Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-10 / 32. szám
tSesssmas XIII. ÉVF. 31 SZÁM. A Magyar Párt „zsidója“ véletlenül róm. katholikus plébános ízléstelen antiszemita plakátokkal kísérleteznek a bihari községi választások mozgalmaiban —A tenkei magyar lista története (Terik9, február 8.) A bihari választási mozgalmak a község} tanáestagságok jelöléseivel uj hangulatban uj lendületet kaptak. S az acélos erejű magyar egység megbontására szánt eszközök közé tartozik az az Ízléstelen plakát és röpcédula, amely antiszemita gyűlöletet akar felkelteni, ebben a buz- góságban pedig zsidókként plaká'tiroz ki római katholikus plébánosokat és a római katholikus egyház világi tekintélyeit is. Tenkén, amely városka Bihar egyik legjelentékenyebb vidéki gócpontja és ahol még hivatalos román megállapítás szerint is, a lakósság 88 százaléka magyar és csak 12 százaléka román, a pártvezetőség intencióinak megfelelően járt el dr. Tunyoghy Lajos, a Magyar Párt tenkei tagozatának elnöke. Mielőtt a tenkei magyarság a községi tanácsválasztásra megtette volna a jelölést, dr. Tunyoghy tárgyalásokat folytatott. Habár csak a román nemzeti párttal kívánt tárgyalni, liberálisok, averescánusok, lupisták és más pártiak is felléptek. Azok követelték, hogy Tenké- nek román legyen a bírója, a helyettes biró lehet magyar, mig a 14 tanácstagsági helyre 7—7 arányban jelöljenek a magyarok és románok. Tunyoghy, mivel bölcsen tudta, hogy ilyen jelölést sem a párt Ifezetőség, somi pedig Tente magyarságának népgyü- lése nem hagyna jóvá, hallani sem akart róla, de előzékenységből négy helyet hajlandó lett volna átengedni a románoknak. Másnapra a romtínság engedett és beleegyezett abba, hogy Tenke primárja magyar legyen, de a hét tanácstagsági helyhez még' mindig ragaszkodtak. Tunyoghy erre gyűlésre hívta össze Tenke magyarságát, amely impozáns tömegben jelent meg. A gyűlés napján Tenkén vörös szinü románnyel- vü plakátot osztogattak, amely kétségkívül liberális választási bomba akart lenni. dekes a harmadik kiadás. Mindez azt mutatja, hogy a közönség szereti, szívesen olvassa. Mik azok az irói vonások, értékek, amelyek a költő Gyallaynak a közönség előtt népszerűséget, a kritika és a legmagasabb irodalmi testületek részéről is elismerést biztosítanak és biztosítottak? A Gyallay erényei: a kitűnően megválasztott tárgy, szabatosság és biztosság a szerkesztésben, éles megfigyelés és meleg képzelet a mesevezetésben és a jellemek kialakulásában, gondos és tisztaságával lebilincselő magyar stilus s a mindezeket együttesen átható és összefoglaló lelkinemesség felfogásának és világnézetének emelkedett komolysága, nem egy helyt bölcs és derült humora. Müveinek tárgyát egyforma kedvvel keresi ki a múltból és a jelen társadalomból, a felsőbb, osztályok életéből és a nép köréből. Egy céllövő biztosságával talál rá a legjobb témákra és alakokra. Elbeszéléseiben a téma és személyei tüstént végleges keretet és jellemet kapnak s a szerkezet és meseszövés is ehhez képest szabatosan, minden fárasztó, unalmas és modoros kitérő nélkül halad tovább a megoldásig, a befejezettségig. Szűkszavúbb, mint Mikszáth, de adomaszerü elbeszéléseinek szerkezete, csattanója nem esik messze Mikszáthtól. Vaskenyéren c. regényének meséjét, jellemeit a történeti nyomok közeit képzeletének eleven gazdagságával kitöltve, logikusan, a történeti és lélektani valószerüség természetes érvényesítésével fokozatosan fejleszti ki. Csak sajnálni tudja minden olvasója, hogy Gyallay szinte kerülni látszik a romantikát, az idilli elemek széles mederben folyó előadását, holott számos divatos iró köteteket ir össze anélkül, hogy volna komoly története, mondanivalója, anélkül, hogy személyeit egyéniséggel felruházva elevenné tudná tenni, el tudná hitetni Pedig milyen szívesen olvassuk, hallgatjuk a Gyallay töretlenül ép, gyökeres magyarságból fakadó s Ez a plakát óva inti a magyarokat, hogy vigyázzanak, mert a Magyar Párt vezetői között a következők vannak: „dr. Kotzó Jenő: országunknak magyar ellensége, aki nem akarta magát alávetni a román uralomnak. Hegedűs Nándor: a magyaroknak zsidó képviselője, aki lapjában naponta gúnyolja népünket és országunkat. Aztán következik a legérdekesebb: Dr. Markovits Manó: egy zsidó, aki a parasztok által kiizzadt megyei adókból sefteket akar csinálni. Dr. Tunyoghy Lajos: A román nép kérlelhetetlen ellensége, akit a saját magyar parasztjai is gyűlölnek. Dr. Kövér Gusztáv: Soviniszta magyar, aki a román uralom megszűnéséért harcol. Csomaházy Sándor: Halálos ellensége a románoknak. Baloghy Jenő: Ref. pap, aki agitált országunk ellen. (Bukarest, február 8.V Ä kamara és a szenátus pénteken kezdte meg újból működését. A kamarai szószéken első szónokként Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő jelent meg és az 1925 előtt nyugdíjazottak szomorú sorsára hivta fel a kormány figyelmét. A pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában feltette a kérdést, bogy valóban készül-e a nyugdíjtörvény módosítása, milyen stánemcsak patinás, de népies fordulataiban is tisztán csengő szavát, gondos, felsőbbrendü, valóban költői előadását. Műgond nélkül, léhán, hevenyészve tán egyetlen szót sem irt le tolla. Világnézete is maradék nélkül komoly. Szent dolognak tartja a költészetet s felsőbbrendü hivatásnak az irói tevékenységet, melynek feladata a lélek, a szellemi kincsek áldott napfényének a megragyogtatása, ragyogásának felmutatása. Jól látja a salakot, a nemtelenséget is, mely ott örvénylik az emberben támasztva szenvedélyt, tör- peséget, hitványságokat. De a salakban is felkeresi a nemes fémet, az emberi gyarlóságok és bűnök okozta romlást is a lelki nemesség irányában fejleszti és oldja föl. Erős hittel hirdeti, hogy az egyest a jóság, a lelki nemesség, a nemzeti és az emberi közösséget pedig a műveltség tarthatja meg és teheti megelégedetté. 3 ki kell emelnem végül, hogy Gyallay eszközei, irói módszere rendkívül őszinte, egyszerű és mindig költői. Mesterkedésnek, nagyot mondani akarásnak, társadalmi bölcselkedésnek, fontoskodó tudákosságnak, riportizü szellemeskedésnek Írásaiban nyoma sincs. Nincs szüksége semmiféle modern trükkre és fogásra az _elhitetés avagy hatás kedvéért. Ez a módszer Gyallav számára ismeretlen, idegen. Az ő eljárása, eszközei természetesen adódnak mondanivalójának belső tartalmából, művészi és ethikai igazságából. Egész költészeti irodalmunknak nyeresége. A kontár, Jézus Maroskenden s nehány háborús novellája, továbbá Vaskenyéren c. regénye pedig irodalmunk maradandó értéke. Ne feledjük, hogy Gyallay ma még javakorát élő, teljes munkabírású férfi, akinek tehetségétől még sokat várunk, vár a magyar irodalom. Hisszük is, hogy a jól megérdemelt szép kitüntetés Gyallay becsvágyát, plkotp kedvét, tehetségé- j nek szabadon teremtő erejét fokozni fogja úgy, I hogy irqi pályája további sikereknek s kiváló mü- ; alkotásoknak If®? állandó foryása. 3 1 Wallner Győző: ,JZvreul ungur al Magyar Páf* tului“ — a Magyar Párt magyar zsidója. Rém tudjuk, vájjon mit szólnak ehaz a leleplezéshez a fugyivásárhelyi római katholikusok, mert tudniillik Wallner Győző a fugyivásárhelyi római katholikusok közszeretetben álló plébánosa és még eddig senki sem tudott róla, hogy a Magyur ^Párt magyar zsidója lenne. Markovits Manó dr. pedig* volt Csanádi főispán, tekintélyes bihari vezetőember, aki emellett a katholikus egyházban is tényező. A népgyülésen Tunyoghy ismertette ezt a per- sifflazst és amikor azt olvasta fel, hogy ő a román nép ellensége és a magyar parasztok is gyűlölik, a köztndomás szerint demokrata érzelmű Ţunyoghyt a bizalmi kérdés felvetése után olyan lelkes és spontán megnyilvánult ovációban részesítették, amíipt ez a magyarság érdekeiért áldozatkészséggel és önzetlenül harcoló puritán ember valóban megérdemelt. A tenkei magyarok ezután megejtették a jelölést, a legteljesebb összhangban és hogy bizonyságát adják annak, hogy megértés és együttműködés hívei, másnapig még fenntartottak négy helyet a nemzeti parasztpárt jelöltjei számára is. Mivel pedig ezek a terminus lejártáig nem jelentkeztek, a jelölőlistát benyújtották a járásbíróságnak. A magyar lista benyújtása után a nemzetipárti vezetők néhány magyar embert felhivattak a községházára és kapacitálták őket, hogy jelöltessék magukat illetőleg közülük hetet a nemzetipárt listáján, azonban az öntudatos magyarok az ajánlatot határozottan visszautasították, mert senki előtt sem kétséges, hogy a túlnyomó többségben magyar lakósságu Teakén a magyarság jelöltjeit fogják megválasztani. Az ilyen Ízléstelen és minden megvetésre érdemes kortesmunka nem azt a célt éri el, amit szeretnének a boszorkánykonyhában, hanem ennek az ellenkezőjét. diámban van ez a munka és hogy vájjon annak során végét vetik-e annak a lehetetlen különbségnek, amely az 1925 október 1. előtt és ntán nyugdíjazottak nyugdijai között fennáll. Felemlítette, hogy Erdélyben táblabirók és profesz- szorok özvegyei élnek, akik havonta csak 1000—1500 lej nyugdijat kapnak. Megdöbbenéssel értesült arról, hogy a jelenlegi költségvetésben a nyugdíjasok segélyezésépe szánt 45 millióból egy lej sem jut az 1925 október 1. előtt nyugdíjazottaknak. Kéri a kormányt, hogy a nyugdíjtörvény módosításából törölje a jelenlegi törvény 106. szakaszát, amely az 1925 október 1-je előtti nyugdíjügyek elintézésének revízióját megtiltja, noha ismeretes, hogy ezek körül sok egyenlőtlen intézkedés történt. Kérte a szónok a felekezeti tanítók nyugdijának rendezését és azt, hogy a régi alapok ügyében a kormány kezdjen újra tárgyalásokat a magyar kormánnyal. Az 1929 augusztus 20-iki törvény úgy rendelkezik, hogy az 1925 október 1-je előtt a szolgálatból eltávolitott tisztviselők nyugdíjazandó!*. Ezek között sok magyar tisztviselő is van, akikot a román nyelv nem tudása miatt bocsátottak el. Ugyancsak sok tisztviselőt bocsátott el a vasút is. Kéri ezek ügyének rendezését és azt, hogy a kormány amint azt megígérte, hívja össze az erdélyi nyugdíjasok kongresszusát. Vlad Pimitriu többségi képviselő felemlíti,-hogy egyik reggeli lap azt a hirt terjesztette, hogy a danái kikötői berendezések ellen merényletet köyqttelc cl. Kért, hogy az ilyen hamis híreket terjesztők«* áljits^k bíróság elé. Ezután Raducanu miniszter a Románia és Franciaország közötti munkáseserére vonatkozó szerződést terjesztette be ratifikálás végett. A kamara ezután több kisebb hitelt szavazott ., megA szenátus ülésén Cihoszky hadügyminiszter beterjesztette az 1930-as kontingens behívásáról szóló törvényjavaslatot. 1 Mironescu külügyminisztert a szenátus nagy tapssal fogadta. A külügyminiszter megköszönte a szenátus üdvözlését és támogatását, kijelentette, hogy meg van elégedve a hágai eredményekkel, ami- lyeknek nagy fontossága van Európára pézve. A hágai munka tisztázta az államok pénzügyi helyzetét és uj utat nyitott a világpolitikának. Eredményei úgy a gazdasági, mint a politikai téren csakhamar érezhetők lesznek. A szenátus a külügyminiszter részletes expozéjának megtartása napjául február 14-ét tűzte ki. ban forog közkézen. Ősi rögön c. kötetéből is ese..... Â nyugdijak példátlan egyenlőtlenségeellen szólalt fel a kamarában Hegedűs Nándor
