Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-05 / 77. szám
10 XIII. ÉVF. 77. SZÁM. a párisi mimm 1930. május 17-töl. június 1-ig. Univerzális és nemzetközi mintavásár. Minden termék és valamennyi iparág legújabb alkotásával van képviselve. { Ili keámsm&we* vendégeinknek 2 Ezen lap előfizetőinek megelégedésére nyújtott szAsaMlx kedvez- ifţ szá- ményt szobaárainkból -a.” asalélk kedvezményt olcsó éttermi árainkból {menüt kivéve) módunkban van az ÚJSÁG kiadóhivatalával létesített megállapodás alapján kibővíteni a Magvap 15 ír. Öperafisáz Nemzeti Színház Kamarsssinház előadásaira szóló mérsékelt áru jegyekkel. Tekintéttel a nagy keresletre, kérjük szoba és színházjegy rendelését két-bárom nappal előbb velünk közölni. SZÁLLODA BUDAPEST Szemben a keleti pályaudvar érkezés oldalával. (Nincs kocsiköltsége). Kolozsvári asM !Z f ín Részvénytársaság Cluj, Piaţa Unirii {Mátyás Kir.-t«») 7. Fiókjait Dés, Dicsó sten im irton. GyuUfeliér- vit, RL-Vásárhely, Nas>wárad, Temesváron Saját tökéi141 millió lej AUliMlt intézetei: Tordasranrosvármegyei Takarók pénztár Rt. Tordán Alsófe- iórvármegyei Gazdasági bank él laka. rékpénttái Ru, Nagyenyed, Udvarhely« megyei Takarékpénztár Rt., 8 tékel y- ndvarhei-en és $t,-Keresztáron. Szástregenvldéki Takarék és Hitel Rt. Stászréyeabcn és Népbank Rt, bániiy hányadon StamoscjváriHitelbank R.T. Szamosajváronl Btitteket elfogad! Be etekei elfogad. minden banbfiggletei legeld* nsdsebben tegez. Engedélyezett devtzahely. Aruxaktara a varat mellett. Hirdeínaécs Alulírottak ezúttal felhívjuk a Wechsler Adolf és Tsa rt. Oradeai cég ama hitelezőit, kik ez- idelg bejelentést nem tettek, hogy követeléseiket legkésőbb folyó évi április ho 10-ig bezárólag Dr. Név Pál ügyvéd urnái Oradea, Strada Alexandriilâ. Írásban bejelenteni szíveskedjenek. Mihelfy és Kanári Oradeai cég, Wechsler Adolf és Társa Rézzv.-Társ. ■ Oradeai cég hitelezőinek bizottsága. í KöZ&AZnjiSJtG Erdély ipara radikális megoldást vár Maniu miniszterelnöktől a földgáz kérdésében A liberálisok szerint az erdélyi ipar veszélyezteti a regát ipari érdekeit — Három év alatt 4000 százalékkal emelték a földgáz árát (Bukarest, április 3. Saját tud.) Elsőnek mutatott rá a Keleti Újság annak idején arra a furcsa ér, egészen érthetetlen politikára, melyet a liberálisok 1925, évi kommerciáiizálási törvénye alapján létesült Román Földgáztársaság, a Sonametan folytatott az erdélyi, iparvállalatokkal szemben. Cikkünkben a legteljesebb nyomatokkal hívtuk fel a Maniu-kormány figyelmét erre a problémára, statisztikákat közöltünk és a számok meggyőző erejét arra iparkodtunk felhasználni, hogy rámutassunk arra a szomorú gazdálkodásra, amely a földgázra berendezett ipari vállalatok nagyrészét a Szó szoros ért elmében visszafcjlesztette. . A kormány a maga részéről úgy vélt segíteni a helyzeten, hogy kormánybiztost küldött, ki igen agilis és hozzáértő mérnök személyében, akinek első megállapításai alapján le is tartóztatták a Sonametan volt vezérigazgatóját, Motaş mérnököt. Ezután hosszú és részletes vizsgálat következett el, melynek eredményeiről a kiküldött Lazar Vasile mérnök nemrég számolt be. Az általa előterjesztett jelentés a legteljesebb mértékben fedi kifejtett álláspontunkat, ugyanazokra a konklúziókra jutva, melyeknek alapján annak idején a íöldgázpolitikának teljesen uj axdpotra való fektetését követeltük. Sajnos, a kormány javára csak ezt a jelentést könyvelhetjük cl. A levezetett vizsgálaton kívül ugyanis semmi sem történt Madgcaru volt iparügyi miniszter ígéretein kivül, aki hatalmas ipari centrálék feldllitá- , sát ígérte be, olyan földgázpolitikának a kontúrjait vázolva fel, mely Erdély iparának amerikai ütemet diktált volna; ha — megvalósul. Ezzel szemben a való helyzet az, hogy a Sonametan, dacára a kormány többszörös intervencióinak még mindig régi elveit követi és az árak meg- állapitása körül ma is olyan önkényesen jár el, mint valaha, amikor igazgatóságának elnöki székében ugyanaz a Mrazek ült, aki, mint ipar- és kereskedelemügyi miniszter felügyeletet lett volna hivatott gyakorolni a Sonametan ténykedései fölött, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a részvények majoritása az állam tulajdonát képezi. Igv például Medgearu miniszter átiratában követelte a földgázáraknak 30%-os leszállítását. A miniszter kívánságának azonban a földgáztársaság a mai napig sem tett eleget, ma is a régi árak vannak érvényben, melyeka földgázra berendezett gyárak termékeit versenyképtelenné teszik a regát- ban működő gyárak termékeivel szemben, ahol minden más tüzelőanyag lényegesen olcsóbb, holott külföldi tapasztalatok szerint a földgáz a szén árának csak felébe szabadna kerüljön. Hogy e nyilvánvalóan transsilvanofob politikát megérthessük, érdemesnek tartjuk átpillantani mindenekelőtt az erdélyi földgáz-rezsim egyes fázisain. Megállapításainkban súlyosan dokumentált memorandumra támaszkodunk, melyet a Földgázfogyasztók Szindikátusa terjesztett a kormány elé. A magyar éra idején a földgázpolitika alapelveit az 1911. évi törvény fektette le. Eszerint a földgáz a honi ipar támogatásának egyik igen fontos eszköze. Olcsó áraival az állam versenyképessé tesz egyes iparvállalatokat a trösztökkel szemben, balanszírozza a piaci árakat és ezzel közvetve támogatja a fogyasztók érdekeit is. Az 1918. év után ebben a politikában lényeges változás nem állott be. A román állam respektálja a kötött szerződéseket és uj megállapodásokat a régiek alapján köt. Lényeges változás áll be azonban akkor, mikor a kommerciáiizálási törvény értelmében megalakul a Sonametan, mely később átveszi a Deutsche Bank érdekszférájába tartozó U. E. O.-t is. A földgázárak 3 év leforgása alatt 4000—5000 százalékkal emelkednek és mindinkább kivehető a végső cél, mely nem más, mint a földgázfogyasztásra berendezett erdélyi iparvállalatok megkapa- rintása. A Sonametan-recte: Tanercd Con- stautinescu — nem válogatós az eszközökben és mivel az állam részéről a legnagyobb fokú közömbösség tapasztalható, a báránybőrbe bujtatott akciót itt-ott siker koronázza. (Lásd a Solvay Müvek esetét.) így nem csoda, hogy miközben az érdekelt ipar- vállalatok rohamosan szegényednek, a Sonametan szemkápráztató dividendákat mutat ki és uj kutak megfúrásába kezd, minden előzetes jóváhagyás nélkül, melyekre utóbb igen ráfizet. Ennek a politikának is titkos mozgató ereje és célja volt. így kívánta a regáti nagyipar falanxa mögül a liberális párt. A jelszó ez volt: féken tartani az erdélyi ipart, nehogy fölébe kerekedj64c helyzeti energiájánál fogva a regáti iparnak. És, ha ezt tudjuk, akkor nem csodálkoDevizák j Valutapiac 1930 április 3 Ö Zürich Paris Bukarest Budapest Bács Prága London Koíozsvif nyitás zárlat utó Zürich — I 3257 1108375 13731 65379 25122 3261 Newyork 51642 51645 516:0 168 57240 70920 337675 48647 16830 Lot, dón 251250 251265 2513 81750 278450 3450 16427 — 819 Páris 202175 2022 2022 659 224050 277550 13219 12429 663 Milano 2707 0 2708 2708 882 299950 37175 17702 9281 885 Prága 1530 1530 1530 49875 1695 2100 — 16430 49925 Budapest 902250 902250 902250 2943 — 12386 539675 2785 2945 Beigrau 91275 S1275 91275 299 101175 32o325 5967 — — Bukarest 30750 30725 30 25 — 34050 42112 2009 818 — Becs 7282 7281 7281 ! 2372 806875 — 47610 . 3451 2375 Berlin 12329 12330 32330 4016 1365375 16925 806075 20377 4025 Saciz iej á^fo yaata: Zürichben 3T71/! Párisban — Budapesten 42112
