Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-06 / 78. szám

2 Távolbalátás Budapesten most mutatja be Mihályi Dé­nes_ Berlinben élő magyar mérnök azt a távolba­látó készülékét, amely elvileg már teljesen megol­dotta ezt a technikai értelemben ma legmoder­nebb problémát. A lapok egyelőre még keveset árulhattak el Mihályi Dénes apparátusának képességeiről. Ed­dig Mihályi Dénes is meglehetősen hallgatott eredményei természetéről. Az eredményességet egyelőre csak azok a legmagasabb külföldi szak­elismerések garantálják, (ezek azonban annál kiadósabban!) melyek Mihályi Dénesnek már is megszerezték a világait. Holnap azonban — az ünnepélyes bemutató után — részletesen megtu­dunk mindent. Megtudjuk majd, hogy mi lát­ható s hogyan, —- s tudomást Szerzünk arról is, hogy Mihályi Dénes távolbalátó készülékének mik a lehetőségei. Egész bizonyos, hogy a legna­gyobbak. A pesti bemutató bizonyára dátum lesz a modern technika történetében. Erről tehát na­gyon részletesen beszélni fog még a Keleti Új­ság. Minket most érdekeljen más. Előbb azonban tegyünk egy kis kitérőt. Mi lehet a távolbalátásnak a tulajdonkénem célja? Valószínűleg egy gép, amolyan elektromos táv-szem (felvevő és leadó!) amiben mindaz tükröződik, illetve látható, ami a világban tör­ténik; lehetőleg úgy megkonstruálva, hogy a legkülönbözőbb helyeken beállítható légyen, (színházban, nyilvános tereken, magánházban), .persze kapcsolatban ez a mindent láttató gép egy másikkal, ami a látványt felveszi s amelyik kint a világban gyűjti a látnivalókat ugyanúgy, ahogy a rádió hangszórói a felvevőállomások ál­tal gyűjtött hallomásokat, adják tovább. Viszont mi lesz az eredménye egy ilyen tökéletesen tá­volbalátó gépnek? Ismét valami olyas, hogy amint a rádióval <1 fül, Ugyanúgy a szem szá­mára is leomlanak a falak, azaz ebben a vonat­kozásban is kikerülünk eddigi határoltságunk és bezártságunk börtönéből. Ez a mozgó és látó elektromos táv-szem ugyanis az egész világot s a világ minden térbeli történéseit láttatni fogja úgy. hogy a legteljesebb eredményekép a szo­bánkból a világ legtávolabbi tájaira utazhatunk anélkül, bogy kimozdulnánk belőle. Egész bizo­nyos tehát, hogy ahogy,ma a lapok rádiómellék­letet adnak, úgy mellékelnek majd a közeljövő­ben egy távolbalátó, napi programot; például igy: „12 óra: Déli séta a Szent Márk templom körül Velencében. 12.20: Indulás a Velencei pá­lyaudvarról Rómába stb.“ S tényleg — a sze­münk bejárja az aznapi teret és nyúzsgödehnes sokaságot a Szent Márk templom körül s 12.20 perekor felül a vonatra és utazik és lát mindent, —- az olasz tájat, ciprusokat, szikrázó napot. (Esetleg egy pincelakásban). Viszont, aki ebben a látványutazásban már részt, vett és ismeri az utat és a vidéket, az Utazhat ugyanekkor máshol, például á Dolomitokban, vagy ellátogathat, egy éppen akkor nyíló lij áruházba, vagy erőmüvek­hez az Amazon mellé. Elmehet a szeme esetleg egy európai híresség temetésére vagy egy box- mérkőzésre. Pontosai! oda, ami ép aktuális, vagy fontos és közvetít ősre kerül a napi program sze­rint, mondjuk például a Látó Házakban. A vi­lág és eseményei láthatók lesznek mindenki szá­mára. A szem számára sem lesz semmise Megkö­zelíthetetlen abban az értelemben, ahogy ma már a fül számára is a legtöbb hallomásban je­lentkező dolog megközelíthető. Lehetséges lesz példán), hogy egyetlen egy színházi, tudomá­nyos, vagy mözieíőadást az egész Föld lásson, illetve a.rádió hozzákomponálávával lásson cs halljon. Az emberi szem majd tényleg bejárja a „földet és eget“, ahogy- Shakespeare vizionálta, égy pillanatban. Az ember eddigi beállitódött- sága teljességgel megváltozik. Az emberi tudat­ba a valóság képé és történéseinek folyatna va­lami olyan roppant nagy áradással fog behatol­ni, amely tudatunk tártalmáit szükségszerűen változtatja el egy ma még utópikus irányba. Az egyetemes világkultúrának, az egyetemesen azo­nos színvonalnak az a lehetősége, amit a rádió egy vonalon megpendített, így lesz csak igazán teljes valósággá. Minden korlátozás elesik. A színház világ színház lesz. Mindén kiállítás világ­kiállítás. A mozi világmozi. Egyetlen égy Szín­ház, kiállítás, mozi az egész világ élménye lehet. Az a törekvés, mely az emberi történelem folya­mán mindig felmerül, hogy a szinhás, a művé­szetek stb. mindenki élménye lehessen, ennek a találmánynak a tökéletesedése révén maradék nélkül megtörténhet. Elképzelhető még az is, hogy az egész világon a színházak, mozik, kiállí­tásiak stb. száma egész minimális lesz, de ez a üssgjobb lesz és mindenkié lesz... XIII. ÉVF 78. SZÁM. Ha ez a távolbalátás eléri a célját és csak annyira sikerül kiépülnie, mint amennyi a lehe­tősége, akkor a világ legnagyobb szellemi forra­dalma veszi kezdetét. Az emberi kultúrának egy egész uj kora következik. Vadonat uj elvi bázi­sokon, vadonat uj formák sokasága sarjadozhat elő . . . Miért mondtuk el mindezt? Mert szeretnénk egy tévedést eloszlatni. Szeretnénk azt a tévedést eloszlatni, mely a technikai találmányok „betörését“ a művésze­tek eddigi domininmaiba sajnálkozással, sőt vád­dal, azzal a váddal kiséri, hogy a technika tulaj­donképpen kulturaellenes. Megrontja a régi for­mákat, civilizációt csinál a tiszta szellemiségből S végeredményben valami uj barbárságot je­lent. Tévedés. A technika nem dobja ki a szellemet. A szel­lem megnyilvánulásai: az irás, a festés, a zene­Eredményesen védnek a légváltozás ve­szélyes és kellemetlen megbetegedései el­len a nagyon Ízletes Panflavin pasztillák. szerzés, a gondolkodás megmaradnak. A technika mindezeknek csak a közvetítésén módosít. A technika csak mindezek közös élménnyé való vá­lása által forradalmosit. Csak azáltal változtat, hogy ami ma magánosoké, holnap mindenkié. Mindent és mindenkit egybekapcsol. Ugyanegy élmény, ugyanegy gondolat, ugyanegy cél baj­társaivá tesz mindenkit. Midenesetre: — más bázis, mint amin ed­digi világkultúránk és világéletünk mozgott. Az elveszett egy élmény, az elveszett egy gondolat, az elveszett egy cél kultúrája után a megtalált egy élmény, egy gondolat és cél kultúrájára utal az a távolbalátó készülék, amit Mihályi Dénes Pesten nemcsak Budapestnek, hanem az egész világnak bemutat. (O. O.J Kinos botrány központjába került a Victoria Naţionala Biztosító ^dfemldí feasgaíé hamis mérleg készítésére akarta kényszeríteni MUt-er lebenyvo!-Sf ? — Még az igazgató 33.000 iefes fizetéséi sem kereste mey áss mtéxsí — Teremjenek rendet az igazgatósági tagok (Kolozsvár, április 4.) A kolozsvári Victoria Naţionala Általános Eistositó Rt. kínos botrány kö­zéppontjába került. ; A Victoria Naţionala a Berliner Viktoria nomei biztosítótársaság erdélVrészi képviseleteiből alakult és igazgatója először Honig Ignác volt. Az intézet Nagyváradon székelt és megszervezését a nacioraa- j lizálási törvény tette szükségessé. Honig Ignác ké- I sőbb a budapesti Victoria igazgatója lett és az in- 1 tézet vezetését a biztosítási szakmában kittinő hii*- : névnek és nagy tekintélynek örvendő Pásztor Fé- I renc, az Adria Biztosító volt igazgatója vette át, aki megszerezte az intézet réjzvénytnajoritilsát is, az intézet székhelyét, Kolozsvárra helyezte át, ahol megvásárolta á Ferenc József ut 32, szám alatt levő í palotát. Pásztor Ferenc viszontbiztosítási szerződést kö­tött a Frankfurter «ückversicierongs Gesellschaft német intézettel és vezetése alatt erős tempóban fejlődött az intézet, amelynek alaptőkéjét ötmillió lejre emelték fel. Két év. múlva Pásztor Ferenc száz* százalékban átadta részvényeit a frankfurti intézetnek, amely­től tizéves szerződést kapott. Amikor már teljes len­dülettel dolgozott az intézet, a frankfurti német társaság megszorító intézkedéseket, kivárni alkal­mazni Pásztor Ferenccel szemben, aki a multévi április havában lemondott állásáról és kilépett az intézet kötelékéből. A német társaság ekkor Schmidt Fritz nevii megbízottját küldte le Berlinből a Victoria Naţio­nala vezetésére, aki azonban részben, mert nem rendelkezett a kellő szakképzettséggel, részben pe­dig balsikerei üzletei miatt nem tudta többé a Vic­toria Naţionalanâk Pásztor Ferenc távozásával, megingott pozícióját helyreállítani és megerősíteni. As intését életbiztosítási etokkja a korábbi évi 11Ö--120 millió lejről 30—40 millió lejre csökkent, a díjbevétel as életágazatból a korábbi évi 9—10 millió lejről 3-—100.000 lejre esett és ez az összeg Schmidt igazgató havi 33,000 lejes fizetésének fe­dezésére sem volt elegendő. Az intézet iránt a kö­zönség bizalma megrendült, tömegesen mondták fel a tüzbiztOsitásókát és számos1 kötvény-visszavásárlás is történt. Ilyen körülmények között az intézet de­ficitje a hatalmas rezsi mellett állandóan növeke­dett és a hiányt Schmidt igazgató úgy kísérelte meg eltüntetni, hogy egymásután mondott fel a régi, szakképzett és családos tisztviselőknek. Ilyen előzmények után hívta meg Schmidt igaz­gató Temesvárról Müller Károlyt, az intézet fő­könyvelőjét, aki az üzleti könyvek átvizsgálása után arra a felfedezésre jutott, hogy az intézet passzívája megközelíti a 10—15 millió lejt, amely- összegből igen tekintélyes rész a Frankfurti Vi­szontbiztosító viszontbiztosítási díjkövetelése. A passzíva felfedezése után Müller Károly nem volt hajlandó a mérleget Schmidt igazgató intenciói sze­rint elkészíteni, hanem a vállalat könyveit letétbe helyezte dr. Váry Ákos közjegyző-helyettesnél, aki igazgatósági tagja is az intézetnek. A könyvek át­vizsgálásának a hatása alatt dr. Csati Olivér, dr. Váry Ákos és dr. Triff igazgatósági tagok lemon­dották állásukról, a temesvári két igazgatósági tag: dr. Crenian Aurél és Novotny Károly pedig az in­tézet aradi' igazgatóját. Păscut küldték ki a köny­vék felülvizsgálására és az intézet ügyének kivízs- i gálására. Schmidt igazgató, azonban megtagadta Páson igazgatónak » könyvek átadását é# bármely információ adását, Müller Károlyt pedig betöréses lopásért feljelentette a rendőrségen és azonnal el­bocsátotta állásából. A feljelentést Müller Károly ellen később visz- szavonták. Kérdést intéztünk az ügyben Müller Károly fő­könyvelőhöz, aki a következőket mondotta munka­társunknak : — Téves egyik kolozsvári délutáni napilapnak az a közlésé, hogy Schmidt Ferenc ellen bűnvádi feljelentést tettem. Nem tettem, mert ennek az em­bernek dilettantizmusa és lclkiismeretlenség-e miatt nem akartam az intézet és a biztosított felek érde­kéit kodkára tenni. Hamis feljelentést Schmidt tett ellenem, de már vissza is vonta. — Felelősségem tudatában hangsúlyozottan ál­lítom, hogy itt nem az intézetről, hanem kizárólag Schmidt igazgatóról van szó. A kérdés anyagi ré­sze teljesen biztosítva van, mert őrről gondoskodtam az elmúlt hónapokban, amikor a® igazgatóság az in­tézet vezetését ténylegesen kezébe vette. A biztosí­tott felekfték tehát nincs okuk nyugtalanságra. Az intézet igazgatóságában helyet foglaló urak teljes garanciát nyújtanak arra, hogy kár senkit sem érhet. Müller Károly nyilatkozatit a magunk részéről azzal egészítjük ki, hegy a bizositott feleknek tény­leg nincs okuk a nyugtalanságra, mert Pásztor Fe­renc, a volt vezérigazgató gondos előrelátással már évekkel ezelőtt hárommillió lej erejéig az állam ré­szére zálogjogi bekebelezést adott az intézet szék­hazára és ez az összeg, mint az intézet dijtartaléka, illetve tartaléktőkéje szerepeli Értesülésünk szerint az intézet átvételéről ko­moly, tőkeeró's biztosítóintézet folytat jelenleg is tárgyalásokat, de a tranzakció feltétele Schmidt igazgató eltávolítása. Francia gyartmán*

Next

/
Oldalképek
Tartalom