ Épiiőlparí Gépek Hésasv.-T. Braşov, Kés-utca 12. || SS Mielőtt gépeket vásárol, tekintse meg rak- j£a IS tárunkat. Költségvetések, prospektusok RO SS díjmentesen 33Ş ClS9lllini!lllffll!l