Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-13 / 34. szám

6

XIII. err. u. szám. i

Magyar tisztviselők

postája

őzt. Urrty Gézáné volt postamester Nagybánya. Román állami általános nyugdíjtörvény 1929. augusztus 20-iki végrehajtási utasítása megadja a módot, hogy mindenki, akinek a múltban szerzett jogcíme van nyugdijkérését előterjeszthesse. A kérést a „Preşedinte al Comisiului de Aditie a Casei Generale de Pensiuni Bucureşti“ címére kell benyújtani. Mellékelni kell a keresztlevelet, állampolgársági bizonyítványt, a városi elöljáróságtól ’bizonyitványt, hogy idegen állampolgárságra nem optált és jelenleg nincs állami vagy városi állásban, továbbá eskübízonyit- ványt és szolgálati bizonyitványt. Az ön esetében a szolgálati bizonyítványban külön kidomborítandó, hogy az esküt 1920-ban letette és 1922-ig mint román királyi postamester teljesített szolgálatot, amikor minden végkielégítés vagy nyugdíj nélkül bocsátották el, jóllehet a nagyváradi postaigazgatóság pénztárához, illetve a postamesterek és kiadók nyug- dijegyesületéhez 26 éven át a nyügdijjárulékct befizette. A nyugdíj kérésnek beküldéséhez a hivatalos nt a jelenlegi- lakóhelyé szerinti illetékes megyéi pénzügyigazgatóság.

Szentgyörgyi Miklós, volt törvényszéki portărel Nagykároly. JNyugdijlíérését az illetékes megyei pénzügyígazgatőság utján 1930. február 20-ig minden körülmények között küldje be, a bukaresti nyugdij- bizottsághoz, amelynek cime az első pontban pontosan fel van tüntetve. Amennyiben még valami okmányra szükség lesz, ügy a szerzett tapasztalat szerint a nyugdijbizottság illetékes referensei annak pótlására hivatalból amúgy is felfogják hívni.

Griszhaber Antal Nagykároly. A folyamatban levő nyugdíjazásoknál a háborús szolgálati időből csak az minősíttetik hadi évnek és számit duplán, amit a tisztviselő a fronton vagy mozgósított állapotban töltött. A már benyújtott kérése, minthogy minden egyes kérelmezőnek külön dösarja van, értesüléseink szerint legkésőbb márciusban elintézésre kerül, az elintézést legfeljebb az késleltetheti, ha a kéréséhez csatolt okmányok nem teljesek. Ebben az esetben a pótlásra a rendörprefektura utján feltétlen fel fogják hivni.

Osváth Ferenc tanár Szatmár. Közvetlenül szerzett értesülésünk szerint a különböző kerületi uyug- dijbizottságoknál levő kérések hivatalból az országos nyugdijpénztár igazgatóságához tétettek át és ott egyéni doszárokban minden egyes kérelmezőre nézve külön-külöh kezelik. Esek után, ha kérésüket a kerületi bizottságok ténylegesen átvették, úgy a határidőből nem eshetnek ki. Ebből sérelem nem szár- mazhatik. Ha utólagosan más jogcímük Is merült fel és ez alapon kérnének nyugdijreviziőt, úgy azt 1930 február 20-ig feltétlen be kell nyujtaniok a központi nyugdijpénztár igazgatóságához. Arról is szereztünk közvetlen tapasztalatot, hogy a központi nyugdijpénztár a hiányzó okmányok becsatolását hivatalos utoh pótlólag kéri, ami nem veszélyezteti a nyugdíjjogosultságot, csak késlelteti a nyugdíj folyósítását.

Miklós Géza vármegyei tisztviselő Dicsöszent- márton. Nyugdijkérésónek bukaresti iktató száma: 7172—1930. január 28. Láng Vendel Szatmár. Isyug- dijkérésének bukaresti iktatószáma: 7173—1930. jan. 28. Fajk István Kolozsvár. Nyugdljkérésének bukaresti iktatószáma: 7171—1930. jan. 28. Tóth József Segesvár.' Nyugdijkéréséhez ugyanazok a bizonyítványok szükségesek, amint azt az 1. pontban ismertettük. Czenczer József Gyulafehérvár. Okmányait 4922—1930. szám alatt a kolozsvári pénzügyigazgató- ságnál benyújtottuk. Béres János Aisókosály. 4920— 1930. Veress János Beszterce, 4824—1930. Vincze Imre Melegföldvár 4926—1930. Mtihá Pavel 4928—1930. szám alatt ugyancsak a kolozsvári pénzügyigazgatóságnál benyújtottuk.

Százados Márkod. Levelére csak azt válaszolhatjuk, hogy az összes szolgálatáról szóló okmányainak a becsatolása mellett nyugdijreviziőt kérjen. Igazoini kell, hogy mettől meddig és milyen rangban szolgált. Utoljára mennyi volt a fizetése. Levelében jelzett jótékonycélra szánt adományát már előre is köszönjük.

Janovszkl Imre, Nagybánya. Levelében említett rokona jelenleg Csehszlovákiában teljesít szolgálatot, tehát Róthár.iában a nyugdíjjogosultságát elveszítette. A lakáshasználati jog miatt, amit Ausztriában élvez, Romániában nyugdijat nem kaphat. Csak abban az esetben, hogyha Romániában lakik és román állampolgár.

Lengyel Béla, Nagybánya. Már sokan megkapták a nyugdijukat, de eddig egyetlen tisztviselő sem akadt, hogy a nevüket és a részükre megállapított nyugdijat közöljük. Ez különben sém volna célravezető, mert olyan sokféle szempont esik mérlegelés alá a nyugdíjazásnál, hogy egyes esetek felsorolásával a kívánt célt nem érnők el.

BÚTORT

16 iRÍnSságbégi, isi ©aárit

klvSIéibesíiiMtáíiyos

Ssétói? & Héti

SoierţşySl»«^»âltâi'gii-Mşjl'âaâa I

vásárolhat. — Hitelképes egyéne kites | kedvező fizetési teltételek. — tfli'jj- I rcUEkáa üonaoráfí nagy választékban I

MeMxnm^b

CTINS“

ői$zefídsoníiíhatíar»

FööiypOió szír

lauf In*

Pethő Benedek, Túrja, Háromszékmegye. Mindenesetre előbb nyugdijaztassa magát. A szükséges okmányokat szerezze be, az esküt tegye le és ha már a nyugdíjazás megtörténik, akkor a magyar nyugdíjtörvény alapján ki lehet egyezni. Erre ugyan még példa nem volt. De úgy vagyunk informálva, hogy a kiegyezés sem lehetetlen.

Szemányi Lajos, Marosvásárhely. Ml sem mondhatunk mást, mint azt, hogy Romániában nyugdíjjogosultsága nincs. Mint rokkant csak Magyarországon részesülhet nyugdíjban.

Barna György, Válaszút. Sajnos, levelére ml is csak azt válaszolhatjuk, hogy Romániában nyugdíjjogosultsága nineş, mert mint katonái alkalmazott nyugdijjárülékot nein fizetett.

Török Gábor, Szatmár. Hozzánk beküldött két kérését a mai napon ilietékes helyre juttattuk.

Tomsa György, Dés. Levelére most másodszor

is csak azt a választ adhatjuk, hogy mindaddig, amig a városi adóhivatalnál szolgálatot teljesít,' nyugdíjazását nem kérheti. Ha majd nyugdíjba akar menni, akkor a levelében említett adatokat okmányokkal igazolja és reménye lehet rá, hogy a nyugdíjazásnál az előző szolgálatot is beszámítják.

Máthé László, Nagyenyed. A szükséges okmányokkal igazolja dijnoki szolgálati Idejét. Már volt eset rá, hogy a nyugdijjárulék utólagos befizetése mellett a napidijas szolgálatot tényléges állami szolgálatba betudták. Ezen az alapon kérje a revíziót.

A Keleti Újság szerkesztőségéhez küldött összes nyugdijkéréseket részben a bukaresti nyugdijbizott- sághoz, részben pedig a kolozsvári pénzügyigazgatótághoz benyújtottuk. A hozzánk küldött levelekre csak szerkesztői üzenetben válaszolunk.

Apécskai legény viszontagságai Pécskétól Szegedig és az aradi

ség fogházáig £

(Arad, február 11. Saját tud.) Sokat szenvedett és a meghurcoltatásoktól valósággal agyongyötört fiatal parasztlegény lépett ki az aradi ügyészségi fogház kapáján. Az alig busz esztendős Comsa Pavel arcán mély barázdákat szántottak az elmúlt három év viszontagságai és valósággal megöregedett ez a gyérmekember. Pedig az volt egyetlen bűne, hogy véletlenül eltévedt a határ mentén és egyszer csak arra eszmélt rá, hogy Magyarországon van.

... és ezért a bűnért mi minden járt nekif Verések, ütlegelések, meghurcoltatások, tömlöc és még ki tudná megmondani, hogy mennyi szenvedés.

— Úgy történt kérem szépen — mondotta Comsa Pável, aki fiatal korára már a súlyos tapasztalatok öreg embere lett — hogy egy szép napon gazdám Péeskáróí lóháton elküldött az egyik nem messze fekvő tanyára. Ilogy hamarabb célhoz érjek, letértem az útról és nekivágtam a mezőnek. Közben azonban célt tévesztettem és egyszerre csak azon vettem észre megám, hogy á magyarországi Csanádpalotán vagyok.

— Mondanom sem kell, hogy nagyon megijedte! 1, amikor toicglattáhi a kákástöllas magyar csendőröket.

Ezután alapos bőbeszédűséggel elmondotta, hogy a csendőrök őrizetbe vették és az első vonattal Szegedre vitték a hadbirósághoz. Ott a katonai ügyész azonnal kihallgatta és amikor meggyőződtek tévedéseiről,, ismét átadták a csendőrségnek. Kivitték a határig és lovastól együtt útnak engedték. Az égést éljárás (8 óráig tartott. Alig érkezett azonban haza, â csendőréig azonnal letartóztatta. Gazdája ugyanis mtkór látta, hogy eltűnt legénye, akinek egyébként hat hold földje van a pécskai határban, feljelentette lólopás miatt. Miután nem jelentkezett, Comsa ellen kiadták az országos kőrSzó'levclet.

A csendőrségen súlyosan bántalmazták, úgyhogy

három hétig feküdt utánna súlyos betegen.

De semmi sem tart örökké. Comsa Pável felgyógyult és csak az ütlegeléseknek emléke élt benne. Csendes, jóravaló, becsületes legény volt, aki nagyon restelte azt, ami vele történt és felejteni elment a Ecgátba. Kitűnő állást talált és becsületes munkával kereste meg kenyerét. Az uj környezetben nagyon szerették és megbecsülték.

Egy szép napon váratlan meglepetés érte. Csendőrök jöttek utána és magukkal vitték. Lólopás miatt letartóztatták az annakidején kiadott körözés alapján. Hosszú az ut — különösen tolöncuton — a Regátból idáig és hetekig tartott, amig Aradra került, ahol az ügyészség fogházában helyezték el a toioneut viszontagságaitól meggyötört fiatal román legényt. A börtönből ügyvédje szabadította ki.

... és most ott az ügyészség fogházának kapujában könnyes szemmel panaszkodott.:

— Tessék elhinni, igazán csak az fáj nekem, hogy itthon vértek.

II Üf H 13 Cl ÉT 2 kötet, vász#n- Mi%rlilUI% kötésben 326 Lei.

Iigpagsisdl, Evár