Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-10 / 32. szám

2

XIII. ÄFF. 31 SZlhl.

fl közönség panaszfeönjfve

S3

Rádió-bajok Kolozsváron

A rádióval, az emberi lángelme e csodálatos találmányával kapcsolatban szeretnék rövid reflexiót tenni.

Vitán.'.délül áll, hogy ma már a rádió nemcsak » szórafeaaás, hanem az általános művelődés szolgálatában áll és kultur-ember úgyszólván nem is nélkülözheti. Ha nem is egészen tökéletes, mert még fejlődési perspektívák előtt áll, de mégis alkalmat ad arra, hogy a legeldugottabb falukban is bekapcsolódhatunk általa az egész európai kultúrába, hangversenyeket, operákat és híreket hallgathatunk. Azaz, hogy hallgatnánk, ha a rengeteg hiba-forrási lehetőségeket redukálhatnánk. Nem foglalkozom most a készüf^kbcn előfordulható speciális hibalehetőségekkel,. cş$ik kizárólag az általánosabb üzemzavarokkal és azok előidéző okaival.

Egy kolozsvári lapban olvastam nehány paÁlarcos nők

Az arcnak púderekkel, festékekkel, mosószerekkel es krémekkel vajó álcázása talán jó önámitásnak. de nem téveszt meg senki mást. A bor sohasem szebb, mint természetes színében és a festett arcú nő sohasem lesz olyan vonzó, mint az. akinek a bőre a Cadum kenőcs használata révén tökéletes állapotában van. Egy esti bedörzsölcs a Cadum ■ cold cream a -mel (hideg krém! és kenőccsel egyenlő (arányban, kifogástalan külsőt biztosit a bőrnek. Ez a bedőrzsólés azonnal megszünteti a viszketegséget a megnyugtató és vérelosztó hatással van. A Cadum kenőcsnek pompás kihalása van az ekcémára, pattanásokra, foltokra, kipállásokra, kiütésekre, ipórsenésekre. vágásokra, rovarcsípésekre, stb. Ara...

/

Gyallay Domokos — a Kisfaludy Társaságban

Irta: Dr. Kristóf György,

Két évvel ezelőtt a szavazategyenlőség után húzott sorscédula az azóta körünkből — sajnos — eltávozott Áprily Lajosnak kedvezett s igy az újabb, a közhatalom változás után fellépett erdélyi irónemzedékből elsőnek Áprily Lajos jutott be a Kisfaludy-társaságba. Az előzmények után bizonyosnak látszott, hogy csupán időkérdés a Gyallay beválasztása. Egyáltalán nem szokatlan a Kisfaludy-társaságban, mint a világon minden u. n. akadémikus, zártszámu tagból álló testületben a bukás. Épen ezen a helyen soroltam fel akkor adatokat, melyek megmutatták, hogy igen kiváló költők és irók kétszer, háromszor is buktak, amíg végre a tagság elnyeréséhez szükséges abszolút szótöbbséget megkapták. Gyallayra most 33 beadott szavazatból 30 igen szavazat esett. Győzelme tehát valóban fényesnek mondható. Hiszen még oly kiváló szellemű Íróval is. mint Prohászka, akit Ravasz László ajánlott volt, megesett, hogy 35 beadott szavazatból 28 igen szavazatot kapott. Az egyhangú igen szavazat a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A mai erdélyi irodalmat most már Bánffy Miklós, Gyallay és Reményik, hárman képviselik a társaságban. S ha már a kuriózumoknál tartunk, említsük fel, hogy Gyallay az élő kisfaludysták között az egyetlen unitárius, történetileg is csak második. Mert előtte még csak egy jutott be hitsorsosai közül, Kriza János püspök, a Vadrózsák nagyérdemű gyűjtője. És végül felemlítem azt, hogy a megválasztás után a társaság az elnök előterjesztésére megállapítja azt is. hogy az újonnan megválasztott melyik elhunyt tag helyét foglalja el. Gyallay a legnemesebb, a legpuritánabb jellemű magyarok egyikének, Vargha Gyulának az örökét kapta. Székfoglalója alkalmából Vargha Gyuláról kell megemlékeznie. Ez a szokás- i jog alapján kifejlődött gyakorlat és szabály. J

HIIVWMPi III ' 'W Éln I I. ii il

nászról, legutóbb dr. Veress Ferenc egy. tanár kei ki az általa rádió-betyároknak titulált zavaró visz- szacsatolók (fütyülök) ellen. Tökéletesen igazat adok ír ki. és le kell szögeznem, hogy aki még nem vett rádiót, az mondjon le és kimélje meg az idegeit, mert Kolozsvár egész Európában a legfegyelmezetlenebb rádióvételezés szempontjából. Itt t. i. az összes ismert és lehetséges zavarok u. m. áram- hálózat, transformátorok, villamos kozmetikai, orvosi készülékek (diathermia, röntgen) stb. ipari villamos berendezések, dinamók, stb. által előidézett zavarok hatványozott mértékben megvannak. Különösen a város centrumában teljes lehetetlen a vétel, mert nemcsak egész nap, hanem még a késő esti órákig is pergőtüzszerüen zakatolnak, zötyög- nek az említett gépek.

Az elhangzott panaszokra a postán csak vállat ve nnak, az orvosok pedig azt szokták mondani, hegy menjenek a rádiósok ki a mezőre, ha rádiózni

akarnak. Tisztelettel kérdem, vájjon Párisban, Berlinbe,), Wienben, vagy Budapesten, ahol egy bérkaszárnyában 10—15 orvos is kezel villamos készülékekkel, miért lehet zavarmentesen rádiózni? Azért, mert ott fegyelmezettebbek az emberek, ott nem fütyülnek a rádiósok, mert a zavaró visszacsatoló- kat „rádióbetyárokat“ kikutatják a hatóságok és pénzbírsággal, esetleg a készülék elkobzásával büntetik az illetőket, az orvosok pedig elektromos készülékeiket leblokkolják, földelik, s ha önként nem teszik, a hatóságok kényszerítik rá őket.

Az emlitett vételi zavarokkal szemben csak a rádiótörvény megfelelő intézkedései által lehetne segíteni, vagy ha más városok példájára az itteni rádiósok is lépéseket tennének az emlitett elektromos gépek leblokkolására, az állandó fütyülések ellen pedig a védekezés legjobb módja, hogy a posta csak fegyelmezettebb és intelligensebb egyéneknek adjon engedélyeket. Kiváló tisztelettel: F. J.

Braziliában egy banketten általános lövöldözés támadt s az egyik golyó leterítette a köztársasági alelnököt

Vallási rajongásból követte e! tettét a mexikói elnök merénylője

(London, február 8.) Rio de Janeiróból jelentik, hogy Mello Vianna köztársasági alelnök ellen a merényletet Monte Clarosban egy banketten követték el. Minas Geraes szövetségi államban, ahol ez a város fekszik, a szövetségi ellenzék van uralmon s az alelnököt már előre figyelmeztették, hogy szemleutján nagyarányú óvintézkedéseket kellene foganatosítani, hogy testi épsége csorbát ne szenvedjen. Az alejnök ennek ellenére elutazott Minas Geraes területére. A banketten mintegy adott jelre lövöldözés támadt s az első sebesültek között volt maga az alelnök is. Mel'lo Yianna fején és nyakán sebesült meg. A lövöldözésben az alelnök titkára halálos sebet kapott és még további tizenöt közéleti személy sebesült meg súlyosan.

Luigi de Susa, a brazíliai köztársaság elnöke a merénylet hírére megszakította üdülését és visszatért Rio de Janeiróba. X „óvárosban nagy az izgalom.

(London, február 8.) Mexikói jelentés szerint

Ortiz Rubio elnök sebe jól gyógyul. Az elnök a sajtóhoz nyilatkozatot juttatott el, melyben köszönetét mond az ellene elkövetett merénylet alkalmából az országból és az egész világból érkezett rokon- szenvnyilvánitó táviratokra.

A merénylő vallatása tovább folyik. Alig akar valamit elárulni s legfeljebb azt hangoztatja, hogy tettének elkövetése előtt nem beszélt össze senkivel s nincsenek bűntársai. A hatóságok ennek ellenére kilenc letartóztatást eszközöltek. Letartóztatásban van Flores, a merénylő fivére is. A vizsgálat megállapítása gzerint Dániel Flores vallási rajongásból követte el tettét. Londoni jelentések szerint Ortiz Rubio sérülése rendkívül súlyos, mig egy másik hírforrás fenntartja az elnök sebe folytonos gyógyulását.

Ifiesiitz M. és Sfial bútoráruház,

Cluj, Sir. Rejisia fiarta 30

Gyallay Domokos ezzel a választással megkapta azt az erkölcsi kitüntetést és elismerést, amelyné nagyobb élő magyar költőre nincs; hasonló is csak egy van, a magyar tudományos akadémia tagsága. A Gyallaynak osztályrészül jutott eme legnagyobb erkölcsi kitüntetés és elismerés országszerte s általános megelégedést keltett. Legmelegebb és legzavartalanabb mégis az erdélyi magyarság öröme és megelégedése. Ami természetes is. Hiszen a Gyallay egész munkásságának szintere, közvetlen tanúja Erdély. Gyallay személyisége, személyiségének gyökérszálai, törzse, lombja, gyümölcstermő koronája mindenestől erdélyi.*

Az erdélyi magyarság a főúri kastélytól el a falusi kunyhóig immár egy évtized óta örömmel látja a Gyallay munkásságának hasznos gyümölcseit s élvezi az ő költészetében kifejeződő szépet.

* Gyallay Papp Domokos született Bencéden, Udvarhely vm, 1880-ban. Szülőfalujában, Székely- kereszturon és Kolozsvárt, végezte tanulmányait. Mint középiskolai tanár Tordán nyert alkalmazást. Élénk részt vett a városi és vármegyei közéletben. Foglalkozott hirlapirással, része volt a tordai Közművelődési Ház létrehozásában. Végig harcolta a világháborút. A közhatalom változása után Kolozsvárra került, mint az unitárius kollégium tanára. Az állásáról az általa megindított és szerkesztett Magyar Nép c. heti néplap megerősödése után lemondott s egész munkaerejével lapjának és az irodalomnak él. Ö kezdeményezte a Magyar Nép könyvtára c. kiadványsorozatot s általán a népi, a falu művelődés kérdéseit nagy szeretettel s éles szemmel napirendre hozta s a megoldáshoz is számos akciót indított meg, amelyeknek sikere a magyar nép anyagi és ethikai életében félreismerhetetlen. Újabban a Páss- tortüz c. folyóirat szerkesztését* is vállalta. Miivei: Ősi rögön. Elbeszélések 1921. Második kwdás 1027. Mindenre sor kerül, 1924. Föld népe. Berlin 1924. Rég volt, igaz volt. Marosvásárhely 1924. Vaskenyéren. 1925. I—II. kiadás Kolozsvárt, III-dik Budapest, lY-ik Pozsony. Falusi színház. 1927. A nagy tűz árnyékában 1929. Genovéva története 1930.

A Gyallay tehetségét is a közhatalom változás késztette nagyobb munkára, erősebb lendületre. Egyetemi hallgató kora óta pennás ember volt, de tehetsége csak az utóbbi tiz év alatt bontakozott ki. És pedig két irányban. Egyik a népművelés. másik a szépirodalom, szorosabban a széppróza.

Az előbbi irányban kifejtett munkásságának legjelentősebb s egyszersmind középponti szerencsés alkotása a Magyar Nép c. néplap, mely immár véglegesen megszilárdulva hétről-hétre szétviszi a legelszigeteltebb magyar lakásba is az időszerű és hasznos tudnivalókat s viszi hétről-hétre gyönyörűségül a műveltség drága kincseit, az anyanyelv szeretőiét, a tisztességnek, a magyar jellemnek épitő kultuszát. A Magyar Nép tízéves kisebbségi életünknek egyik legsikerültebb alkotása s közmivelődésünknek leghatékonyabb szerve. A dolgok mélyére néző előtt a lap felbecsülhetetlen szerepe kétségtelen. Gyallay kitűnő érzékkel használja fel az építésre alkalmas téglákat s szerencsés tapintattal tudja kikerülni a szertehuzás pocsolyáit, az egyenetlenség szakadé- kait. Lapja a maga nemében mintaszerű. Nekünk közvetlenül, Gyallaynak ez a népművelő tevékenysége mintha fontosabb, gyakorlatilag jelentősebb volna. Bizonyos, hogy nemzettársadalmunk hálás lehet érette.

Ám a Kisfaludy-társaság szemében és választásában az ilyen gyakorlati tevékenység nem számit. Ott a főkérdés és döntő szempont a tiszta irói érdem, a költői tevékenység művészi megnyilatkozása Nem a népművelő Gyallay, hanem a szépprőzairó, a költő Gyallay részesült a legmagasabb kitüntetésben.

Gyallay irt egy kötetnyi drámát, főkép falun előadható jeleneteket, kisebb színmüveket. Irt. négy kötet elbeszélést, egy regényt a nép számára s ugyanezzel a céllal átdolgozta a nemzetközi ponyva egyik legkedveltebb históriáját, Genovévát. Legérettebb költői alkotása Yaskenyé- ren c. regénye, mely immár a negyedik kiadás-