Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-09 / 31. szám
’XIII. ÉVF. 31 SZÁM. es MRxsrsUţsjfc s A magyar Kúria nem engedi szétdarabolni gróf Andrássy Gyula hitbizományi birtokát Az örökös: Andrássy Sándor gró!, akinek már van egy hitbízománya — Két-kétimllió pengőt kapnak Andrássy özvegye és mostoha leányai a hitbizomány ellenében Andrássy erdélyi birtokainak optáns-pöre után elindul egy ujaoo örökösödési por is (Budapest, február 7.) Rendkívül érdekes és nagyjelentőségű perben mondott ítéletet csütörtökön a királyi Kúria tanácsa Juhász Andor, a Kúria elnökének elnökletével. Abban a hitbizományi perben mondotta ki a végső szót a Kúria, amelyet Andrássy Gyula gróf indított kevéssel halála előtt és amely eldöntötte a sorsát az Andrássy-féle tisza- dobi hitbizománynak, a politikában is oly sokat emlegetett tiszadobi kastélynak és a hires Andrássy-mükincsek egy részének. A királyi Kúria kedden délelőtt kezdte meg a per tárgyalását és tegnap délelőtt tizenkét órakor hirdette ki az Ítéletet, amely szerint Andrássy Gyula gróf, illetőleg végrendeleti örököseinek keresetét clutasitja és a tiszadobi hitbizományt Andrássy Sándor grófnak és örököseinek Ítéli oda. A pör előzményeihez hozzátartozik, hogy 1927- ben Andrássy Gyula gróf arra való hivatkozással, hogy a hitbizományt ő alapította, meg akarta szüntetni a tiszadobi birtok hitbizományi jellegét. Szándékát a család tagjai tudomásul is vették, ehhez a tervhez csupán Andrássy Sándor gróf és két fia tagadták meg a hozzájárulást. Ők nem voltak hajlandók lemondani igényükről. Ezért indított Andrássy Gyula gróf pert a hitbizományi jelleg feloldása végett. Első fokon a nyíregyházi törvényszék tárgyalta ezt az ügyet. A törvényszék azzal az indokolással utasította el Andrássy Gyula gróf keresetét, hogy a hitbizományt meg nem szüntetheti, mert a hitbizomány alapitójaként id. Andrássy Gyula grófot kell tekinteni. Második fokon a debreceni tábla tárgyalta az ügyet és Andrássy Gyula gróf javára döntött, vagyis kimondotta, hogy a hitbizományt megszűntnek kell tekinteni. Harmadfokon most a Kúria mondta ki a végső szót az ügyben. Miből áll a tiszadobi hitbizomány? A tiszadobi hitbizomány körülbelül hatezer holdnyi és ahhoz a kastély és nagyobb szőlőbirtok is tartozik. Nem tartoznak a hitbizományhoz a tiszadobi kastélyban levő műkincsek és természetesen nem tartozik néhai Andrássy Gyula gróf budai palotája sem. Az Ítélet szerint is Andrássy Sándor gróf tartozik a vagyonérték egyharmadát két éven belül készpénzben, négyszázalékos kamattal, kifizetni Andrássy Tivadar gróf leányainak, vagyis Andrássy Gyula gróf mostohagyermekeinek. És köteles megtéríteni a birtokon és a kastélyban történt beruházásokat és javításokat ugyancsak iészpénzben Andrássy Gyula gróf özvegye javára. Károlyi Mikályné is részesedik az örökségből Az Andrássy Tivadar gróf leányait, vagyis gróf Cziráky Józsefnét, őrgróf Pallavicini Györgynét, herceg Odescalchi Károlynét és gróf Károlyi Mi- hálynét megillető egyharmadrész készpénzösszegének megállapítása a szakértők eljárásától függ. Az ítélet értelmében szakértők állapítják meg a tiszadobi hitbizomány értékét és a leányutódok javára , kifizetendő összeg természetesen attól függ, hogy a szakértők a mai dekonjunkturális viszonyok szerint értékelik-e meg az egyébként kitűnő minőségű tiszadobi földek árát vagy pedig — tekintettel ar- «ra, hogy a kártalanítás határideje két év — a várható mezőgazdasági áralakulást veszik-e számítási alapul. Hozzávetőleges számítás szerint a készpénz- megváltásra kerülő egyharmadrész, vagyis az az összeg, amelyet Andrássy Tivadar gróf négy leánya kap, összesen másfél-kétmillió pengő között mozog. Andrássy Gyula gróf özvegyét magából a birtokból semmiféle részesedés sem illeti, de őt illeti meg teljes egészében az az összeg, amelyet a birtokon eszközölt beruházások ellenértékeként kötelesek a várományosok, Andrássy Sándor gróf és fiu- uiódai kifizetni. Ez a visszatérítés jelentős ösz- szeghez fogja juttatni Andrássy Gyula gróf özvegyét. 1912-ben ugyanis már megállapították egyszer hivatalosan azoknak a beruházásoknak értékét, amelyeket Andrássy Gyula gróf 1893 óta fektetett a hitbizományi birtokba. 1912-ben ezeknek a befektetéseknek értékét másfélmillió kor.-ban állapították meg. Azóta a román megszállás és a forradalmak tekintélyes kárait téritette meg újabb befektetésekkel Andrássy Gyula gróf és igy ma a betétek végösszege körülbelül ugyancsak kétmillió pengőre tehető Andrássy Gyula gróf özvegye javára. A tiszadobi hitbizomány jelenleg zárgondnokság alatt áll. Ennek feloldása a hivatalos becslés, a szakértők eljárásának befejezése után történik (Marosvásárhely, február 7.) Pénteken délután szenzációs letartóztatás történt Marosvásárhelyen. A Capsa cukorgyár és a Einkelstein-cég megbízásából Turnovszky Sándor dr. ügyvéd feljelentésére Banciu ügyész rendeletére letartóztatták Kun Ármin cukorkakereskedőt, akinek cukorkakirály-cég alatt volt nagy üzlete Marosvásárhelyen. A vád: hitelezési csa(Szolnok, február 7.) A szolnoki törvényszék előtt pénteken vette kezdetét a tiszazugi arzéntmér- gezési bűnügy negyedik főtárgyalása. A vádlott Varga Gyuláné, született Sü'Ilye Mária 41 éves, vagyonos asszony, aki ellen az a vád, hogy első férjét, Jóljárt Istvánt, 1916 szeptemberében, amikor a szerencsétlen ember mindkét szemére megvakulva tért haza a háborúból, megmérgezte s ezenkívül, első férje nagyapját, Ambrus Mihályt is eltette láb alól. A zsúfolt tárgyalóteremben Fux elnök nyitja meg a tárgyalást. A vádlott asszony azt hangoztatja, hogy nem érzi magát bűnösnek. Amikor nem volt orvos kéznél, akkor Fazekasaiét hívták el, aki valami cseppeket öntött férje levesébe és Jóljárt rövid időre valóban jobban is lett. Nemsokára azonban férje panaszkodni kezdett, hogy fáj a gyomra és a háta. Fazekasné őt valóban arra biztatta, hogy váljon el az urától és legyen a fia felesége, amiKor pedig elutasította ezzel az ajánlatával, azt mondotta, hogy ha nem teszi meg, meg fogja bánni. Ambrus Mihály halála ügyében a legteljesebb mértékben tagad és egyik esetben sem akarja elismerni, hogy tudomása lett volna Fazekasné mérgezéséről. A bíróság ezután a ‘tanukat hallgatta ki. Szegedi Kálmán orvos azt vallja, hogy Ambrusnál, amikor halála után megvizsgálta a holttestet, agyvérzést állapított meg és semmi gyanús körülményt nem konstatált. A vádlott édesanyja, özvegy Süllye Zsigmondné elmondja, hogy Jóljárt István, mikor hazajött a háborúból, állandóan életuntságról panaszkodott. Sebestyén Sándor sohasem hallotta, hogy Jóljártnak gyomorbaja lobt volna. Csáky László egy beszélgetést mond cl, amely közte és a vádlott asszony között'folyt le s amikor Vargáné elmondotta, hogy az urának mindene fáj, a feie, a i gyomra, a háta, ezer baja van és bizonyos, hogy • meg. Nem lehetetlen azonban, hogy a család tagjai kölcsönös hajlandóság alapján elébe vágnak a még mindig hosszadalmas hivatalos eljárásnak és a Kúria ítéletében megállapított kétévi kártalanítási határidő megrövidítésével egyezségre lépnek. A család tagjai ugyanis, Andrássy Gyula gróf családja és Andrássy Sándor gróf egyaránt azon az állásponton vannak, hogy a lehetőség szerint minél inkább elkerüljék a további perlekedést. Újabb porok az erdélyi birtokok miatt Viszont egy másik kombináció szerint a megegyezés Andrássy Sándor gróf és a többi örökösök között nem fog oly simán végbezmemni, mint ahogyan most látszik. A mád-zombori mezőgazdasági birtok és szőlőbirtok nem tartozott a tiszadobi bitbizonányboz, Andrássy Sándor gróf azonban most a hírek szerint ezekért a birtokokért is pert akar indítani néhai Andrássy Gyula gróf özvegye és leányai ellen. Ugyancsak pert akar indítani Andrássy Sándor az özvegy grófné ellen azért az esetleges járandóságért, amit a románok által igénybevett erdélyi hitbizományi birtokok után akár a hágai megállapodás alapján, akár attól függetlenül a románok kifizetnének. Miután az érvényben levő törvényes rendelkezések értelmében egy tulajdonosnak két hitbizománya neon lehet és Andrássy Sándor grófnak már eddig is birtokában volt a tiszadobinál sokkal nagyobb kiterjedésű hitbizomány, a gróf most kénytelen lesz gondoskodni ennek a nehézségnek áthidalásáról is. Andrássy Gyula gróf hagyatékából a budai Fő-utcaí palota nem tartozott a hitbizományi vagyonhoa, ezért a palotáért tehát Andrássy Sándor gróf sem indíthatott pert és igy ezt a palotát Andrássy Gyula gróf végrendeletében kifejezett kívánsága értelmében özvegye tartja meg. I 7ás. A kihallgatás alkalmával bebizonyosodott, hogy Kunnak kétmillió 300.000 lej értékű árutartozása volt és hogy üzletét 6000 lej adótartozása miatt eí- árvereztette s az árverésen azt sógornője vette meg. Kun nem kért csődöt maga ellen és saját állitása szerint jelenleg semmi vagyona sincs. nem fog sokáig élni. A tárgyalás nagy szenzációja volt a halálraítélt Kardos Mibályné vallomása. Határozottan állítja, hogy Vargáné mind a két ügyben bűnös. A faluban nyílt titok volt, hogy ahova Fazekasné betette a lábát, ott rövid idő múlva meghalt valaki. Minden asszony tudott a mérgezésről és valamennyi letartóztatott bűnös. Nem haragból és bosszúból vall, — mondotta, hanem azért, mert azt akarja, a többiek is ép úgy bűnhődjenek, mint ő, aki már úgyis meg fog halni és akinek már minden mindegy. Kardosáét a bíróság nem eskette meg. Érdekes volt a szintén letartóztatásban lévő Cser Lajosné vallomása is. Cser Lajosné ott volt egy jelenetnél, amely a korcsmában játszódott le Vargáné és a férje között. Vargámé a férjét haza akarta vinni, amire Jóljárt a következőket mondotta : — Megyek, de szorulni fogsz otthon, mert öt mázsa búzába került a mama eltétele. Az asszony rémülten szólt vissza: — Az ördög vigyen el, te bolond, ne jártasd a szádat. Az orvosszakértők következtek . ezután, akik egyértelműen az't vallották, hogy a két exhumált hullában nagymennyiségű arzént találtak és igy kétségtelen, hogy halálukat arzénmérgezés okozta. A védőknek a bizonyítás kiegészítését igénylő kérelmét a törvényszék elutasította s a tárgyalás folytatását délután négy órára tűzte ki. A törvényszék késő délután hirdette ki az Ítéletet, amely szerint Vargánét életfogytiglani fegyházra Ítélték. Vargáné felebbezett. Hitelezési csalásért letartóztatták: a marosvásásiielvi „cnkoi*kakirály“«t Egy tiszazugi asszonybestiat ma életfogytiglani fegyházra ítéltek  vád koronatanúja az egyik halálraítélt méregkeverönö volt
