Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-06 / 78. szám
2 Távolbalátás Budapesten most mutatja be Mihályi Dénes_ Berlinben élő magyar mérnök azt a távolbalátó készülékét, amely elvileg már teljesen megoldotta ezt a technikai értelemben ma legmodernebb problémát. A lapok egyelőre még keveset árulhattak el Mihályi Dénes apparátusának képességeiről. Eddig Mihályi Dénes is meglehetősen hallgatott eredményei természetéről. Az eredményességet egyelőre csak azok a legmagasabb külföldi szakelismerések garantálják, (ezek azonban annál kiadósabban!) melyek Mihályi Dénesnek már is megszerezték a világait. Holnap azonban — az ünnepélyes bemutató után — részletesen megtudunk mindent. Megtudjuk majd, hogy mi látható s hogyan, —- s tudomást Szerzünk arról is, hogy Mihályi Dénes távolbalátó készülékének mik a lehetőségei. Egész bizonyos, hogy a legnagyobbak. A pesti bemutató bizonyára dátum lesz a modern technika történetében. Erről tehát nagyon részletesen beszélni fog még a Keleti Újság. Minket most érdekeljen más. Előbb azonban tegyünk egy kis kitérőt. Mi lehet a távolbalátásnak a tulajdonkénem célja? Valószínűleg egy gép, amolyan elektromos táv-szem (felvevő és leadó!) amiben mindaz tükröződik, illetve látható, ami a világban történik; lehetőleg úgy megkonstruálva, hogy a legkülönbözőbb helyeken beállítható légyen, (színházban, nyilvános tereken, magánházban), .persze kapcsolatban ez a mindent láttató gép egy másikkal, ami a látványt felveszi s amelyik kint a világban gyűjti a látnivalókat ugyanúgy, ahogy a rádió hangszórói a felvevőállomások által gyűjtött hallomásokat, adják tovább. Viszont mi lesz az eredménye egy ilyen tökéletesen távolbalátó gépnek? Ismét valami olyas, hogy amint a rádióval <1 fül, Ugyanúgy a szem számára is leomlanak a falak, azaz ebben a vonatkozásban is kikerülünk eddigi határoltságunk és bezártságunk börtönéből. Ez a mozgó és látó elektromos táv-szem ugyanis az egész világot s a világ minden térbeli történéseit láttatni fogja úgy. hogy a legteljesebb eredményekép a szobánkból a világ legtávolabbi tájaira utazhatunk anélkül, bogy kimozdulnánk belőle. Egész bizonyos tehát, hogy ahogy,ma a lapok rádiómellékletet adnak, úgy mellékelnek majd a közeljövőben egy távolbalátó, napi programot; például igy: „12 óra: Déli séta a Szent Márk templom körül Velencében. 12.20: Indulás a Velencei pályaudvarról Rómába stb.“ S tényleg — a szemünk bejárja az aznapi teret és nyúzsgödehnes sokaságot a Szent Márk templom körül s 12.20 perekor felül a vonatra és utazik és lát mindent, —- az olasz tájat, ciprusokat, szikrázó napot. (Esetleg egy pincelakásban). Viszont, aki ebben a látványutazásban már részt, vett és ismeri az utat és a vidéket, az Utazhat ugyanekkor máshol, például á Dolomitokban, vagy ellátogathat, egy éppen akkor nyíló lij áruházba, vagy erőmüvekhez az Amazon mellé. Elmehet a szeme esetleg egy európai híresség temetésére vagy egy box- mérkőzésre. Pontosai! oda, ami ép aktuális, vagy fontos és közvetít ősre kerül a napi program szerint, mondjuk például a Látó Házakban. A világ és eseményei láthatók lesznek mindenki számára. A szem számára sem lesz semmise Megközelíthetetlen abban az értelemben, ahogy ma már a fül számára is a legtöbb hallomásban jelentkező dolog megközelíthető. Lehetséges lesz példán), hogy egyetlen egy színházi, tudományos, vagy mözieíőadást az egész Föld lásson, illetve a.rádió hozzákomponálávával lásson cs halljon. Az emberi szem majd tényleg bejárja a „földet és eget“, ahogy- Shakespeare vizionálta, égy pillanatban. Az ember eddigi beállitódött- sága teljességgel megváltozik. Az emberi tudatba a valóság képé és történéseinek folyatna valami olyan roppant nagy áradással fog behatolni, amely tudatunk tártalmáit szükségszerűen változtatja el egy ma még utópikus irányba. Az egyetemes világkultúrának, az egyetemesen azonos színvonalnak az a lehetősége, amit a rádió egy vonalon megpendített, így lesz csak igazán teljes valósággá. Minden korlátozás elesik. A színház világ színház lesz. Mindén kiállítás világkiállítás. A mozi világmozi. Egyetlen égy Színház, kiállítás, mozi az egész világ élménye lehet. Az a törekvés, mely az emberi történelem folyamán mindig felmerül, hogy a szinhás, a művészetek stb. mindenki élménye lehessen, ennek a találmánynak a tökéletesedése révén maradék nélkül megtörténhet. Elképzelhető még az is, hogy az egész világon a színházak, mozik, kiállításiak stb. száma egész minimális lesz, de ez a üssgjobb lesz és mindenkié lesz... XIII. ÉVF 78. SZÁM. Ha ez a távolbalátás eléri a célját és csak annyira sikerül kiépülnie, mint amennyi a lehetősége, akkor a világ legnagyobb szellemi forradalma veszi kezdetét. Az emberi kultúrának egy egész uj kora következik. Vadonat uj elvi bázisokon, vadonat uj formák sokasága sarjadozhat elő . . . Miért mondtuk el mindezt? Mert szeretnénk egy tévedést eloszlatni. Szeretnénk azt a tévedést eloszlatni, mely a technikai találmányok „betörését“ a művészetek eddigi domininmaiba sajnálkozással, sőt váddal, azzal a váddal kiséri, hogy a technika tulajdonképpen kulturaellenes. Megrontja a régi formákat, civilizációt csinál a tiszta szellemiségből S végeredményben valami uj barbárságot jelent. Tévedés. A technika nem dobja ki a szellemet. A szellem megnyilvánulásai: az irás, a festés, a zeneEredményesen védnek a légváltozás veszélyes és kellemetlen megbetegedései ellen a nagyon Ízletes Panflavin pasztillák. szerzés, a gondolkodás megmaradnak. A technika mindezeknek csak a közvetítésén módosít. A technika csak mindezek közös élménnyé való válása által forradalmosit. Csak azáltal változtat, hogy ami ma magánosoké, holnap mindenkié. Mindent és mindenkit egybekapcsol. Ugyanegy élmény, ugyanegy gondolat, ugyanegy cél bajtársaivá tesz mindenkit. Midenesetre: — más bázis, mint amin eddigi világkultúránk és világéletünk mozgott. Az elveszett egy élmény, az elveszett egy gondolat, az elveszett egy cél kultúrája után a megtalált egy élmény, egy gondolat és cél kultúrájára utal az a távolbalátó készülék, amit Mihályi Dénes Pesten nemcsak Budapestnek, hanem az egész világnak bemutat. (O. O.J Kinos botrány központjába került a Victoria Naţionala Biztosító ^dfemldí feasgaíé hamis mérleg készítésére akarta kényszeríteni MUt-er lebenyvo!-Sf ? — Még az igazgató 33.000 iefes fizetéséi sem kereste mey áss mtéxsí — Teremjenek rendet az igazgatósági tagok (Kolozsvár, április 4.) A kolozsvári Victoria Naţionala Általános Eistositó Rt. kínos botrány középpontjába került. ; A Victoria Naţionala a Berliner Viktoria nomei biztosítótársaság erdélVrészi képviseleteiből alakult és igazgatója először Honig Ignác volt. Az intézet Nagyváradon székelt és megszervezését a nacioraa- j lizálási törvény tette szükségessé. Honig Ignác ké- I sőbb a budapesti Victoria igazgatója lett és az in- 1 tézet vezetését a biztosítási szakmában kittinő hii*- : névnek és nagy tekintélynek örvendő Pásztor Fé- I renc, az Adria Biztosító volt igazgatója vette át, aki megszerezte az intézet réjzvénytnajoritilsát is, az intézet székhelyét, Kolozsvárra helyezte át, ahol megvásárolta á Ferenc József ut 32, szám alatt levő í palotát. Pásztor Ferenc viszontbiztosítási szerződést kötött a Frankfurter «ückversicierongs Gesellschaft német intézettel és vezetése alatt erős tempóban fejlődött az intézet, amelynek alaptőkéjét ötmillió lejre emelték fel. Két év. múlva Pásztor Ferenc száz* százalékban átadta részvényeit a frankfurti intézetnek, amelytől tizéves szerződést kapott. Amikor már teljes lendülettel dolgozott az intézet, a frankfurti német társaság megszorító intézkedéseket, kivárni alkalmazni Pásztor Ferenccel szemben, aki a multévi április havában lemondott állásáról és kilépett az intézet kötelékéből. A német társaság ekkor Schmidt Fritz nevii megbízottját küldte le Berlinből a Victoria Naţionala vezetésére, aki azonban részben, mert nem rendelkezett a kellő szakképzettséggel, részben pedig balsikerei üzletei miatt nem tudta többé a Victoria Naţionalanâk Pásztor Ferenc távozásával, megingott pozícióját helyreállítani és megerősíteni. As intését életbiztosítási etokkja a korábbi évi 11Ö--120 millió lejről 30—40 millió lejre csökkent, a díjbevétel as életágazatból a korábbi évi 9—10 millió lejről 3-—100.000 lejre esett és ez az összeg Schmidt igazgató havi 33,000 lejes fizetésének fedezésére sem volt elegendő. Az intézet iránt a közönség bizalma megrendült, tömegesen mondták fel a tüzbiztOsitásókát és számos1 kötvény-visszavásárlás is történt. Ilyen körülmények között az intézet deficitje a hatalmas rezsi mellett állandóan növekedett és a hiányt Schmidt igazgató úgy kísérelte meg eltüntetni, hogy egymásután mondott fel a régi, szakképzett és családos tisztviselőknek. Ilyen előzmények után hívta meg Schmidt igazgató Temesvárról Müller Károlyt, az intézet főkönyvelőjét, aki az üzleti könyvek átvizsgálása után arra a felfedezésre jutott, hogy az intézet passzívája megközelíti a 10—15 millió lejt, amely- összegből igen tekintélyes rész a Frankfurti Viszontbiztosító viszontbiztosítási díjkövetelése. A passzíva felfedezése után Müller Károly nem volt hajlandó a mérleget Schmidt igazgató intenciói szerint elkészíteni, hanem a vállalat könyveit letétbe helyezte dr. Váry Ákos közjegyző-helyettesnél, aki igazgatósági tagja is az intézetnek. A könyvek átvizsgálásának a hatása alatt dr. Csati Olivér, dr. Váry Ákos és dr. Triff igazgatósági tagok lemondották állásukról, a temesvári két igazgatósági tag: dr. Crenian Aurél és Novotny Károly pedig az intézet aradi' igazgatóját. Păscut küldték ki a könyvék felülvizsgálására és az intézet ügyének kivízs- i gálására. Schmidt igazgató, azonban megtagadta Páson igazgatónak » könyvek átadását é# bármely információ adását, Müller Károlyt pedig betöréses lopásért feljelentette a rendőrségen és azonnal elbocsátotta állásából. A feljelentést Müller Károly ellen később visz- szavonták. Kérdést intéztünk az ügyben Müller Károly főkönyvelőhöz, aki a következőket mondotta munkatársunknak : — Téves egyik kolozsvári délutáni napilapnak az a közlésé, hogy Schmidt Ferenc ellen bűnvádi feljelentést tettem. Nem tettem, mert ennek az embernek dilettantizmusa és lclkiismeretlenség-e miatt nem akartam az intézet és a biztosított felek érdekéit kodkára tenni. Hamis feljelentést Schmidt tett ellenem, de már vissza is vonta. — Felelősségem tudatában hangsúlyozottan állítom, hogy itt nem az intézetről, hanem kizárólag Schmidt igazgatóról van szó. A kérdés anyagi része teljesen biztosítva van, mert őrről gondoskodtam az elmúlt hónapokban, amikor a® igazgatóság az intézet vezetését ténylegesen kezébe vette. A biztosított felekfték tehát nincs okuk nyugtalanságra. Az intézet igazgatóságában helyet foglaló urak teljes garanciát nyújtanak arra, hogy kár senkit sem érhet. Müller Károly nyilatkozatit a magunk részéről azzal egészítjük ki, hegy a bizositott feleknek tényleg nincs okuk a nyugtalanságra, mert Pásztor Ferenc, a volt vezérigazgató gondos előrelátással már évekkel ezelőtt hárommillió lej erejéig az állam részére zálogjogi bekebelezést adott az intézet székhazára és ez az összeg, mint az intézet dijtartaléka, illetve tartaléktőkéje szerepeli Értesülésünk szerint az intézet átvételéről komoly, tőkeeró's biztosítóintézet folytat jelenleg is tárgyalásokat, de a tranzakció feltétele Schmidt igazgató eltávolítása. Francia gyartmán*
