Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-12 / 83. szám
XIII. TSTF. 83. SZÁM. 7 ICec ses ^ágas! Meglepően soit hely a feje felett — mert a csodálatos, ereszték nélküli, egy darabból álló karosszéria közvetlenül az alváz-kerettel van összekötve. Egy kocsi, amely a kecsességet és az utón való biztos fekvést (a különösen rtté- lyenfekvő súlypont következtében) egy fényűző tágas karosszériának minden kényelmével egyesíti. Próbálja ki ezt a kényeimet, a hydrauiihus belső expanziós fékének biztonságát és azt az él-j vezetet, amelyet a nagy Luxus-Sedánban való- utazás nyújt. A Dodge Brothers’ Sis gyors, biztos és zéjtaíüfl. BROTHERS SIX A CÖDGE BROTHERS’ SIX HIRES TULAJDONSÄ- GAI: Halber gires turbulencia motor. Hétszeresen ágyazott ’iíTr^ főtengely. Rugók, melyek a forgatonyorjatilcot felfogják. Fényütő kelmével pirnásva. Egy rúd ez ntitakaró részéig hamutartó., felső világítás. Misára cisialabJci nyitható. «W.'ÖSäSfeÄL: SÖCÍÉfaTE h ^'ONfMÂ,GR'.CRÎSTSA^CrB< BUCUREŞTI, 46 K-DUL í. C. »RÄTIANÜ 46 L» AURORA PETROLIFERĂ, CLUJ, CALEA REGELE FERDINAND NI. 62 J lîiîîfflăzâi elérti munkás kert karbantartása ellenében lakást kaphat Értekezni Dónát ut 82, d. u. 4 órától. T eksriSönS (közcllakó) felvétetik. Unió u. 9. emelet. gg'ereselt perfekt íog- technikust. Cím: A. Bosin dentist Braila, Str. lag. Traiana No. 1. K iadö azonnal szép, nagy, killönbejáratu üres szoba. Dorobanţi* !or (Honvéd u.j 73, balra 2. ajtó. íróét sióba konyha, ft$>. fürdőszoba, nyári és mósókonyhá május 1-re kiadó. Értekezhetni Str. Fâctăriele 2/b. ÍZ. IWH^USS»rW^t-LÄÄ*fEÄäl**i* ira tjraíolégua ós eheiromanta {kézjós) fogad naponként d. u. 2-3-ig Str. Avram láncú (Petőfi- utca) 5 ídsz. 3. gpnrraStíésaetl és S mindenféle kézimunkák, térítők, függönyök, párnák, táskák stb. üz- letátalakitás miatt rendkívül olcsó áron eladásra kerülnek. Iparművészet, Calea Victoriei 6. D unai halak, naponta friss, kapható. Megrendelhető ünnepek;* Hajnalnál, Főtér 3. 5* Anyagi csőd félé közelednek a községek A kÖHséfifetSseksi îe'HeîoSIea elkösalteiil — A jegyzők kötssáznegyvojESS mil!£ó lej rendkívüli segély elmaradása salait as államot Harc a munkanélküliség ellen •* Nemcsak Európának, de Amerikának is egyik legkényesebb problémája a munkanélküliség, Az európai államok között Németországban van a legnagyobb munkanélküliség, amennyiben ott a statisztika szerint kétmillióháromszázezer ember áll munka nélkül, ami tekintetbe véve az ország lakosságát, egyenesen katasztrofális. , A német munkanélküliség leküzdésére Németország közgazdászai a legkülönbözőbb megoldási módokkal küzdenek, amelyek az olvasó közönséget azért is érdekelhetik, mert német módszerekhez hasonló módszerek válnak más országokban is időszerűkké. A német gazdasági életnek megvannak a maga optimistái, akik szerint néhány éven belül nem lesz probléma a munkanélküliség, mert a világháború után Németország születési lélekszámú vissza ment és igy tij munkaerők száma fokozatosan csökkenni fog. Az idők mindenesetre megváltoztak és mig annakelőtte az emberi termékenység evangéliumát hirdették, most a növekvő terméketlenség gazdaság tehermentesítő hatásaival vigasztalják magukat. De ez nem reális megoldás. Ennél már komolyabb dolog az, amikor a munkaadók azt tárgyalják maguk között, hogy 8 óráról 7 órára kell leszállítani a munkaidőt. Ezzal a munkanélküliség létszáma csökken. A termelés ellenben annyi volna, mint eddig, viszont fönntartanák a regi munkabéreket is, úgyhogy a termelvények elhelyezési piaca sem csökkenne. A modem vásárlóerő teóriájának tanúságai szerint igy egyszerre két legyet lehet ütni egy csapásra: több munkaerőt alkalmaáni és as elhelyezési- volumen emelésével a piacot Î3 kibővíteni. Ezt a teóriát azonban egyesek az inflációhoz hasonló gyanús csodaszernek Ítélik meg, amely csfek a papíron állja meg a helyét. Ennek bizonyságául felhozzák, 'hogy évekkel ezelőtt hasonló elvek szerint építették fel rendszeresen a nominál-béreket és az eredmény: két és fél millió munkanélküli. Józanul megítélve a dolgokat, egy általánosító elmélet minden mágnézium fénye nélkül, úgy a következő helyzet állana elő a hétórás munkaidő esetén: vagy * munkabérek emelkedése csökkentené a vállalkozási kedvet, vagy a termelvények ára emelkedne. Ez utóbbi esetben az egész gazdasági életen keresztül végigvonulna a reál-bérek csökkenése és ez esetben a nominál-bérek illuzóriussá válnak. Az első esetben a vé.llalkozó tőke „accnmuláoiós hányada” csökkenne, ez pedig maga után vonná az invesztáló folyamatnak a csökkenését is. A munkanélküliséget emeli a racionalizálás is, amely rengeteg számú embert tett feleslegessé a gépek tökéletessége és e termelő munka precizitása által. Az a megoldási módszer, amely az alkalmazott „Kaufkraft teorie” alkalmazása és a recionalizá- lás belekapcsol ás utján jönne létre, csak időre élénkítené fel a piacot és csakhamar ismét ott volna a német gazdasági élet, ahol most van. A Berliner Tageblatt nagy képzettségű közgazdásza, dr. Félix Pinner szerint a munkanélküliség világjelenség, tehát leszigetelton nehezen oldható meg. A konjunktúráknak kell följavulniok és e cél elérésére szükségesek azok az alkatilag végbemenő átváltozási és kiegyenlítési folyamatok, amelyek csupán a nemzeti gazdaságokban megzavart egyensúly helyreállítása és az egyes nemzetközi viszonylatoknak kiépítése utján következhetnek be. Modus vi- vendire azonban szükség van Németországban és egy újabb teoria szerint nemcsak a munkaidőt kell leszállítani, de ennek megfelelően a munkabéreket is és igy megadni a lehetőséget azoknak a munka- nélkülieknek, hogy részfvehessenek a termelési pro- cessusban. Általánosítani természetesen nem lehet, mert a gyakorlatban minden változtatás az iparágak technikai és megszervezettségi felkészültségétől függ. Egyes iparágakban már is sikerrel alkalmazták ezt a megoldási módot. A munkásság elvileg természetesen ellene van a munkabérek leszállításának, de egyes szakszervezeti körökben, tekintetbe véve az egész gazdasági élet komplexumát, már nem nézik ellenségesen est a teóriát, amely a német ipar végszükségének felismeréséből következik. Magától értetődően más országokban a munka- nélküliségnek meg vannak a maga sajátos külön * okai is, amelyek a munkanélküliség problémájának megoldásánál más szempontok felvetését teszik szükségessé. 6©ítiu§ Lejükön 40.000 cikk, 800 ábra. Előfizetési ár 42© Jel. Kérjen ingyen prospektust Lepa^e-SóI, Cluj (Kolozsvár, április 10.) A községi tanácsok megalakulása után felmerült a probléma, hogyan fogják alkalmazni az uj közigazgatási törvényt pénzügyi téren. Előrelátható volt, hogy a törvény újabb kiadásokkal fogja sújtani a községeket, de abban bizakodtak, hogy az utolsó pillanatban még is fognak valami módot találni, ami lehetővé teszi az ország nyolcezer és egy néMnyszáz községe költség- vetésének elkészítését. A megoldási forma késett és erre a felelősséggel tartozó jegyzői kar felettes hatóságától kért utasítást a pénzügyi probléma megoldására nézve. A probléma azonban sokkal súlyosabb, Semhogy a prefekturák azonnal megoldhatnák. Az uj törvény ugyanis a legtöbb helyen eddig is deficittel küzdő községeket újabb kiadásokkal terhelte meg. Fizetniök kell a jegyzők fenntartásának költségeit és a nyomtatványokat, ami évi ,20.000 lej újabb kiadást jelent. Régebben a deficiteket az állam egy erre a célra szolgáló alapból kifizette. Az uj közigazgatási törvény azonban betiltja ennek a segélynek a kiadását. Mindezekhez hozzájárul az is, hogy az állami adó után járó úgynevezett „cota adiciona!a!‘-fcól az idén semmit sem kaptak a községek, mert a nekik járó részből fedezik a választási költségeket. A helyzet tehát az, hogy képtelenség elkészíteni a községi költségvetéseiket, mert nincs miből fedezni a kiadásokat. A magyar impérium alatt ilyenkor a falvak pótadó utján segítettek magukon, a pótadók azonban el vannak törülve. A falvak közigazgatása tehát anyagilag a teljes tönk szélén áll. Arról nem is beszélünk, hogy nap-nap után érkeznek olyan rendeletek, tunelyek újabb és üjabb súlyos összegekkel akarják megterhelni a községi költségveté- T sokét. rgy legutóbb’ elrendelték, hogy a községek vegyenek uj revolvereket az éjjeli s más őrök számára és tjean- zeti azinü szalagot. Az éjjeli őrök eddig is fel Voltak fegyverezve és minden község beszerezte az előirt nemzeti szinü szalagot ezelőtt két évvel. Attól tartanak, hogy megismétlődik az ezelőtt három esztendővel történt bihari eset, amikor ócska revolvereket 1000 lejen fölül kényszeritettek a községekre. Étesülésünk szerint a jegyzői kar maga is meglepetésben fogja részesíteni az államot. A jegyzőknek ugyanis szintén meg kellett volna kapniok a rendkívüli segélyt, de ez nem történt meg. A megyei tisztviselők, akiket szintén kifeledtek volt a rendkívüli segélyből, pert indítottak az állam ellen és azt meg is nyerték. A jegyzők szintén pörbe fogják az államot, a rendkívüli segély miatt, amely tekintve, hogy Romániának 3600 jegyzője van és egy jegyzőt átlag 70.000 lej illeti meg, három évre az állam kétszáznegyvenötmil- j « lió lejjel tartozik a jegyzőknek. Ennyiből is látható, hogy a községi közigazgatás nem a legjobb utón halad és ha megfelelő kiutat nem találnak az egész helyzetből, rövidesen be fog következni a községek teljes csődje. — Rizstermeléssel kísérleteznek a Hortobágyon. Budapestről jelentik: Ismeretes, hogy a geszti Tisza birtokon jósikerrel próbálkoztak még a mult évbe* a rizstermeléssel. A geszti kísérlet csak százötven holdon történt, most azonban a Hortobágy szikes talaján ötvenezer holdon akarják megkezdeni a rizstermelést. *
