Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-13 / 84. szám
+ zu/, »ff. sí. szám. i Megjelent a tartományi igazgatóságok hatáskörét megállapító belügyminiszteri rendelkezés Az eij rendelet sok jíoniből áll, de kevés hatáskört biztosit 2 keveredett ágensek kővel dobáltak. Csakhamar működésbe léptek a fecskendők és ezek hatása alatt a rokkantak kisebb csoportokra oszoltak szét. Egy csoport &5 Elit mozgó táján találkozott egy szakasz csendőrrel. tJjabb összetűzés'támadt, amelynek tumultusában egy mindkét lábára nyomorék rokkantat puskatussal arcul ütöttek,, úgy, hogy elöntötte a ver. Az incidensnek általában egyes hirck szerint hat súlyos és húsz könnyű sebesültje van. A tüntetőket csak délután két óra tájban sikerült szétoszlatni. A délelőtti tüntetésnek tanúja volt a regenspatriarcha is. A tüntetés hatása a kamarában A kamara délutáni ülésén napirend előtt Lupu a rokkantkongresszus ügyét tette szóvá. Tiltakozott az ellen, hogy a rokkantak ellen rendőröket vezényeltek ki, Bejelenti, hogy hat igen súlyos és huss könnyebb sebesülés történt. Kérdést intéz a kormányhoz, hogy respektálni akarja-e a rokkantak eddigi jogait, megadja-e nekik a vasúti kedvezményeket. Ágensek vezették a rokkantakat Vagaumcscu képviselő, aki maga is rokkant és a Miiiai Viteazul rend lovagja, kijelenti, hogy nem vett részt a tüntetésben, mivel annak politikai jellege volt. A rokkantak közé ágensek keveredtek, akik egyes pártok útmutatásai nyomán irányították a mozgalmat. Madgearu miniszter emelkedik szólásra és bejelenti, hogy a rokkantak tüntetése a liberálisok miivé volt, akik a kormány helyzetét az egyes társadalmi osztályok Izgatásával akarják gyöngíteni. — Gondolják meg jól, mit tesznek — mondotta, — mert a mai gazdasági helyzet nem alkalmas arra, hogy felkeltsék a tömeg étvágyát. A tüntetők közé ágensek keveredtek s a rendőrség meg fogja állapi tani ezek személyazonosságát. Ha kitűnik, hogy a hatóságok hibát követtek el, a szankciók nem fognak elmaradni. Élesen kikelt a pénzügyminiszter az Universaí című lap ellen, amely nagy adósságokkal küzd es most úgy altar magán segíteni, hogy hazafias alapon egyes osztályok sérelmeit színezi ki. Napirenden a lakbérleti törvényjavaslat szerepelt, amelyet a kamara több módosítással megszavazott, Az egyik fontosabb módosítás szerint azokra is vonatkozik a meghosszabbítás, akiknek évi jövedelme a 120.000 lejen alul van s ennek a jövedelemnek megállapítására az 1929. évi adókivetéseket veszik tekintetbe. ?r Ősz Irta: Zeyk Adélé bárónő „És mosolyának egy fénysugara Feilszakitja az ősz lomha ködét“. . Garducci. fisz volt. 1'538 októbere. Kómában, a San Syl- vestro al Quirmale templomában sokan hallgatták a széntbeszed ekét. Egy sicn&i dominikánus barát, Ambrogio testvér, magyarázta szt. Pál leveleit. A szentbcszód után a sekrestyében néhányari összegyűltek és beszélgettek. A kis társaság lelke Vitto- ria Coloana, Pescara őrgróf özvegye, a dominikánusok nagy pártfogója- és szószólója. Michel Angelo még nem érkezett meg, de ott van Lattanzio Tolóméi, a sionai követ. Pedig keresik otthon a követ urat: vendége érkezett,'a holland király ajánló levelével Kómába jött Francisco d’Ollanda. Még jó, hogy otthon tudják, hogy hová ment Tolomei és elküldhetik a fiatal látogatót a dominikánusok zár- dijába. A sekrestyében szívesen fogadják és -mivel tudják, mily »â-y bdiivulfibÉ-ja a "Mesternek, elküldenek Mfc-heláugTlöHiláh, kV már útban is volt a templom feló. S ahogy bejön a Mester, feláll Victoria Colonn-a és jó ideig állva beszélget vele, mig leülteti maga mellé. Lattaiuúö jü-I a művész túlsó o-ldalán és nz őrgrófnő, a társalgás művészetének «agy mestere a festórzetre tereli a szót, tudja, hogy a fiatal vendég erre vágyik ós örömmel jön segítségére. Csak mikor már megnyerte csatáját és bevette a bevehetetlennek látszó várat, Mi ebei Angelo tartózkodását, akkor mutatja be az ifjat, akit a művész addig nem is látott, — hogy is látta volna? „Bocsásson -meg Francisco uram, ka mindezideig nem láttam, de nem néztem mást, csak az őrgrófnő Öméltóságát.,..“ Miehel Angelo élete alkonyában az őrgrófnő személye olyan, mint a ragyogó napsugár, mely beara- apaszft lenyugvó sugarával az egot és a felhők köré ♦züat keretet von. A Colonnák büszke sarja tişzfce(Kolozsvár, április 11.) A tartományi igazgatóságok hatásköréről szóló belügyminiszteri rcn~ delet a hivatalos lap április 9-iki számában látott napvilágot. A bélügyminiszteri rendelet a tartományi igazgatóságon nagy csalódást keltett, mert szűkre szabja az uj tartományi főhivatal és vezetőinek a hatáskörét. A rendelet -huszonnégy pontból áll, de agyszólva egyetlen figyelemreméltó pasz- szus van a rendeletben., amely a tartományi igazgató hatáskörébe utalja az állampolgársági ügyel; elintézését azzal a meg,szorítással, hogy állampolgársági ügyekben az igazságügyi minisztériummal egyetértésben szabad dolgoznia. I. szakasz. Aurel Bobrescu dr. urat a kolozsvári IV. helyi minisztériumi igazgatóság igazgatóját a következőkre hatalmazzuk föl: 1. Kinevezi és előlépteti a belügyminiszteri szolgálat személyzetét, egész az irodaffínöki fokozatig bezárólag, valamint a belügyminisztériumtól függő állami közigazgatási személyzetet is az igazgatóság körletében ugyanazon fokozatig a főszolgabírók és szolgabirá-k kivételével. 2. Az első pontban föl— tüntetett tisztviselőket az igazgatóság területén egyik állomáshelyről a másikra áthelyezi szolgálati érdekből, vagy az illető kérésére, a főszolgabirák és szolgab'ráfc kivételéivel. A kinevezések, előléptetések és áthelyezések a köztisztviselői törvény és annak végrehajtási utasítása rendelkezéseinek tekintetbe vételével ejtendő meg, 3. Szabadságot ad az igazgatóság területén 'levő, a belügyminisztériumtól függő közigazgatási tisztviselőknek a köztisztviselői törvénynek megfelelően s velük szemben az ugyanazon törvény 51-ik szakasza első és második pontjában föltüntetett fegyelmi büntetéseket alkalmazza. 4. Az igazgatóság terű latén a jegyzői iskolák működési tervezeti szabályzatát végrehajtja. 5. Jóváhagyja és folyósítja a személyi és anyagi költségeket azoknak a rendelkezéseknek alapján és összegéig, amelyek a számvitelt törvény 119-ik szakaszának megfelelően a minisztérium költségvetéséből a szükséges hiteleket az igazgatóságok rendelkezésére bocsátják. A költségek folyósítása számviteli törvényben meghatározott irányelvek szerint történik. 0. Approbálja a jotékonycélu ünnepélyek, táncmulatságok és külömböző gyűjtések érdekében beadott letet ad, csaknem félénk, de megértésének melegsége, dicséretének finomsága jól esik a mindig küzdő, r.yugtalanlelkü Mesternek. „Azok, akik nem ismerik Magát Kómában, csak a müveiért csodálják — de akik Magát ismerik, a müveinél is jobban beesülik“. Vittoria Colonma ajkáról ezek a szavak úgy hullhattak a Mester lelkére mint balzsam a sajgó Sebekre, azokra a sebeikre, amelyeket életének keserves csalódásai ejtettek szivén és keserűvé és fételmeiíessé tették őt, úgyhogy még a Szeufcatya is „csak bosszúságot okoa nekem, ha kérdezi tőlem, hogy miért nem jövök el és miért nem látogatom meg őt“. De itt a sekrestye csöndjében, itt jól érzi magát, itt elmondhatja azt ami bántja, itt megértik. És itt beszél. Vittoria Coloana véleményét kéri, hogy, hogy épitt'Mfse azt a zárdát, melynek felállítására már megvan a pápai engedély, aztán mikor már gondolatban tető alá hoizták a zárdát, áttér más témákra és megkérdi mi a véleménye a flamand festészetről. Bizony, ha ezzel a hollandus vendégnek akaró örömet szerezni, akkor most az egyszer nem találta el az őrgrófnő, mert imo itt a válasz, amit kapott: „A flamand festészet nagyon fog tetszeni a nőknek, főleg azoknak, akik már nagyon öregek, vagy még nagyon fiatalok, aztán a barátoknak, az apácáknak és; néhány olyan úriembernek, akiknek nincs zenei érzéke az igazi harmónia iránt...“ Na ez aztán elég őszinte — és lesújtó válasz volt! Még hozzáfűzte a Mester, hogy „festeni csak Olaszországban tudnak“ és minden festészet „ha jó lesz, olasz festészet lesz“. De hogy az idegennel szemben mégis megadják az udvariasságot, Vittoria úgy véli, hogy vendégük „szellbme és tudása nem idegen, de olyan, mintha született olasz lenne“. Alig vau Vittoria Coloana életéből közvetlenebb képünk, mint ez a rajz, melyet a San Sylvestro-i ösz- szejövetclről a fiatal hollandus feljegyzéseiben hátrahagyott, Ifjúságát a Colonnák Marino-i szikla- várában töltötte és talán a kemény faj erejo és a sasfészek nevelő hatása volt az, ajai jellemének szi# kérvényeket. 7. Approbálja a sorsjátékokat egymillió léig. 8. Jóváhagyja a prefektusok, a megyei, községi municipiumi delegációi elnökük fizetési meghagyásait. 9. Föl ni öntést ad törvényes föltételek ■mellett a helyi ét? állami közigazgatási tisztviselőknek az irodafőnöki fokozatig bezárólag a helyi közigazgatási szervezeti törvény 57,173,178 362 szakaszainak megfelelően. 10. Megerősíti a városok polgármestereit, a municipiumok kivételével a helyi közigazgatási szervezetről szóló törvény 146-ifc szakaszának megfelelően. 11. Megerősíti a nem jogi személy jelleggel biró külömböző társulatok megalakulását. 12. Approbálja hősök emlékműveinek emelést. 13. Approbálja zártkörű, azaz olyan klubok megnyitását, amelyeket csak a klubok tagjai látogathatnak. 14. Véleményt ad a. klubok és kaszinók megnyitásának jóváhagyása felől. 15. Approbálja a szeszesitalokat árusító helyiségek ünnepnapokon való nyitvatartásiit;. 16. Elintézi a községi korcsmák jogaival kapcsolatos felebbczcsoket. 17. A különböző társaságok jogi személyiségi jellegének elismerését véleményezi a törvényszékek kérésére. 18. Felügyel a jogi személyeknek nyilvánított egyesületeknek működésére. 19. Előkészíti a köz- igazgatási területek megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslatokhoz szükséges munkálatokat és referátumokat. 20. Véleményezi a járások megváltoztatásának, vagy székhelyük máshova helyezésének esetleges szükségességét. 21. Véleményezi a megyei és a községi kölcsönöket abban az esetben, ha az illatő kölcsönnel kapcsolatban törvényre vau szükség, előkészíti a törvényjavaslat összeállításához szükséges munkálatokat. 22. A munkatervekre vonatkozólag levelezést tart fönn a legfőbb műszaki tanáccsal azokról a munkálatokról, amelyeket a helyi közigazgatási törvény 419-ik szakaszának 4-ik bekezdése előír. 23. Az igazságügyminiszteriummal egyetértésben intézi az állampolgársági ügyeket. 24. A külügyminisztérium által az anyakönyvi okmányokban kórt különböző módosítási és megjegy- zcsi munkálatokat. Nem túlságos nagy hatáskör ez, de valószínűleg a közigazgatás demokratikus alapokon való decentrálizáció^a érdekében a tartományi igazgatóságot fokozatosan ki fogják bővíteni, ha az nj köz- igazgatási szerv a' gyakorlati életbe be tud kapcsolódni. lárdságára egész életére kiterjedő hatást gyakorolt. 19 éves korában ment férjhez Ferdinando d’Avaloa, Pescara őrgrófjához, akinek oldalán korának legfontosabb politikai eseményeiben rósztvett. V. Károllyal folytatott levelezéséből kitűnik, milyen tekintélye volt az akkor még oly fiatal asszonynak és ha Posoara őrgróf személye nem is látszik igazolni azt a nagy szerelmet, mely a fiatalon özvegyen maradt Vittoria férje emlékére Írott költeményeiből ki- érzik, úgy maga ez a mély érzés is csak Vittoria lel— kötetének szépségére és ragaszkodására vet újabb fényt. S ha élete őszén .egy más nagy vonzalom fejlődött is ki benne, ngy talán éppen férje iránti nagy szerelme szolgálhat magyarázatául annak a barátságnak, mely közte és Miobel Angelo közt kifejlődött. Az ilyen lelki barátságra csak az igazán mély jellemek képesek, akiknek lelkisége a föld minden szenvedélye fölé emelkedett, akik már harmonikus tisztaságban állanak az önmaguk ellen diadalmasan megvívott csaták estéjén. És csak akiknek intelligenciája oly magas fokon áll, hogy értéket és értelmet tudnak adni életüknek és együttléttüknek, csak azok tudják, mi a platonikus szerelem. A lelki kapcsolatot egyrészt a művészi és irodalmi érdeklődés teremtette meg közöttük, mely mindkettőjük életét betöltötte, másrészt az örökkévalóság vallásos megértésének, a hit problémáinak philosophikus, mondhatnám rationális átérzése. Hogy milyen nagy volt a hatás, melyet Vittoria Coloana femm'kö'lt szelleme Michel Angolóra gyakorolt, azt maga a művész mondja el egyik sonettjében. Ahogy ő a márványba, vagy a fehér lapba beleol- vasztja gondolatának erejét, bár abban semmi nem volt, — úgy oltotta belé az ő leikébe az isteni «zik- rát, ngy virágoztatta fel lelkének sivárságát a nagyasszony. Lehet-e szebb, lehet-e magasztosabb befejezése egy asszony életének mint támaszt, vigaszt, erőt adni annak, kit az élét és az emberek mindig csak elkinoztak, mindig csak kihasználtak? Ha csíped ár férjére cl is pazarolta élete tavaszának nyíló virágjait, — tiszta életének, kulturált Iá-