Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-21 / 91. szám
■KJsgwü^ö XIII. ÉVF. 91. SZÁM. Másfél évtized múltán megjelent az Erdélyi Muzeum Utolsó számának megjelenése óta annyi idő telt el — közel másfél évtized — s ez az idő annyi mindent letarolt és átformált, hogy magyarázatra szorul, mi is az Erdélyi Muzeum s mit jelent a mi életünkben kellemesen ható megjelenése. Az Erdélyi Muzeum a gr. Mikó Imre és az erdélyi magyar társadalom áldozatkészségéből életre- kelt grandiózus szervnek, a hatvanéves Erdélyi Museum Egyesületnek, rendeltetett egykor folyóiratául 1874-ben indult meg a negyedfél évtizedig szolgálta a magyar tudományosságot, hagyományt teremtve és elévülhetetlen érdemeket szerezve Erdély kulturális életében. A háború utolsó évei azonban any- nyira legyengítettek a nagymnitu Egyesület erejét, hogy 1917-ben .a 34-ik kötettel kénytelen volt folyóiratának megjelenését felfüggeszteni. Az már mindnyájunk előtt ismeretes, hogy az utolsó tíz esztendő milyen súlyos — mai napig be nem fejezett.— erejét, hivatását és feladatait teljesen megbénító lét- küzdelmet rótt az EME-re. Töprengve és tehctetlo- nül kellett néznie, hogy az erdélyi magyar tudományosság szervezetlenül esik szét és gyengül évről - évre. Remi megnyugvásul .szolgált, hogy az Erdélyi Irodalmi Szemle a maga csekély erejével vállalta és kitartóan állta hat esztendőn keresztül a tudományos érdekek képviseletét. Ez azonban csak átmenetnek volt szánva, amíg elérkezett az az idő, hogy az aléltságából magához térő EME kötelességének érezte erkölcsi és anyagi erejével a nagyjelentőségű munkát végző folyóirat mellé állani. A választmány javaslatára ez évi febr. 2-ilci közgyűlés nagy lelke-' sedésscl határozta el, hogy az E. I. Szemlét átveszi s a maga régi folyóiratának nevén saját kiadásában tovább vezeti. Most miár előttünk is fekszik György Lajos főtitkár szerkesztésében az Erdélyi Muzeum XXXV. kötetének első füzeté, amelynek megjelenését azzal a meleg örömmel üdvözöljük, amelyet az egész magyar társadalom osztatlanul érez az EME é nagyjelentőségű életmegnyilvánulása iránt. Amint forgatjuk e folyóiratot, az a benyomásunk, hogy sehol semmi nyoma az elmúlt 14 év rneg- tépettségének, rem'ényvesztettségének, elerőtlenedésének, sőt külsejében , megcsinosodva s tartalmában a változott viszonyokhoz öntudatosodva áll előtiünk. Vezető helyén dr. Kántor Lajos tanulmánnyá szélesedő cikke az EME utolsó éveinek nagy válságairól, nehéz küzdelmeiről s működésének mozzanatairól ad számot, pontos adatokkal s imponáló tárgyilagossággal. Pedig nehéz lehetett megőrizni au objektivitást, mert az elmúlt tiz év története tele van drámai feszültségű részletekkel s katasztrofális szinti mozzanatokkal. Az erdélyi magyarság kulturális küzdelmeinek egy olyan fejezete ez, amelyet megrendülés nélkül nem lehet végigolvasni. Gál Kelemen szintén aktuális kérdésre irányítja figyelmünket, az iskolaügyre, amely tiz év óta szaggató fájdalommal gyötri a magyarság életét. Eredeti források alapján a nevelés román nemzeti fogalmazását adja s megvonja annak a szellemnek eredőit, amelynek vetülete a kisebbségi kultúránkat negligáló iskola- politika. Ez a tanulságos cikk sok mindent megmagyaráz, ami eddig érthetetlenségével megdöbbentett, de egyszersmind meg is nyugtat, hogy el fog, mert el kell érkeznie annak az időnek, araikor a faji kultúra tisztelete is éppoly szent és sérthetetlen lesz,, mint a hit és a lelkiismereti szabadság. Dr. Balogh Arthur mélyreható és széles áttekintésü tanulmányában a szellemi evolúciónak időszerű kérdésével, a liberálizmnssal, foglalkozik. Történelmi fejlődésében, a demokrátizmushoz és a szociálizmushoz való viszonyában tárgyalja ,a kérdést, rámutatva gyöngeségei mellett nagy előnyeire, különösen a kisebbségi kérdés megoldásának vonatkozásaiban. Két további tanulmány Erdély magyar szellemi életének múltjába vezet. Dr. Kristóf György a szánalmas soimi II. Apafi Mihály fejedelemnek a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban őrzött kéziratos imádságos könyvét ismerteti. Széles alapvetéssel vonja meg a háttért, amelyben megható világításba kerülnek e lesújtott lélek Istenhez küldött könyörgései. E tanulmány a kálvinista imái rodai tust egy jelentékeny müvei gyarapítja s II. Apafi Mihálynak helyet juttat szellemi életünk történetében. Dr. György Lajos a XVIII, század második felében a francia szellemi, társadalmi és politikai életet átható helléniz- feusról rajzol megragadó képet s megkeresi e szellemi áramlat megfelelő magyar nyomait is. Érdekes megállapitása, hogy e sajátságos francia jelenség Erdélyen keresztül hatolt he a magyar szellemi életbe, ami ismét azt bizonyítja, hogy az erdélyi lélek mindig messzi tekintett s világhorizontra tört. Irodalmunk franciás iránya is egészen uj megvilágításba kerül e tanulmányon keresztül. E terjedelmesebb cikkeket érdekes, kisebb közlemények követik, amelyek közül különsen ki kell emelnünk Eckhardt Sándor adatait az emberhúst evő és embervért ivó magyar kannibalizmus' tíSfcíéfá-' ü nelc cáfolatára. Vajba a román iskolakönyvek i? tekintetbe vennék fölényes érveit! Gazdag ktátikái; könyv- és folyóiratszomléje tanulságosan tájékoztat a magyar tudományosság felszínen levő kérdéseiről. J Végül adattára nehány fontos dokumentumot tár !i fel azoknak meggyőzésére, akik bekötött szemmel az igazságot látni nem akarják s az EME magyar jellegét kitartóan tagadják. Az uj formában és uj szellemiben megjelenő Erdélyi Muzeum kettős hivatást tölt be. Egyik a magyar tudományosság organizálása s az összes erők Ji céltudatos tömörítése a speciális erdélyi magyar tu- j dományos feladatok szolgálatára. Ezzel szellemi életünk legmagasabb szintjét képviseli s a mai nemzedéknek is irányt mutat a további tennivalókra. Másik hivatása a müveit magjai társadalom érdeklődésének intenzív beidegzése * magyar tudományos •Jetbe. Ezzel kulturális életünk megszilárdítására $>fc hatni. A most megjelent I. szám szelleme azt i reményt nyújtja, hogy a folyóirat mindkét fel- !adatának tudatában van. Ezeknek megértése kö- ’ zönsécrünkre — elsősorban az EME tagjaira — azt ía kötelességet rójja, hogy saját érdekében támogassa e folyóiratot, amelynek megszilárdulása egyetemes magyar érdek. A Minerva R. T. nyomdáján készült, Ízléses kiáll! tásn Erdélyi Muzeum előfizetése tagoknak 300, nem tagoknak évi 400 lej. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámot az érdeklődőknek szívesen küld az Erdélyi Muzeum kiadóhivatala, Cluj-Koloasvár, Stri Baron L. Pop (v. Brassai ucca) 5. az. Tizennégy halottja van eddig, a spany®l©rssági aytó-sserencsőtiersségnek A gyorsvonat elkapja a zswffoSt SársasauSóbuszf és több száz méteren keresztül magával hurcolta — Huss sebesült életben- maradásához nem nyejjjtesk semmi reményt (Paris, április 19.) Valenciából jelentik, hogy Sagunto közelében a gyorsvonat elütött és hosszú vonalon magával sodort egy társasantót, melynek romjai közül a vonat leállítása után 11 halottat és 16 súlyos sebesültet emeltek ki. (Madrid, április 19.)- A Sagunto közelében történt borzalmas autókatasztrófáról, még a következőket jelentik: A Valencia _Madrid között közlekedő gyorsvonat éppen akkor robogott át a vasúti átjáró fölött, amikor a sorompó által szabadnak jelzett úttesten a zsúfolt társasautó áthaladt. A teljes sebességgel haladó gyors mint könnyű játékszert kapta el a súlyos gépkocsit és annak romjait többszáz méteren magával hurcolta. A pálya mentén mindenütt borzalmasan megcsonkított hullák és szerterepült testrészek találhatók. A katasztrófa halálos áldozatainak száma 34-re emelkedett, de bizonyos, hogy még több halálos áldozatot is követel a szerencsétlenség, mert húsz kórházbaszállitott sebesült közül többnek életéhez az orvosok nem fűznek semmi reményt A mulasztást elkövetett sorompóőr, kinek felc- dé-kenysége a katasztrófát előidézte, ismeretlen helyre szökött. Emberek, akik haladnak a korral, nem mennek már bérsarkoken. Az okosak és a haladás barátai a rugalmas PALSVSA- EARKOKCN Járnék. PALMA a gyalogjárónak egy Jótétemény, hosszabb Ideig tart, mint a legjobb bőr ée ma mér oly olcsó, hogy mindenki megveheti, legyen az szegény vagy gazdagAmit az egész világon millió ember Jónsí: és gazdaságosnak tart, önnek Is ki kellene próbálnia. Még ma tétessen fel cipészével Jó PALMA SARKOKAT. Okosságból és takarékosságból 2 1^ ÜL íí/*v4. Mk BC&MCSUBC S
