Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-12 / 83. szám
A magyarországi németok kulíuregyesOíetük céljaira lö.ööö pengő szubvenciót/ német tankönyvekre 100.000 pengő támogatást kaptak" ’(Kolozsvár, 1930 április.) Aki figyelemmel kiséri a román sajtéi, minduntalan találkozik olvfóle kiroliabásokkal, melyek összefüggésbe akarják hozni az erdélyi magyarok kisebbségi jogait azzal a helyzettel, melyben a mai Magyarország kisebbségei vannak. Utalni szokták ezek a lapközloményck, a 'magyarországi kisebbségek szerintük Sanyarú helyzetére, szembeállítva azt természetesen .azzal a paradicsomi állapottal, melyben mi itt élünk. Mivelhogy ezt az összehasonlító módszert nem mi honosítottuk meg, nem veheti rossz néven senki, hogy — loyalis állampolgárokhoz illően — a mutatott utón haladunk. Kitűnő alkalmat ad erre a Berlinben megjelenő nagynéniét Germania cimü vezető orgánum cikke, mely közelebbről behatóan foglalkozott a magyarországi németek kisebbségi helyzetével. „Mindenekelőtt — mondja a cikk — még kell, állapítanunk, hogy Magyarországon a németség és az államnép között egészen más a Viszony, mint a többi országokban. A németség itt évszázadok óta a legszebb egyetértésben él az államnéppel, inig az uj államokkal szemben általában hűvös magatartást tanúsít. Ebből következik, hogy a német probléma megoldása Magyarországon nem a hatalom, hanem a kölcsönös bizalom kérdése. A magyarföldi németség teljes bizalommal van a kormány iránt, azt a parlamentben is támogatja. Viszont a németség is a kormány teljes bizalmát élvezi. Csak Bethlennek a német kérdésről mondott beszédeit kell elolvasni, hogy meglássa az ember, mennyi nyíltsággal és barátságos érzülettel szokott a németség vezetőiről megnyilatkozni. Bethlen szavait azonban tettek követik. A Magyar földi Kémet Knlturegyesiilet, mely Magyarország összes németjeit felöleli, évi 10.000 pengő — 300.000 lej — állam- I segélyt élvez, ami kétségtelenül jelentős összeg. A német falvak tanítói számára minden nyáron államköltségen tanfolyamok vannak, melyeken német birodalmi előadók is szerephez jutnak. Kémet tankönyvek költségeire a kormány 100.000 pengőt (8 millió lej) adott. Az elmúlt őszön Sopron környékén. — Ugyancsak államköltségen — négy hónapig tartott német gazdasági tanfolyamot rendeztek az ottani német Icisgazdák számára s ezt az intézményt ez év folyamán. német tannyelvű gazdasági szakiskolává képezik ki.” Az iskolaiérdésről szólva megállapítja, hogy a fejlődés itt is meg van. A 390 német község 31.8 százalékában fce- Veztítták már a német tannyelvű oktatást. Hogy itt a fejlődés lassúbb, az sem a kormányzat vétke. Ezek az iskolák ugyanis azóta kivétel nélkül autonóm felekezeti iskolák, g maguk az iskola- fenntartó egyházközségek támasztják — a régi rendhez ragaszkodva — a legnagyobb nehézségeket a kormánynak. Magyarországon pedig — ngymond — tiszteletben «tartják a felekezeti autonómiáit. Az iskolafenntartó falusi községek a magdk álláspontját aszal a korlátlan érvényesülési lehetőséggel indokolják, melyet gyermekeik a magyar társadalmi, gazdasági es állami ólet minden terén mindig élveztek cs ma is élveznek. Amit azonban nem mónd a német, cikkirő, azt hozzátehetjük mi. Ä magyar kormánynak ez az eljárási módja gyakorlatbán sokkal többot jelent a kisebbségek számára, mint például a porosz kormány ismert rendelkezései a lengyel és dán iskolák dolgában. Ezek a rendelkezések ugyanis a kisebbségi iskolatörekvéseket éppen a kezdet nagy nehézségeiben teljesen magúkra hagyják és állami támogatást csak akkor adnak, ha az iskola már megvan és kifogástalanul működik. így a léfigyel kisebbségi iskolák alakulásának legnagyobb akadálya éppen a megfelelő lengyel tankönyvek teljes hiánya. Ezt a terhet pedig Magyarországon a kormány teljesen magára vállalta, éppen úgy, mint a tanerők hiányán segítő tanfolyamok rendezését is. Magyarországon tehát a kisebbségi kérdés megoldásának folyamata nemcsak megindult, bane* állami támogatással szabadon és biztosan fejlődik. Pedig ott a többséggel ezerszeresen Összefonódott kisebbségi lakosságról van ezó, melynek 6 XIII. ÉYF. 83. SZÁM. 1 ,«at wm A tapasztalt „automobilistan> aki egyben szakértő és akinek igényei vannak, kedveli a nagyon megerősített „fOi&T“ atítűmobtBi, amely kiváló minőségénél és tartósságánál fogva a l&t$@§É@giáÍ- iiäfbfatäßk tekintetik és ennek folytán a MíMfitel A ikaími vétel. Rövid zongora, fekete, kereszthuros, kitűnő állapotban olcsón eladó. Triska Cluj, Str. Şaguna. ŐK saíatoscKtiheJy azonnal kiadó, a kiadóban. Cim MfiV I® két, magánjárókat, traktorokat, minden nagyságban, kedvező feltételek mellett szállít Friedrich Testvérek Timişoara. KTSP rövid Stingi zon- ““ gora bérbeadó. Értekezni Kiss u. 33 sz. alatt.___________________ |r;''am@;j;nunfcá!ó <* gépek: 40 es vastag- ság-gyalu, 72-ös szalagfűrész, körfűrész, asztallal, 32 HP. Ganz-mo- tor, faeszterga stb. stb. jutányos áion eladók. Érdeklődni lehet Kiss Géza, Cluj, Sír. General Poetas 28 sz. alatt. eg ráma elsőosztályu « kaszáló, dési határban, 20 hold eladó. Nagy Péter, Dej. rtfafS bácsi veedég< » iöjéibom Jókai ucca 15 sz. a. 1 liter prima Küküllőmenti bor 32 lei, Eriytídi bor 40 lei klhordásra. ______________ S scwáta fürdőn tiz szobás villa pensiora berendezve, csak szezonra bérbeadó. Stein- feld, Agrár-bank, Lu- doşul de Mureş. g£tlEfg!d! szaktudással bíró filmrendező próbafilmet Részit és rendez. Strada Avramlancu Petőfi-utca) 5. fsz 3. MI10ŰDiói Ilii Riapp iÉSpÉOlSBl, aki Bécsiben apácáknál lakik és mindig győzelemről kénytelen beszámolni nekik (Pozsony, április 10.) Vasárnap. A pozsonyi Vigadó kisterme. Huszonöt-harminc fehérdresszes vivő, mintegy százötven főnyi közönség. A plänsoh Báni Baba, a magyar tőrbajnoknő viv Szinovácz Baba, Pozsony törbajnoknője ellen. Érdekes megfigyelni a kettőjük közötti különbséget. A pozsonyinak magas alakja van s vívásában még nincsen egyéni vonás. Báni Buba alacsony, tüzes, vivása csupa taktika. Tusé. Szinovácz! 6:4 Dáni Baba javára. Az eredmény hízelgő a pozsonyira. A középre jönnek, kezet fognak. A közönség tapsol. Néhány pillanat múlva már beszélgetünk... Dáni Baba vivókesztytijével játszik, mialatt beszélgetünk. Dús fekete haja van, a szemé is fekete s arcának fiúsán barna szinét csak kiemeli a fehér vivóruha. — fin bizony most Bécsben vagyok és a mesternél vivők — szólt megfogva Bősért mesternek, a bécsi WAC vivómesterének a karját.... Bősért, aki egy kukkot sem ért magyarul, csak mosolyog. — Tudja, — folytatja, — egészen jól érzem magam Bécsben. Apácák között lakom, akik valahányszor hazajövök a vívásról, mindig megkérdeznék, hogy gyöztem-é. Eleinte mindig azt mondtam, hogy győztem. Egyszer azonban meg akartam magyarázni nekik, hogy hát nem lehet mindig győzni, gyakorlatozni is kell. A jó apácák nem értettek meg, csak azt látták, hogy nem igen sok helyen a nemzeti, sót a kulturális öntudata sincs meg. Amikor tehát a magyar kormányzat â Magyar- földi Német Kulturegyesületet, amint feüüébb nagynéniét tanú igazolta előttünk, évi 10.000 pengő (300 ezer lej) állami segítségben részesíti, nem tesz egyebet, mint , állami pénzt ad ezeknek az öntudatlan ítögyöztem és szomorúan mondták: „Szóval legyőzték")! Azóta minden tréning ntán győzelmekről vagyok kénytelen beszámolni, hogy meg ne uomo- ritsám szegénykéket. — Már jó néhány év óta vivők. Pesten tanultam Gellértnél, Rákosynál, most pedig Bécsben tréniro- zom a LoBertnél. Pesten eleinte a Tisztiben voltam, de nem egyeztek meg a nézeteink s azóta a MAC tagja vagyok, bécsi tartózkodásom alatt a WAC-ba léptem. Eddigi vivópáljám legszebb sikere a magyar nőt tíírbajnokság elnyerése volt. A* olim- piászon az ötödik lettem, a nápolyi Európa- bajftokságolton a harmadik dijat nyertem el, pedig ugyancsak erős konkurenciával kellett meg- küzdenem. — Bécafcen állandóan volna alkalom vívni kisebb- nagyobb versenyeken, én azonban más sportokat la űzök, mint a Vívást, nagyon szeretek lovagolni. — És most mondja meg kedves Dáni Baba, milyen név rejtőzik a Baba mögött? — Azt nem mondom meg, — feleli, — nem, nem. Bécsben egy újságíró egy órahosszat könyör- gött, hogy mondjam meg, egy kiló zsorbót Ígért, még sem mondtam meg. Hermann mester szava szakítja meg beszélgetésünket: „Fräulein Dáni, bitte!“ — Nős, hát viszontlátásra — szól Dáni Baba — kezet nyújt és megy a közönség elé. ütegeknek kulturális és német nemzeti felébresztésére ! I Az összehasonlítás taktikájával tehát az erdélyi kisebbségek — a németeket Seifl véve ki — teljesen égyetírtketnek s csak örvendhetnének azon, ha ez az összehasonlítás Hiú á gyakorlati eredménnyel járhatna, hogy tz ottani példát mielőbb követnék itt is! D. S. L ,
