Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-01 / 48. szám
I III. CVF. 48. SZÁM. ^ &: ■ iw Beváltotta ígéretét a Taskendbol megszökött hadifogoly Tizenegy évig hordta zsebében barátja levelét, most elküldte családjának '(Kassa, február 27.) A hadifoglyokról és a hadifogságról már sok furcsa és érdekes történet látott napvilágot. Romantikus históriák és emberi dokumentumok. Ilyen ez a mostani is, amit most hozott nyilvánosságra az egyik szereplő: Fried Albert pásztói kereskedő. A furcsa, de nagyon érdekes történet a következő: Taskendben a negyedik hadifogolyszázadban sínylődött Buda jános magyar hadifogoly. A tábort sokféle járvány pusztította. Buda János vérhast kapott és a szapőrkórházba került. Ide volt beosztva Fried Albert hadifogoly sza- nitéc. Fried pásztói kereskedő volt otthon, Buda egyszerű gyöngyösi munkás. Fried családos ember volt. átélte azt a szörnyű aggodalmat, ami a hadifoglyok százezreit kínozta az otthonmaradt feleség és gyermekek miatt. Ez fokozta szánalmát és buzgalmát társai iránt. Különös gonddal ápolta Buda Jánost, aki szegről-végre a földije volt és milyen nagy volt az öröme, amikor Buda János meggyógyult. Buda felgyógyulása után — elhatározta, hogy nem marad a járványok, a halál és a pusztulás országában, hanem megpró- bálja a lehetetlent és hazaszökik. Titokban tartotta elhatározását. Csak Friednek mondta meg. 1918 volt. Vörös és fehér hadseregek harcoltak egymás ellen, a vasutakon a legnagyobb rendetlenség, Szibériában és európai Oroszországban szörnyű felfordulás. Nem sok kilátás volt rá. hogy a szegény munkás, akinek pénze sem volt, annyi tenger veszedelmen keresztül hazavergődik. Fried mégis irt egy pár sort egy taskendi betegigazolvány hátlapjára. Feleségének és gyermekeinek irta, közölve benne, hogy egészséges és reméli, hogy két-három hónap múlva ő is útnak indulhat, ha Isten áldását és oltalmát kéri reájuk — a többit majd elmondja Buda, ha bekopogtat övéinél Pásztón. Buda János megszökött. A taskendiek nem hallottak többé hirt felöle. Senkisem tudta, mi lett vele, elfogták-e valahol, agyonlőtték-e, ami könnyen ment abban az időben, vagy sikerült-e keresztüljutnia a határőrök vonalán. Az idő mult. Fried 1920-ban mint szanitéc hazakerült egy transzporttal. Érdeklődött itthon Buda János iránt, de nem hallott róla hirt. És most tizenegy év után, 1930 februárjában levelet kapott Gyöngyösről. Egy Márton Adolf nevű bádogos irta. A ?.t irta benne, hogy felkereste Buda János volt bajtársa, aki most jött haza idegenből, a mellékelt levéllel. Elolvasta a levelet és mellékelten elküldi Friednek, illetve, ha nem jött volna haza, a hozzátartozóinak. A levél pedig nem más, mint az, amelyet Fried 1918 aug. 6-án a családjának irt és Budának átadott. Ez a derék ember tehát annyi országon keresztül tizenegy évig hordta zsebében az üzenetet. Azt is mondotta Mártonnak, hogy Indián keresztül jött haza. Indiából két ajánlott levelet is küldött Pásztora Fried hozzátartozóinak, közölve velük, hogy Fried még él, Buda persze nem tudta, hogy Fried időközben hazajött és most is azért küldötte el ennek levelét, hogy Fried családtagjait ennek életbenlétéről értesítse. Budapesten kifütyülték Galii Cur cit, a vil ást hirü énekesnőt Megismétlődött Caruso esete — Partnere csak egy felvonást énekelt, azután Halmos János vette át szerepét (Budapest, február 27.) Budapesten megismétlődött Caruso esete, akit tudvalevőleg kevés hijján kifütyültek. Most ez is megtörtént. A legnagyobb reklám előzte meg Galli-Curci budapesti vendégszereplését. A pesti közönség gramofonlemezekről jól ismerte a hangját és rajongott a művészetéért. A gramoíanfelvételek után méltán a legnagyobb énekesnők egyikének képzelte. Érthető tehát az óriási érdeklődés, amellyel első fellépését fogadták. A Rákóczi utón már hétóra után rendkívül élénk volt a forgalom. Magánautók és taxik tömege igyekezett a Városi Szinház felé, hogy valahogy senki le ne késsék és el ne veszítsen egy pillanatot sem a várható élvezetből. Élénk zsibongás ömlött el a szépen kivilágított nézőtéren. A nők a ruhák vizsgálatába és kritizálá- sába merültek el, a férfiak meg inkább a szép hölgyeket vették szemügyre. Egyszerre megszólaltak az előadás kezdetét jelző csengők. A nézőtér elsötétült. Siri csend. Szinte visszafojtott léiekzettel várta mindenki a nagyhírű vendégénekesnőt. A függöny szétnyílik, a kar énekel, majd megjelenik Oalli- Curci. Fénykép után mindenki ráismer. Udvarias- sági taps fogadja. Amint elül a taps, már énekel is. Csak pár frázis az egész. Finoman és szépen csinálja, amivel még inkább fokozza a kíváncsiságot. Belép a tenorista is. Szép szál legény. A tenorista belekezd. Sajnos, egészen gyenge. Hidegség és sziszegés árad el a nézőtéren. Következik Galli- Curci áriája. Finoman kezdi, kis hangon, de hangjait némi fátyolozottság boriíja. Talán múló indisz- pozieió. A hang azonban egyszer csak megbicsaklik. Kis baleset, amely a legjobb énekesnővel is megtörténhetik. Azután kissé,mélyebb lesz az érsek, mint a zenekar. Az ária végeztvel a különbség már több, mint negyedhangnyi. A közönség egy része fájdalmasan sziszeg, másik része tanácstalanul néz össze. "Egyetlenegy tányér próbál tapsolni, azt is nyomban elhailgattatja a barmino-uegyven helyről egyszerre felzuduló erélyes pisszegés. A kórus kimegy, Galli-Curci mint Traviata egyedül marad színen, majd bejön Enzo de Muro Lo- manto, Alfréd személyesitője. Kezdődik a nagy duett. Ez még rosszabbul megy, mint az első. A kibicsaklások és a disztonálások sokkal gyakoribbak. Utána néma csend. Most már még az az egyetlenegy tenyérpár sem mer tapsolni. A tenorista eltávozik és kívül énekli áriáját, amibe belekapcsolódnak az énekesnő koloraturás fioriturái. A hamis hangok itt is elég gyakoriak. A közönség érzi, hogy nincs valami rendjén. Most már tisztán látja mindenki, hogy Galli-Curci művészete csak a múlté. Nagy technikájából, gördülékeny koloraturájából megőrzött valamit. Kulturált hangja azonban már nem mindig az az engedelmes eszköz, amely azelőtt volt. Éppen ezért történnek elég gyakran a sajnálatos kisiklások és disztonálások. Véget ért a felvonás, de bizony alig egynéhányan próbálnak tapsolni. A tapsolásba erős pisszegés vegyül, A vendégraüvész- nő mé^is kijön egyszer meghajolni, de másodszorra már ki sem jöhet, mert tapsoló nincs, mire a pisz- szegés is elmúlik. Szapulással, élcelődéssel telik el a szünet. Á közönség, ha már sokat fizetett, legalább rosszakat mond. Egyszerre megint elsötétül a nézőtér, mire mindenki elfoglalja helyét. Dalnoky Viktor dr. főrendező a függöny elé lép és bejelenti, hogy a ven- dégtenoristát már délután orrvérzés lepte meg 8 most ismét úgy eleredt az orra vére, hogy nem tudják elállitani. Ezért azután szerepét Halmos János fogja tovább énekelni. A bejelentést óriási taps fogadja. — Meglátjátok — mondja valaki —, hogy Halmos és Kovács Dezső kapják itt a legnagyobb tapsokat ! S úgy látszik, jő jós volt. A második felvonásban Galli-Curci, bár szépen játszott és helyenként egy-egy frázist — de csupán csak egy-egy frázist — igen ízlésesen és finoman csinált meg, ismét nem tudta felmelegiteni a közönséget. Sőt. Akik az első felvonásban még nem mertek a fülüknek hinni, hogy a világhírű énekesnő nem veszi mindig tisztán a hangot, most már "látták, hogy hallóérzékük nem •sál 8 aa ének nem egyszer tényleg olyan hamis volt, mint aminőnek hallották. A szünet megint úgy telt el, mint a második felvonás előtt, azzal a különbséggel, hogy most már sokkal több anyag volt a szapulásra. A harmadik felvonásban szintén nem mutatott mást a vendég- énekesnő', mint eddig. A művésznő most is megjelenhetett kétszer-háromszor Halmossal és Kovács Dezsővel együtt a függöny előtt. A tapsba azonban erélyes pisszegés, sőt füttyszó is keveredett. Mindez azonban nem zavarta meg túlságosan az előadást, amely minden különösebb incidens nélkül véget ért. A magyar hadirokkantai« kérése A budapesti hadirokkantak beadvánnyal fordultak a belügyi és népjóléti minisztériumokhoz. Kérik, hogy hadirokkantakat ne lehessen kiutasi- ttsni Magyarország területéről, igy számukra magától értetődő legyen a magyar állampolgárság, valamint, hogy a hadi-rokkantaknak minden közhatóságnál elintézendő ügyüknél elsőbbségi jogaik legyen magyar ezred®k történelmi nevei (Budapest, február 27.) Jelentettük, hogy Horthy kormányzó jubileuma alkalmából hadparancsot fog kibocsátani s ebben a hadparancsban magyar történelmi személyiségekről, bősökről és hadvezérekről nevezi el a honvédség ezredeit és más, önálló alakulatait. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter már megtette erre vonatkozó előterjesztését a kormányzónak. Hunyadi János nevéről fogják elnevezni a szegedi honvédgyalogezredet. Ugyanennek a gyalogezrednek a kormányzó Lesz a tulajdonosa. A budapesti 32. gyalogezredet Mária Teréziáról fogják elnevezni. A 2. gyalogezred József nádorról kapja uj nevét. Görgey Artúr tábornok nevét fogja viselni a miskolci ezred. A székesfehérvári ezredet Szent Istvánról, a debreceni ezredet Bocsfcay Istvánról, a soproni ezredet Béla királyról, a komáromi ezredet Árpádról, a győri ezredet Szent Lászlóról nevezik el. Ezenkívül Zirinyi Miklós, Kegy Lajos, Rákóczi Ferenc, Hadik András gráf nevéről is elneveznek ezredeket. A tüzérezredeket Bsrcsényi- ről, Bemről, Klapkáról, Jurisios Miklósról, Kinizsi Pálról, valamint az aradi vértanú-tábornokokról fogják elnevezni. A kerékpáros zászlóaljakat Béri- Balogh Ácíámról, Vak Bottyánról és Bamjanichról fogják elnevezni. A budapesti huszárezrednek jász- kun huszárezred lesz a neve. Az egyik utász-ezred Zotmund (Búvár Hund) elnevezést fog kapui. Az uj ezreduevaket katonai és polgári törtónettudórokból álló bizottság bevonásával állapították meg és a történelmi neveket 1849-ig bezárólag választották ki.
