Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-30 / 72. szám
e tiu. wrr. 73. szám. Szánkón — „Soájc Timikor az engabini fafu politikai pártjai „összecsapnak“ — Tjavasi bisznópásztorőóf lett a világ legelső tájképfestöje G. Segantini — SngebinŐan, afjol nem ismerik a tavaszt (St.-Moritz, március hó régén). A szánkó megáll egy tipikus, színes engadini parasztház előtt. Ki- ugrunk a szánból, Lázár Oszkárral, ezzel a nagyon magas, égőszemü, ízig-veiig művész-emberrel és betérünk Maloya község egyik csodáit parasztbázába, ahol G. Segantininek, a nagy olasz tájképfestőnek felesége lakik. Egyszerű parasztasszony Segantininé, aki csendes öregségben tölti napjait, az engadini nép nagy tiszteletétől fcörüiövezvo. Hisz Giovanni Segantininek, az Alpesek csodálatos' erejű megörökitőjének furcsa élete itt zajlott le Grisonban. Segantini a szabad Alpesek havát, levegőjét, felhőit hihetetlen erővel vitte vászonra. Disznópásztor volt és egész életét a szabadban töltötte. Havasi tragédiákat érzékeltetett meg egy-egy álmodozón füstölgő kunyhós alpesi látképpel, friss fűvel, elbődülő tehénnel, a letűnő nap fényözönében folyón ringó csónakkal, amin Madonna leng a szelídség szimbólumával, egy göndörszőrü báránnyal. Ha egy művésznek valaha gyökere volt a népben, úgy az nyilván Segantini. Az engadini örök hó merengőjének gyönyörű múzeuma van St.-Moritz- ban, de itt csak három eredeti alpesi festményét őr- zik, meg néhány rajzát, mig a többi festményeit reprodukcióban alig lehet élvezni. Grisonban ma is úgy látják a havat, az alkonyt, a legelésző teheneket, a friss harmattól deresszakállu mezőket, — ahogy Segantini látta. Vakbélgyulladással szállították be egyszer Segantinit egy itteni klinikára, de mire az orvos előkerült, a nagy piktor már örökre lehunyta szemeit. Felesége ma is — közei 30 éve már a romantikus életű itáliai disznópásztor tragédiájának — szeretettel csüng rajta és így szól: — Azt mondják, csak hiúságból lettem Segantini felesége. Abban az érzésben, ami őhozzá fűzött, & nő érvényesülési vágya a legmagasabbrendü tisztelettel és megértéssel párosult. A magyar festő és üjságirő látogatásának nagyon örült a sovány, hervadt asszony. — Sokra becsülte férjem a magyar művészeket. Hallottam tőle, hogy a legeminensebb magyar piktorok Nagybányáról kerülnek ki és hogy a párisi Juliana Akadémiának legtalentumosabb festőművészei is rendszerint magyarok. Különben nap-nap után vigan havazik Engadin- ban. Azt mondják — itt a tavasz. Mert Grisonban a tavasz is csak a tél folytatását jelenti, hiss atnig a hegyek csak el nem nyüvik a hópalástot, a nyár derekáig mindig látható hé. Tavasz nem létezik Enga- dinban, A mesés kék égből hirtelen előbujó napfényt állandóan hóvihar kiséri, vagy pedig az olvadás — ami elől szelidebb tájakra menekül Engadin tehetősebb népe. Soha még ilye* mozgalmas napjaim, élményeim nem voltak és soha még ilyen mélyről nem néztem az emberek leikébe, fis amit a grisoniak lelkében találtam — az nem volt kiábrándító. Egy maroknyi kicsiny nép szerteszórva Svájc legcsudálatosabb szépségű és legterjedelmesebb kaatonjában. Egy nép, amelyik az emberszere tétre és munkára van nevelve. Erőteljes raee a romanehe — valóba« a rómaiak utódai ők. Szeplős, kis pufokképü kölyköt láttam az utcán. — Mit vegyek neked? — igyekszem szóbaele- gyadni a kedvesarcu gyerekkel. — Semmit, — hangzott a büszke válasz. Csak kérje meg a kocsisát, adná ide egy pillanatra az ostort, hadd csördithessek egyet vele. Egy falunyi távolságra St.-Moritztől — ilyen szellem uralkodik Engadinban. Sontresnia, Celerma Samaden... a téli sportéletnek, az idegenek üdülésének valóságos paradicsomai, csak éppen hogy St.-Moritz miatt képtelenek érvényesülni. És ezek a falvak csudálatosképpen szegények, józanok és patriarchálisak. A nép sokat kínlódik és az emberek korán elhalnak. Elégedetlenek! A romanche- ok sokat utaznak, ám végül valamennyien visszatérned Grisonba. Mindenki a saját falujába. Van ebben valami megható... Eredetiek, majdnem művésziesek a lakások. „Svájc Székelyföldje“ — állandóan erre gondoltam, mik ír a változatosan díszesre festett, cifra ablaku és frisi kellemü engadini parasztházak között járok. Néhol balkonok ugranak ki a falból. Sok 1300. évből való templomtornyot látunk. Fehér Ithododendrumok és SAldanellek diszlenek a csillogó kristálytálakban. Min&n lakásban — a középosztályról szólók, — valami megkapó eredetiség dominál. Ámbátor a parasztok fs tágas, oszlopcsarnoka* házakban élnek, mindenütt festmények, ragyogó tisztaság, papagály, vagy daxli-kutya élénkíti a miliőt. Érdekes Sama- denlu ji a szentbernáthegyi kutyák klinikája. Egy-egy kutya akkora, mint egv borjú. Haragosképüek, de szelídek és a skibalesetelc alkalmával nélkülözhetetlen ssaarepet töltenek be, mert a peruijait turistáknak konyakot, mentőkötelet és segítséget visznek a legtá- tongpbb szakadékokba is. A pártoskodás, az emberek közötti örök ellenségeskedés szelleme itt is kisért. Kéj nagy párt van: egyik a Töndu^-párt, a másik Hozta jegyzőt tisztelő falubeliek frakciója. Töuduryék oldalán van a családi nexusok szövevény® hatalma, meg a pénz, — a jegy- aő oldala« p*äig a közigazgatási hatalom és a nép ereje. A bankár: Töndűry, a közjegyző: egy T8ndury, A kisbirtokos is ebből a famíliából származó atyafi. A fogorvos, a patikus, az állomásfőnök, a hoteligazgató viszont a községi elnök igazára esküsznek. De amikor azt szeretném megállapítani: milyen lényegbevágó ellentétek vannak a két szembenálló párt között — minden riporteri betekintő készségem csődöt vall... — Talán visszaél a jegyző a hatalommal! — kérdem egy Töndury-párti lelkésztől. — Dehogy kérem, azt nem lehet mondani. Becsületes jóravaló ember a jegyző, aki senkinek sem ártana, ha már segíteni nem tud valakin. A községi tanácsban heves összeszólalkozások vannak, de a falu igy fejlődik, igy termékenyülnek a nézetek, megvilágosodnak a problémák. A romanche-ok kultúrájára roppant féltékenyen vigyáz egész Svájc, a rhéto-románok 4000 éves nyelve teljesen szabadon használható a közigazgatás fórumai előtt, a bíróságokon és túr, iskolákban. „Svájc Székelyföldjén“ tehát teljesebb szabadságjogokat élvez a nép, mint bárhol a világon. Érdekes, hogy itt a földmivelést, kertészkedést alig ismerik. A gyönyörűbbnél-gyönyörűbb rózsákat Délfranoiaországbói hozzák ide. Engadin közlekedési eszköze: a eki. Ami Velencében a gondola, az itt a sárga, hajlotton-« szántalp. Ezzel jár az orvos a beteghez, skin siklik a gyermek az iskolába, a nagyapó is szántalpon végzi ebédutáni sétáját. A hotel: e* a gazdagsága Engadinnek. Pompás, olcsó és hires szépségű hotelekben bővelkedik Grison országa. S a leghőbb vágy, ami a szállodák politikájából kiviláglik: visszahozni az idegeneket! Svájci hotelelv: minden szállodás legyen vendég is kissé a maga birodalmában. Viszont önként folyik ebből a princípiumból, hogy minden vendég kissé házigazda is Engadin hoteljaiban. Meg kell csak nézni például Celerina községet. Síkos hegyoldalban egy icike-picike fain, curling és jéghockey pályával, meg egy nyilvános telefonállomással. De ez a telefonközpont olyan ragyosró, kényelme^ és civilizált intézmény, hogy bármely fővárosnak is díszére válna. Seidner Imre Japán egyik városában óriási tűz ütött ki, amely hétszáz házat elpusztított ( (London, március 28.) A Times tokiói jelentése közli, hogy Északnyugat-Japánban, Komatsu- f machi városban óriási tűzvész pusztított, melynek j során több mint hétszáz épület elhamvadt. A lángok martalékává vált többek közt a városháza, a rendőrfőnökség és számos iskolaépület és kórház Íz. Az oltási kísérleteknél számosán kaptak égési se’ beketi A kár meghaladja az egymillió yent. A kormány két tagja «Jutatott a katasztrófa azimhelyére, hogy a hajléktalanok fel segélyezés ét irányitzák. Megkezditek Vilmos eis-császár^rágjál- masásf pőrének tárgyalását Berlinből jelentik: A berlini törvényszék pénteken kezdte meg Vilmos excsászár rágalmazási perének tárgyalását. Az excsászár Bloch Pál ügyvéd utján inditott pert a Berliner Morgenpost Mendel nevű szerkesztője ellen, aki cikkében azt állitotta, hogy az cxcsászárnak nagy pénzügyi érdekeltsége volt a Kmpp-gyámál és hogy császári hatalmát a gyár silányabb értékgyártmányainak elhelyezésére használta fel s ezzel a császári pénztár gyarapításáért nem nézte a népvagyon és a nép vérének el- paziarlását. A tárgyalás iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. 1! beteges hajiomu vals fiotolembep megszobött a lelsz»! mié Intézetéből és a Misi erdőben öiplessipt teteti el m áll a két meztelen hulla rejtélye mögött ? (Kolozsvár, március 28.) Néhány nappal ezelőtt a Bács községi erdőben, alig pár méternyire az országúitól a falusiak két meztelen fiatalember hullájára bukkantak. Azonnal értesitették a csendőrséget ős a kolozsvári ügyészséget, ahonnan bizottság szállott ki, hogy a halottakat ag- noszkálják és megállapítsák öngyilkosság, vagy bűntény esete forog-e fenn? Kernbach dr. orvosszakértő a helyszínen konstatálta, hogy az idősebb fiú jobb halántékán és a fiatalabbnak a bal halántékán revolvergolyó hatolt be. Mindkét lövés azonnali halált idézett elő. Megállapította azt is, hogy a két hulla négy vagy öt nap óta feküdt a szabadban. A nyomozó hatóságok azonban tehetetlenül állottak, a halottakat agnosz- kálni sem lehetett, mert a ruhájuk eltűnt és a falubeliek nem ismerték fel. Azt sem lehetett biztosan tudni, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság esete forog-e fenn. A kolozsvári rendőrség széleskörű nyomozást vezetett be, ami egy ideig nem vezetett eredményre. Draghiciu bűnügyi kapitány végre kinyomozta, hogy két héttel ezelőtt a kolozsvári vakok intézetéből eltűnt két fiatalember. Sze- mélyleirásuk ráillett a két ismeretlen bácsi hullára. A rendőrség által felvett fényképeket a vakok intézetének igazgatójához vitték, aki az első pillanatban felismerte az egyik hullában Costinescu Györgyöt, az intézetből nemrégen megszökött vak fiatalembert. Ma a déli órákban újból kiszállt a rendőri bizottság és ezúttal kíséretükben volt a vakok intézetének az igazgatója is. A helyszini szemle ezúttal teljes eredménynyel végződött, mert megállapították, hogy a két hulla azonos a néhány héttel ezelőtt megszökött két vak fiatalemberrel. Az idősebb Costinescu György 24 éves, a fiatalabb pedig Balázs Jenő, 16 éves, akik már az intézetben szoros barátságban éltek. Különösen Costinescu Györgyről, aki több nyelvet beszélő, érettségizett fiatalember volt, különös dolgokat beszéltek a vakok intézetében. Az igazgatónak is feltűnt a két, exaltált vak feltűnő barátsága és az volt a gyanú, hogy mindketten homoszexuálisak. A vakok társadalma ezt a gyanút éreztette is a két beteg növendékkel. Valószínűnek látszik, hogy emiatt szöktek meg az intézetből nehány héttel ezelőtt. Hiába adtak ki ellenük korözőlevelet, hollétükről semmi biztosat nem lehetett megtudni. A borzalmas erdei leletben végre ma délelőtt ráismertek a két szerencsétlen fiatalemberre. A vizsgálat az öngyilkosság, vagy gyilkosság körülményeire vonatkozólag még nem vezetett eredményre. Orvosi vélemény szerint valószínűnek látszik, hogy öngyilkosság történt. Előbb az idősebb Costinescu, majd később Balázs lőtte főbe magát. De az is lehet, hogy Costinescu előbb fiatalabb társát lelőtte és csak azután fordította a fegyvert maga ellen. A vizsgálat most olyan irányban tart, hogy hova tűnt a két vak fiatalember ruhája és revolvere. Valószínűnek látszik, hogy kóborcigányok akadtak először a két fiatalember hullájára és azok nemesak a revolvert, hanem összes ruhadarabjaikat is magukkal vitték. A két oszlásnak indult hullát a kolozsvári bonctani intézetbe szállitefták, ahol mindkettőt fclboneolták. A rendőrség és az ügyészség pedig tovább nyomé? s meg akarja állapítani, hogy a k?t szerencsétlen vak hol járt és mit csinált az utolsó hetekben és nem hagyott-e hátra levelet, amiből a rejtélyes gyilkosság okát meg lehet tudni.
