Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-01 / 48. szám
XIII. ÉTF. 48. SZÁM. Hová tűntek el a nagyderzsidai bányavállalat üzleti könyvei? Poregrác-s Vilmos IbányaaJtnínlssíráfor portreta — Az adminisztrátor w többre becsülte a xizsiakdyáját, mini a bányatelep munkásait és tisztviselőit — Hogyan éii vissza König igazgató bizalmával az állítólagos rokon? (Zilah, február 27. Kiküldött munkatársunktól.) A milliós adóeltitkolással vádolt Szilágyság! Köszénbánya Vállalatot az 1923. év őszén vette át König Henrik, a nagyderzsidai bányavállalat jelenlegi tulajdonosa és igazgatója. Nem ravasz fondorlattal és nem illegális utón jutott a 36 hektáros bányaterület birtokába és tulajdonába, hanem törvényes utón. A volt bérlő, Újvári József, ugyanis szabálytalanul folytatta a lignit kitermelését, nem tartotta be a bányatörvényben előirt rendelkezéseket és mert szerződése lejáróban volt, természetesen tartózkodott a szükséges és költséges befektetésektől. A régi tulajdonos, Újvári József és az uj kitermelő, König igazgató között a viszony korántsem vojt ellenséges, am iát azt a támadó sajtóközlemények feltüntetik, hanem a legUarátságosab, amit az Újvári és König között váltott legutóbbi üzleti levelek szívélyes hangja is bizonyít. König igazgató teljesen reorganizálta a bányaüzemet és sokmilliós befektetéssel modem felszereléssel látta el. Vi'Ilamosközpontot létesített, amely az egész bányatelepet viilamosviiágitással látta eí, modern gépekkel felszerelt asztalos-, lakatos-, autójavító- ás kovácsmühclyt építtetett és munkásainak, tisztviselőinek jólétére mindenkor különös f gyeimet fordított. A szilágysági viz közismerten salét- romos és ezért közel 200 ezer lejes költséggel artézi kutat furatott, amely kitűnő ivóvízzel látja el a bányatelep 350 munkás családját. A bánya munkásai őszinte szeretettel és tisztelettel vonzódtak Kömg igazgatóhoz, a bányatelepen és Nagyderzsida községben, ahol a munkások egy- része a bányavállalat által bérelt házakban élvezett és élvez természetben lakást, békés harmónia honolt és sohasem volt tapasztalható a munkaadó és a munkás között gyakoii feszültség és ellenségeskedés, mert König igazgató helyes, szociális érzékkel sietett a szegény bányásznép sorsán javítani. Élelmezési raktárt létesített, amely a munkások és az alkalmazottak részére jelentős kedvezményeket nyújtott. A liszt kilóját ma is 5 lej 80 bániért kapják a bányamunkások, a szalonna és a zsir kilójáért csak 35 lejt fizetnek, a szappanért kilónként 20 lejt. A bányászcsaládok gyermekeit saját költségén iskoláztatta, ruhával, cipővel látta el. Körülbelül ötven bányászlakást építtetett a felső kolónián, ahol a bánya .altisztjei és tisztviselői is kényelmes elhelyezést nyertek, a nőtlen munkások részére pedig tiszta laktanyát. Pongrácz administrator rémuralma a bányatelepen. hogy szorgalmasan járt vadászni, barátaival a bá- nyatársulat lxusautóján kirándulásokat, sétakocsi- zásokat rendezett és a zilahi kávéházban alárendelt tisztviselőivel fizettette ki pezsgős mulatozásai számláit. A munkások és a tisztviselők helyzete tűrhetetlenné vált és König igazgatót, akit Pongrácz fokozott gonddal őrzött attól, hogy alkalmazottaival közvetlenül érintkezhessek, bizalmasan értesítették, hogy az adminisztrátor hűtlenül sáfárkodik a reábi- zott vagyonnal. — Feltételezik róla, hogy inkorrekt, hogy meglop? — kérdette König igazgató informátoraitól. A kétségtelen bizonyítékok hatása alatt König igazgató is meggyőződött erről, hogy Pongrácz Vilmos rutul visszaél bizalmával és ezárt tekintélyes összegű végkielégítéssel elbocsátotta. Pongrácz Vilmos nem tudott beletörődni abba, hogy megfosztották jóljövedelmező állásától, hatalmától és bosszút esküdött a bányavállalat és König Henrik igazgató ellen. Adóeltitkolásért feljelentette a vállalatot, amelyről azt állította, hogy meghamisította az üzleti könyveket, amelyeket éveken keresztül Pongrácz Vilmos, mint a vállalat cégjegyző- főkönvvelője vezetett és azokat a mérlegeket, amelyeket ő állitott össze és mutatott 'be négy éven keresztül az adókivetőbizottságnak. A dolog histórikumához tartozik, hogy a vállalat könyveit Pongrácz adminisztrátor saját lakására vitette el, azzal az indokolással, hogy lakásán zavartalanabbá dolgozik, mint az irodában. És ezek a könyvek érthetetlen módon egy szép napon eltűntek Pongrácz lakásáról. Alapos a gyanú, hogy a könyveket Pongrácz rejtette el, hogy azokat — állá sának megrendülése után — felhasználhassa a vál lalat és annak tulajdonosa ellen. Téves tehát a la póknak az a közlése, hogy a könyveket a pénzügy igazgatóság lefoglalta, mert a megelőző évi üzleti könyvei a bányavállalatnak ismeretlen helyen vannak. De nemcsak a vállalati könyvek eltüntetésével gyanúsítják Pongrácz Vilmost, hanem nyíltan vádolják a nagyderzsidai bányánál létesített munkás- jóléti alap hatvanezerlejes összegének elsikkaszfásával. Königigazgató ugyanis külön munkásjóléti alapot létesített a vállalatnál, melyből azokat a speciális orvosságokat szerezték be a munkások részére, amelyeket a betegsegélyző pénztár nem adott és az olyan külön orvosi kezelés költségeit, amelyeket a betegsegélyző pénztár nem nyújthatott. A munkásjóléti alapot Pongrácz kezelte, aki — tanuk állítása szerint — felesége részére speciális gyógyszereket, szérumokat vásárolt és a munkásság összakuporgfttott filléreiből vette meg saját fogkeféjét is. Kazánrobbanás fenyegetett Pongrácz hanyagsága miatt Pongrácz Vilmos portréjához tartozik annak fel- emlitése is, hogy hanyagsága miatt csaknem halálos szerencsétlenség történt a bányatelepen. A villámé? telep kazánjának falát a salétromé* viz kiette és Kcmornik művezető sürgősen vörös rézből készült uj kazánfal beszerzésére tett javaslatot az adminisztrátornak, aki hathónapig a régi, elhasznált kazánnal dolgoztatott és csak különös szerencse és Kemer- nib művezető elővigyázatossága akadályozta meg azt, hogy a bányatelepen nem történt halálos áldozatot követelő kazánrobbanás. De mit számított Pongrácz adminisztrátor urnák egy bányász, vagy egy munkás élete, rongy volt, szemét nép, kisebbértékü mint a vizslakutyája . . . NAGY LAJOS. Bethlen István kijelentette,, hogy az opiáisiigy rendezésével négyszázmillió pengő fut magyar állampolgároknak (Budapest, február 27.) Bethlen István magyar miniszterelnök Parisban nyilatkozott a Nyolc órai Újság munkatársa előtt. Kifejezte azt a reményét, hogy legkésőbb jövő hét végéig sikerül a megegyezést létrehozni. A hágai megegyezéssel kapcsolatban az optánsügy rendezése során legalább is négyszáz- milDiá pengő jut Magyarországnak. Csupán azért, mivel ebből az összegből ő is kap egy fél százalékot, vagy még annyit sem, nem dobhatta el a megegyezés lehetőségét, annál kevésbé, mivel mintegy háromezer kisebb ügyről is szó volt. Ezeket a pörőket tisztviselők indították az utódállamok ellen meg nem kapott fizetéseikért. Végül kijelentette^ hogy a magyar kormány sohasem, volt ellene a hadikölcsönkötvf- nyék revalorizációjának, hanem csak kénytelen volt az ügy rendezését elhalasztani. < Tardieu, az uj dezignált francia minisztereinek kijelenti, hogy a válság gyors megoldása nem várható Tardieunak Polacare segít, hogy széleskörű koncentrációs kormányi hozzon össze Zavartalanul folyt a munka, a. bányászcsaládok és a tisztviselők megelégedottek voltak, mikor az 1924. év nyarán Pongrácz Vilmos vette át a bányatelep adminisztrálását. Az uj vezető, aki König igazgató teljes bizalmát élvezte, valóságos rémuralmat teremtett a nagyderzsidai bányánál. Gőgös 03 összeférhetetlen természetével, zsarnoki viselkedésével felborította az addig csendes bányatelep békés harmóniáját. Pongrácz adminisztrátor nem emberként kezelte a bánya munkásait és tisztviselőit, hanem szemétnépnek, rongynak nevezte őket és többre becsülte vadászvizsláját, mint az alá ja rendelt tisztviselőket és munkásokat. Havonta húszezer lej fizetést és évi százezer lej tantiémet élvezett a bányavállalattól Pongrácz Vilmos, teljes ellátást, lakást, fűtést és világítást kapott, de ez a tekintélyes jövedelem sem tudta kielégíteni kapzsiságát és szívesen fogadott el, sőt követelt sápot azoktól a cégektől, amelyek a bánya részére szállításokat eszközöltek. Minden komoly ok és alap nélkül sorra bírságolta meg a munkásokat és a tisztviselőket, gyakran fenyegette meg őket felmondással és Don Juan hajlamai több család békés nyugalmát feldúlták. A bányatelepen korlátlan ur, valósággal zsarnok volt, aki éket vert König igazgató és alkalmazottai közé. A tisztviselők és a munkások kénytelenek voltak tűrni Pongrácz Vilmos önkényuralmát, mert az adminisztrátor állandóan hangoztatta, hogy ő König igazgató rokona, osztatlan bizalmának letéteményese és az üldözött munkások és tisztviselők nem mertek panaszra menni König igazgatóhoz, mert féltették kenyerüket, állásukat. (König igazgató nem épen hízelgő nyilatkozattal cáfolta "meg a Pongrácz által hangoztatott rokoni kapcsolatot.) A keserűség lassan gyűlt a bányatelep alkalmazottainak lelkében. Figyelni kezdbfir az adminitrt- rátor tevékenységét, amely főleg abban merült ki, (Paris, február 27.) Tardieu tegnap kijelentette ugyan, hogy semmi körülmények (között sem vállalja a 'kormányelnökséget, de meglepetésként a köztársasági elnök hangsúlyozott kérésére hajlandónak mutatkozott ismét megksiérelni egy koncentrációs kormány létrejöttét. Chautemps gyors bukása és Tardieu előtérbe kerülte igazolni látszik a francia középpártoknak azt a régóta hangoztatott álláspontját, hogy Franciaországban a mai körülmények között lehetetlen feltámasztani a baloldali kartellt. Doumergue előbb poincarénak ajánlotta fel a kormánycloökségot. Poincaré egészségi állapotára való hivatkozással hárította el magától a kormányalakítás feladatának vállalását, de kijelentette az elnöknek is, hogy anélkül, hogy Taráién kormányában tárcát vállalna, elő fogja segíteni Tardieu törekvéseit széleskörű köztársasági koncentrációé kormány össBehosésáva. 1 A késő délutáni órákban mindkét pelttíkus ebkén az irányban folytatott megbeszéléséket a törvényhozó testületek elnökeivel és a pártvezérekkel. Tardieu a mai nap folyamán Doumer, Bouisson, Briand és Chautemps-al folytatott megbeszélést. A dezignált miniszterelnök a tárgyalások végeztével az ujságirók előtt kijelentette, hogy a válság gyors megoldása nem várható. Tardieu, mint mondotta, alaposan elő akarja készíteni kormányai akitását, mert szeretne tökéletes I eredményt elérni. Ezért az uj kormány megalakulása a jövő hét vége előtt nem várható. Tardieu ma folytatja megbeszéléseit. Tardicut tegnap a késő esti órákban felkereste Herriot és a két államférfi több mint egy órán át tanácskozott. A megbeszélések végén a sajtó képviselői semmi nyilatkozatra sem tudták Herriot-ot rábírni. A szenátus folyosóin élénken tárgyalták Tardieu vállalkozását s megindult az akció a szenátorok részéről is, hogy Tardieu és Chautemps híveit i közelebb hozzák egymáshoz, hogy a köztársaságiak . koncentrációja teljes lehessen.
