Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-15 / 60. szám

6 Xlll. ÉVF. 60 SZÁM, Magyar lapot adott ki Szaihmáry Károly, Cuza Voda udvari lestője, akinek mogyurságál a bukaresti sajtó agyonhallgatta (Bukarest, március 13.) Mikor a P. Szathmáry- család Bukarestben élő tagjai megrendezték P. Szathmáry Károlynak, Cuza Voda udvari festőjé­nek és fényképészének kollektiv képkiállitását, nagy elismeréssel emlékeztek meg a lapok erről a kima­gasló művészi eseményről, de egyúttal úgy ünnepel­ték P. Szathmáry Károlyt, mint a román szellemiség egyik kiváló képviselőjét. Az egyik reggeli lap kü­lön „Satmari"-muzeum létesítését javasolta, amely hivatva lenne arra, hogy állandóan hozzáférhetővé tegye a nagyközönség számára a kiváló piktornak különböző családok birtokában levő képeit... Sehol sem történt azonban emlités Szathmáry Károly ma­gyar származásáról, még kevésbé gondolt a buka­resti román sajtó arra, hogy Cuza Voda udvari pik­te— 1 "betett hasznos és hűséges szolgálatainak tel­jesítése mellett érzésben is magyar. A Keleti Újság annakidején kétizben is foglal­kozott evvel a kérdéssel, megállapította, hogy Szath­máry Károly Erdélyben is jólismert magyar család­nak a tagja, amely többek között egy, az ő idejében igen népszerű regényíróval ajándékozta meg a ma­gyar irodalmat, azt is kimutattuk, hogy Szathmáry Károly festőművész nem tagadta meg családjával a közösséget és nevét is mindig magyar ortográfiával irta. Nyitva maradt azonban a kérdés, amely a lel­kek kisajátításának mai rendszerében nem lehet kö­zömbös előttünk, hogy vájjon P. Szathmáry Károly festőművész bukaresti élete során tett-e magyar ér­zésről tanúbizonyságot, voltak-e olyan megnyilatko­zásai, cselekedetei, amelyek a magyar népi közösség­hez való ragaszkodásának jelei. Koós Ferenc, egykori bukaresti református lel­kész emlékiratai megadják erre a feleletet. Az ele- ventollu emlékíró először igy vázolja Szathmáry és karrierjének történetét: „P. Szathmáry Károly festőművész 1840-ben, a borszéki fürdőn ismerkedett meg Bibeseu vodával. Ennek rábeszélésére vándorolt ki Bukarestbe s ott köztiszteletben élt a nyolcvanas évekig. Az 1853— 1855-iki keleti hadjárat alatt az az ötlete támadt, hogy az angol, francia, olasz és török csapatokról pompás fényképeket készített s azokkal európai körútra ment, bemutatván képeit a török szultán­nak, az angol, olasz és francia uralkodóknak, kik mindannyian nagy elismeréssel fogadták és kitün­tetésekkel jutalmazták. A Duna-fejedelemségek uniója után Cuza Voda „udvari festész és fényképész” címmel tisztelte meg, ami még inkább emelte tekintélyét a románok előtt. A 70-es években Magyarország több városá­ban is bemutatta remek festményeit, melyek min­denütt nagy feltűnést keltettek.” Az érdekes emlékirat más lapjain a „Hunnia” olvasóegylet megalapítói között találjuk kolozsvári P. Szathmáry Károlyt. Azok közé a „lelkes haza­fiak” közé tartozik, akik a kaszinóalapitás szerény kezdeményezéseként minden hónap első napján egy- egy ezüst forintot adtak össze, azon könyveket vá­sároltak Brassóból, egy Német nevű könyvárustól és az igy megalakult könyvtárt, amelyet nem is any- nyira a román hatóságoktól, mint a bukaresti oszt­rák konzultól való félelmükben eleinte csak a refor­mátus iskola könyvtárának merték elkeresztelni, évről-évre gyarapították. A magyar könyveknek P. Szathmáry Károly is szorgalmas olvasója volt és to­vábbra is ott látjuk a később nyíltan megalakított Tiszta vér* -tiszta foot* Vértisztitásra ne használjon knnőcsfélét, han«m (ártson alapos *< urát Prof. Or, Pá'ar vér- tisztító teájáw ti. Ügyeljen arra, hogy felnőt­tek és kis gyermekek részére k Jön-kiilön ke­verék készült. Középiskolai ltodban levő leányok és fiuk a felnőttek részére összeá litott keveréket használják az eredeti csomagoláshoz mellékelt hasz­nálati utasítás szerint. Prof. ör. Páter wértl z* tl?6 teája m&gszünteS pattanást (Acne vulga­ris), b rsömörí, hajólvad vart, hólyagot, a bSrmii igyuk eigen»: esed^sét, Ha alkarnak bőrkiütéseit, sk ©fui. J, eczemát, erős vér okozta orrvc rSsséget, bőrviszketegséget. Ezen tea nagyrabeesüit háziszer, melyet családok egymásnak szívesen ajánlanak. Prof. ör*. Páíen vén­lísxéilá teája táraiban és drogériáiban azonnal kapható, ahol nem lenne, ott a gyógyszerész kifejezett kívánságra néhány napon belül besserst az ere­deti csomagolású teát. Minden eredeti csomagon a íeita'áló törvényileg védett fényképe és aláírása látható. — Lev‘Sesőlap utján a tea „Csillag“ gyógyszert >r, Braşov, Hosszú u. 5. sz. alatti lera- kattól rendelhető mag. Nagybani lerakat „STAN­DARD“ Drogéria, Bucureşti 1. és nagy magyar kulturmunkát kifejtő Hunnia egy­let és kaszinó tagjai között. Ismét másutt azt olvassuk P. Szathmáry Ká­rolyról, hogy a Hunnia egylet kiadásában és a fá­radhatatlan munkásságu református pap szerkesz­tésében megjelenő Bukaresti Magyar Közlöny nyom­tatásához segédkezet nyújtott. _ — A német nyomdában, — írja Koós Ferenc, irtóztató módon szedték a magyart. Hiába javítot­tam, hiába korrigáltam. Szerettem volna megszaba­dulni ettől ai nyorr cl ától, de hova, kihez forduljak... Egyszer elpanaszol tam a dolgot kolozsvári P. Szath­máry Károly udvari festőnek, aki azonnal kész volt, hogy segítségemre siessen. „Ne búsuljon, — mon­dotta, — újévtől kezdve én fogom szedetni a lapot. Cuza megbízott, hogy sokszorosítsam Romániának az osztrákok által felvett térképét. Ennek a műn­(London, március 13.) Jeruzsálem! jelentés sze­rint, a palesztinai zavargások indokainak részletekbe menő vizsgálatára kiküldött bizottság befejezte munkáját s most készíti el jelentését, amelyet a kor­mány elé fog terjeszteni. A Daily News beavatott forrásból azt az értesülést kapta, hogy a jelentés meglepetésre az arab lakosságnak kedvez, akiket a palesztinai kormányzat elmulasztott kellő­leg informálni a Balfour-deklarációről, amely Pa­lesztinát a zsidó nemzet otthonává jelölte ki. A bi­zottság állást foglal azon felfogással szemben is, Megvalljuk őszintén, hogy a magunk részéről szeretnők már egyszer az úgynevezett Saabé Dezső- affért lezárni. Sajnos, a kinos ügy olyan tengeri kí­gyónak bizonyult, amely napról-napra újabb bot­rányalkalmakat produkál. Az ismert és kitűnő nagy­váradi iró, Tabéry Géza cikket ir m egyik nagy­váradi lapban, amelyben elmondja, hogy egy nagy­váradi vállalat, a „Librăria şi Papetarie Urania” románnyelvü megrendelési lapokat bocsájtott ki, amelyek utján Szabó Dezső müveit a magyarul is tudó román olvasók körében terjeszti. A prospek­tusban Szabó Dezső neve csak mellékesen szerepel és Gheorghe Mille van megjelölve szerzőként. Ti­zenöt kötet Szabó Dezső-könyvet ajánl a román könyvterjesztővállalat háromezerhatszáz lejcs ár­ban. Elvonatkoztatva a dolgot Szabó Dezső szemé­lyétől, felháborító az az üzleti Ízetlenség és szemér­metlenség, amellyel ugyanaz a budapesti könyvkiadó vállalat igyekszik a Szabó Dezső-könyveket elhe­lyezni, amelyet az iró kétségbeesett lépésének fő­okául jelölt meg. Szabó Dezső ugyanis a Keleti Új­ság munkatársának is elmondotta, hogy budapesti könyvkiadója kényszerhelyzetében olyan szerződést fogadtatott el vele, amely egy aránylag jelentékte­len összeg, — talán kétezer pengő — árán az ösz- szes eddig megjelent Szabó Dezső-könyvek kiadási jogát megváltotta isméikül, bogy az Írónak bármi­lyen újabb jövedelmet helyezett volna kilátásba, akárhány kiadás is jelenik meg. Most aztán, hogy a Szabó Dezső-ügy Romániában szélesen pertraktá- lódott, elérkezettnek látta a pesti könyvkiadó az időt arra, hogy az önkéntelen reklámot értékesítse. Hogy pedig az erdélyi román közönség előtt vala­hogy indokolhassák az akvirálási akciót, azt eszel­tek ki, hogy Szabó Dezsőnek is juttatnak valamit a koncból. Tabéry Géza különben kivallatta az Ura­nia könyvterjesztő vállalatot, amelynek résziéről a következőket mondották: — Tény az, hogy Miile Gheorghe müveiből so­rozatot állítunk össze és ezt a románság soraiban helyezzük el. A magyarság az utóbbi időben telje­sen elfordult Szabó Dezsőtől, annál inkább nyilat­kozik meg nagy érdeklődés Miile Gheorghéval szem­ben a románoknál. A Mille Gheorghe könyvsorozat nem uj és nem erdélyi kiadás, hanem annak a bu­dapesti cégnek a kiadványa, amely Szabó Dezső mü­veinek kiadási jogát birja. Vállalatunk két főnöke Spanyofnátfia, torokgyulladás éa mtgí.ülés ellen véd kának elvégzésére szerződést kötöttem az állam­mal: nyomdát rendezek be és magyar szedőről is fogok gondoskodni, hogy a Bukaresti Magyar Köz­löny zavartalan megjelenését lehetővé tegyem-..'* Aki magyar könyveket olvas, magyar egyesüle­tet alapit, magyar lapot járat és buzgólkodik annak nyomtatása körül, annak nemzeti hovatartozás ága fölött nem lehet vita. * (j.) hogy már elérkezett volna az időpont, amikor Pa­lesztinát már cionista ellenőrzés alá lehetne he­lyezni. A jelentésről kiszivárgott hirek Londonban is kedvezőtlen benyomást keltettek. A liberális sajtó alighanem ki fogja használni a bi­zottság állásfoglalását a kormány ellen s fel fog­ják ismételten vetni a kérdést: a palesztinai zavar­gások fejleményei nem kényszerítik~e arra Angliát, hogy a palesztinai mandátumot más nemzetnek adja át. tegnap felutazott Budapestre, hogy úgy a pesti vál­lalattal, mint Szabó Dezsővel is rendezze a most megindított akció ügyét, Ha Szabó Dezsőnek esze lesz, akkor el fogja fogadni azt az összegűt, amit mi a romániai megrendelési akciónk jövedelméből neki felajánlunk. Tisztességes módon akarjuk ho­norálni Szabó Dezsőt, mire nézve bizonviték az, hogyha Szabó Dezső elfogadja ajánlatunkat, akkor már holnap előlegként kifzictnek kezeihez Pesten egyezer pengőt. Tabéry a következőket fűzi a nyilatkozathoz: Egyezer pengő egyenlő harmincezer lejjel. Nem nagy pénz, de Ina a romániai segélyakció valóban beválik, elszámoláskor Miile Gheorghe szépen keres­het néhai Szabó Dezső regényein. Nem irigyeljük tőle sem a pénzt, sem azt a dicsőséget, hogy romá­nok is olvassák müveit. Egy Íróra nézve megtisz­teltetés, ha mentői több nép körében szerez magá­nak olvasókat. De ez a dicsőség csak iákkor igaz di­csőség és akkor tiszta munka, ha az iró müvének belső értékein alapul, nem pedig mint a jelen eset­ben, egy Ocskay brigadéros-szerü, anyagi okokkal kapcsolatos, csúf pálforduláson. Ezeket Írja Tabéiy Géza. Nem tudjuk, mit szól a dologhoz Szabó Dezső, annyi azonban bizonyos, hogy úgy, ahogy ezt az üzletet kieszelték, meglehe­tősen rosszillatu dolog. Méltó ehez az egész kelle­metlen afférhoz, amelyet jó volna már egyszer le­zárni, mert minél többet szerepel a lapokban, annál kevesebb hitele lesz a könyvkiadásnak, irodalmi cél­kitűzéseknek, sőt az íróknak is, az igazi és becsü­letes célokért küzdő irodalom rovására. — Ma tartja meg előadását Petelei Istvánról dr. Gyalui Farkas Az Erdélyi Irodalmi Társaság, a magyar irodalom történeti előadássorozatában ma tartja meg Gyalui Farkas dr. előadását Pe- tclei Istvánról, a kellőképpen még mindig nem értékelt hatalmas tehetségű, nagy erdélyi Íróról. Gyalui Farkas előadása, aki egyébként is egyik legalaposabb ismerője Petelei irásmüvészetének, meglepetés lesz irodalomtörténeti tekintetben is. Az előadást a szokott helyen és időben a róm. kath. főgimnázium dísztermében délután 7—8-ig tartják. Elkészüli a palesztinai zavargásokról szóló bízóit- sági jegyzőkönyv, amely meglepetésszerűen az arab lakosságnak kedvez Szabó Dezső budapesti könyvkiadója egy nagy­váradi román könyvterjesztő vállalattal üzletesiti Gheorghe Mille romániai scjtóreklámját Szabó Dezső müveinek gyűjteményes kiadásával házalnak erdélyi románoknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom