Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-21 / 91. szám

XIII. SVF. 91. SZÁM. 3 „SCIENCE OF LIFE“ (A trilogia második része) ■■ H. G. Wells regényes élettana — Tiz évvel ezelőtt önálló kis könyvben jelentette be * világirodalomnak ma kétségkívül legliSfcestbb humanistája, H. G. "Wells, hogy olyasféle terven feji a fejét, ami a tizennyolcadik század francia emţili- lopédistáinak álmát valósitlaná meg, még irnpozán- sabb célkitűzéssel, mint «minők közt ez az á!bm megszületett. Abból az egészséges szemléletből in­dulva ki, hogy amit imi Biblia néven misztikus val­lásos műnek, kozmogóniának ismerünk és tiszte­lünk, alapjában véve nem volt más, mint a két-há- romezer óv előtti kulturemberiség világképének gyakorlati, sőt politikai vázl&ta és összefoglalása, olyanféle ötlete támadt, hogy ideje volna a -máj emberiség ismereteiről, gyakorlati értelemben veti; hitvallásáról és a világban való helyzetéről egy, á Bibliához hasonló, legnemesebb értelemebn vett népi- szerű korrajzot szerkeszteni. A tervet azóta módosította Wells, de nemcsak hogy el nemi ejtette, sőt inkább meg is valósította közben. A trilógiának, amelynek első része Outline of History cimen milliós példányszámban terjedt el a világon, most fejezte be második részét: Huxley biológusnak, a nagy Huxley unokájának társaságá­ban megírta az Élet Természetrajzát, hatalmfas há­romkötetes könyvet, amelynek ihletét nem kisobb elsz&nás ösztönözte, minthogy a Létező Világban megrajzolja az élet helyét a nap alatt. Magam i& hármas műnek ezt az összefoglaló címet adnám: „A Valóság Regénye”, vagy talán ezt „A Létezés Csodája”. Mert regények ezek, még hozzá fantasztikus re­gények és nem véletlen, hogy éppen an: ak az em­bernek a lelkét és értelmét sajátitották ai magak- nsk, hogy megszülethessenek, ki hírnevét nem léte­ző, de lehetséges, lehetséges, de nem tapasztalt ál­mok és utópiák, képzelt világok teremtésével ala­pozta meg. Mint eszményképében, a Bibliában, ez a hármas mü is az Idő hármas tükrében világítja meg a nagy kaleidoszkóp cserepeit. A három részt így is lehetne nevezni, egyenként: „Ami volt”, „Ami van” és „Ami less” — vagy lehet”. Az első — A világtörténelem körvonalai — előzményeiben múltjával és származásával jellemzi a Valóság Regényének kizárólagos főhősét, az em­bert, mintegy előkészítve az olvasót a regény dere­kára és hogy úgy mondjam, cselekményére ' • Kétségkívül: fantasztikus mü. Fantasztikus valami a Valóság. Mihelyt közel­ről nézünk a szemébe * jelenségeinek összefüggését kutatva, nem elégszünk meg gyenge érzékszerveink tanuságtételével: mihelyt segítségül hívjuk a Tech­nika embernél tökéletesebb, szinto snpemian-nek számitó homunkulusát és daimonionjät — Mikrosz­kóp Démont és a kísérleti laboratóriumok ezer se­gédeszközét. Világ nyílik meg előttünk, amiről sejtelmünk sem volt. S egyszeriben ráeszmélünk, miért nagyon természetes, iáiért igazolódik sejtelmünk, hogy — képzelet, a legvakmerőbb s elrugaszkodottabb is, messze mögötte marad annak, ami valójában van — egyszerűen azért, mert képzeletünk forrása erede­tileg a valóság volt, de ezt a valóságot nagyon szű­kösen és tökéletlenül csorgatta belénk érzékelésünk tökéletlen közvetítése: a kép rosszul volt megvilá­gítva » igv a kép belső származéka, képzelet játéka, sokkal kisebb határok közt mozoghatott cstak a va­riációk és kombinációk területén, mint a valóság. A fotográfus-lemezen sokkal több részlet van, mint amennyit szemünk látott, amikor a felvételt elkészítettük. Wells könyve nem rajza a valóságnak — rajz­nál tökéletesebb s hivebb hiradás: fotográfiája. • Azonban látomáson és fotográfián túl s csakis az hivatott megtalálni, aki a konkrétumok világán mögött: tanulság és megismerés, külön jelentés, ami csak annak adatik, aki egészben látja a dolgot. Egy mondatban igy lehetne összefoglalni: az élők harcban állanfck a földön, pusztítják és gyil­kolják, tehát félik egymást — a nagy sürgölődést, mozgást és tevékenységet, amit a naiv optimista uj­jongó életörömnek hajlandó látni, a gondolkodó könnyen hasonlíthatja felzavart hangyeboly rémült táncához, aminek drótjait a halálfélelem rángatja: a gondolkodó számára tehát kérdés adódik a lát­vány megélése után. Mi a teendő? Erre felel majd Wells harmadik könyve: ő eti­kának és filozófiának nevezi. Elvont fogalmak ezek — de értelmüket éppen az hivatott megtalálni, aki a konkrétumok világán keresztül igyekszik feléjük az anyagot óhajtván megismerni s megismertetni, előbb mielőtt az anyag- fölötti lelket megközelítené — s ezért a legspiri- tuálisabb hitvallás hivője is hódolattal és tisztelet­tel kell, hogy meghajtsa zászlóját a nemes materia­lizmus előtt, amelynek szemléletében ez a mü világ- ratermett. Karinthy Frigyes. MARQA OEPUS<

Next

/
Oldalképek
Tartalom