Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-09 / 31. szám

6 lüxxftsWmfc XIII. ÉVF. 31 SZÁM. Nem a csikszenttamást fiizfcásrosultak ielse^élyezésére cgybcgyíilt összeget f hanem a közbirtokosság egymilliókét­százezer lejét rabolták @1 a betörök (Csikszenttamás, február 7.) Megírta a Keleti Újság, hogy a tüzkatasztrófától sújtott szerencsétlen Csikszenttamás községet újabb csapás érte. A közbir­tokosság ugyanis a mult év folyamán nagyobb erdő­területet adott el. A vételár többmillió lejes nagyobb tételét olyan alapok létesítésére szánta, amelyek a sú­lyos helyzetben levő lakosságot a jövőben a már-onár elviselhetetlenné vált közterhek alól mentesítsék. A fennmaradó összeg egyrészét a tüzkárosultak segé­lyezésére akarták fordítani, a többi részt pedig rész­arány szerint a tulajdonosok között kiosztani. A vételár egyrészét egymilliókétszázezer lej készpénzben a vevő cég ki is fizette, hatszázezer lejről pedig csekket adott, amelyet az Agrár Bank Csíksze­redái fiókjánál kellett volna beváltani. A közbirto­kosság vezetősége a pénzt és r csekket a székházában levő hatalmas tűz és „betörés mentes“ Wertheim szekrénybe zárta el, azzal a szándékkal, hogy pár na­pon belül, a még beérkezendő esedékes részlettel együtt kiosztja a tulajdonosok között. Úgy a tüzkáro- suitak, mint a tulajdonosok alig várták az összeg ki­osztását, hiszen ez az összeg a kétségbeejtő helyzetük­ben megváltás lett volna. Tegnap aztán megtörtént a katasztrófa. Ismeretlen tettesek betörtek a közbirtokosság székházába, meg­fúrták a pénzszekrényt és elrabolták az egy­milliókétszázezer lejt. A betörést már a kora reggeli órákban felfedezték és pillanatok alatt az egész falu talpon volt. Jajveszé- kelő emberek, asszonyok, gyermekek tömegesen siet­tek a székház elé és kétségbeesetten fogadták a le­sújtó birt. A nyomozás azonnal megindult, de mind- ezideig nem vezetett eredményre. A betöréssel kapcsolatosan az a hir terjedt el, a sajtóban is, hogy a tüzkatasztrófa károsultjainak segélyezésére indult országos akció eredményét lopták el a betörők. A tény ezzel szemben az, hogy a fel­tört pénzszekrényben a tüzkárosultaknak mindössze huszonhárom leje volt és ez meg is maradt, mert a betörők nem vették észre. A tüzkárosultak részére be­folyt összes pénzadományok ugyanis a Transsylvania Bank Csíkszeredái fiókjánál vannak elhelyezve, tehát ebből az összegből egyetlen bani sem ve­szett el. Feltételezni sem szabad, hogy akár a helyi, akár a megyei segélybizottság ilyen nagyobb összegű pénzt otthon kezelt volna. Az adakozók tehát megnyugod­hatnak, mert mindazt, amit a magyar áldozatkészség összehozott, a tavasszal kezdődő építkezések folya­mán a tüzkárosultak javára fordítják. Ötmillió munkanélküli van az Amerikai Egyesült Államokban (Newyork, február 7.) Hoovér köztársasági elnök egy propagandautazása alkalmával kijelentette, hogy január 6-án uj éra kezdődik az amerikai közgazda- sági életben, á munkanélküliek száma csökkenni fog és az ipar kikerüli a meredek részt, amely felé a hul­lámok sodorták. A köztársasági elnök kijelentését közgazdasági körök szkeptikusan fogadták. Két nap­pal a nyilatkozat után Francis Perkins asszony, New­york állam ipari bizottságának vezetőnője, ólyan ada­tokat hozott nyilvánosságra, amelyek merő ellentét­ben állanak Hoover optimizmusával. Az októberi Krach óta valamennyi,ipari ág visszafejlődik. Január még rosszabb volt, mint december. Az agyag-, kő- és üvegiparban 12.6 százalékkal nőtt a munkanélküliség, a faiparban 6.2 százalékkal, a bőriparban 2.8 száza­lékkal, az élelmiszer- és dohányiparban 6.8 százalék­kal, egyedül a textilipar mutat némi haladást, ameny- nyiben a munkanélküliek száma 2.8 százalékkal csök­kent. A papir-, vas-, gép-, víz-, fény- és villanyerö- iparban a csökkenés 2 százalékos. Ez a hivatalos kri­tika megsemmisítő erővel hatott és a magáncégek Is nyilatkozni kezdenek. Egy tekintélyes gazdasági fo­lyóirat kijelentette, hogy a közvélemény egyre na­gyobb bizalmatlansággal figyeli a gazdasági helyzetet, mert a köztársasági elnöktől ajánlott rendszabályok túl lassan valósulnak meg. Több nelyen azt állítják, hogy a közgazdasági élettel a kormány veszedelmes politikai játékot játszik. A munkanélküliek számát szakértó'k 3—5 millióra becsülik. A télen ez az óriási szám aligha fog csökkenni s a javulás csak nyáron indul meg, amikor a kormány végre megkezdi ut- és vasútépítési programmjának megvalósítását. Addig nincs segítség. Jellemző a helyzetre, hogy az utóbbi négy hét alatt a Wallstreeten 25.000 bankhivatalnok­nak mondtak fel. Az automobilipar alig dolgozik. Be­bizonyosodott tény, hogy az utóbbi három hónap alatt hétszázezer gyári munkást bocsátottak el. A novem­beri választások elé mindkét párt nagy reményekkel néz. A köztársaságiak optimizmus-kampányára a demokraták ugyanolyan erős pesszimizmus-kam­pánnyal felelnek. Az amerikai közgazdasági élet 1931 előtt aligha javul meg. Rassay Károly uj pártot akar alakítani Magyar­Asta Nielsen visszatért a színpadhoz, mert nem elégíti ki a mai filmtermelés A hangos és beszélőfilm szerinte visszafejlődés "(Zágráb, február 7.) Annakidején, a film gyer­mekéveiben, fogalom volt Asta Nielsen neve, nép­szerűsége nagyobb volt, mint a mai milliomosfizeté- sü amerikai filmcsillagoké együttvéve, frizuráját „á la Asta Nielsen” imitálták a bakfisok éppngy, mint a másodvirágzásu romantikus hölgyek. Utolsó nagy sikere egy Hamlet-alakitás volt és olyan meg- kapóan játszott, hogy az irodalomtörténetkutatók komolyan arra kezdtek gondolni, hogy Shakespeare hőse, a buslelkü dán királyfi nem volt-e férfiruhába öltözött nő. Most Zágrábban járt, ott vendégszereplő férjé­nek, Hmara orosz színésznek meglátogatására. — A kopenhágai Nemzeti Színháznál voltam angazsálva, — mondotta, de az volt a pechem, hogy abban az időben csak kevés komoly darabot adtak, engem pedig már csak a komoly irodalom érdekel. Egy norvégiai vendégtura idején megismerkedtem egy költővel, akinek elpanaszoltam, hogy nem tu­dok érvényesülni az akkori szinházi irányzat mellett, mire azt a tanácsot adta nekem, hogy próbálkozzam a filmnél. A mozgószinház akkor még a kezdet kez­detén volt, úgyhogy attól féltem, hogy itt sem tu­dok majd érvényesülni. Ezért nem fogadtam el a költő ajánlatát, bár külön filmdarabot irt számom­ra. A vége azonban mégis csak az lett, hogy elfo­gadtam egy dán filmvállalat ajánlatát. A darabnak nagy sikere volt, úgyhogy a német és francia film­gyárak mindjárt ajánlatokkal árasztottak el. Egy­előre nem kötöttem le magam, mert tárgyalásokat folytattam a dán királyi színházzal, amikor azon­ban itt sem tudták biztosítani a nekem megfelelő szerepkört, elfogadtam egy berlini ajánlatot és vég­leg filmszinésznő lettem. — Ugyanazok az okok, amelyek akkor a film­hez csaltak, — mondotta tovább — arra indítottak, hogy térjek vissza a színházhoz. Mert a mai film már nem jelent számomra művészi feladatot. Azok a szerepek, amelyeket ma kaphat egy filmszínész, nem elégítenek ki művészembert. Igaz, hogy én rém tudom megváltoztatni a mai korszellemet, nem is akarok Don Quijote módjára szélmalomharcot foly­tatni a mai közönség ízlése ellen és ezért most a színpadon megelégszem olyan darabokkal, amelyek­ben legalább pillanatnyilag magasabb szférákba ra­gadhatom magammal a közönséget. Ilyen darab azonban kevés van. A mai drámairodalom száraz, politikai tendenciájú darabokat gyárt csupán, egy- egy szinházi est akadémiai vitákhoz hasonlít, ame­lyekbe csak a közönségnek nincs beleszólása. A mai darabokban csak eszével, nem pedig szivével érvényesülhet a szinész, ez pedig véleményem sze­rint már nem művészet. A mai színháznak már nincs is szüksége jó színészekre, mert megelégszik jó szó­nokokkal. A beszélgetés áttér természetesen a legaktuáli­sabb filmtémára, a tonfilmre. Etekintetben sincse­nek Ásta Nielsennek vérmes reményei. Nemcsak tö­kéletlennek, hanem művészileg céltalan vállalkozás­nak tekinti a beszélőfilm gyártását. — Mert mit akarnak a tonfilmmel, — mondja — le akarja főzni a Színházat? Ez! nem fog neki si­kerülni, mert Kainznál nagyobb színészt, Shakespea- renál nagyobb költőt a tonfilm sem fog teremteni. A némafilmnek éppen az volt a jelentősége, hogy néma volt, tehát nemzetközi volt. A tonfilm vissza­fejlődés, mert elveszi a film nemzetközi jellegét. Mirevaló a beszélőfilm? Ha hallani akarjuk egy szinész beszédét, elmehetünk a színházba, ahol hat ránk az élő ember fluiduma. A beszélőfilmnél nem tudjuk elhinni, hogy a szinész beszél és azt a be­nyomást, hogy csupán egy gép beszél, nem tudja eltüntetni még a legtökéletesebb beszélőfilm sem. országon Budapestről jelentik: Pénteken dél­előtt a magyar parlament baloldali folyosóján az a hir terjedt el, hogy Rassay Károly uj pártot akar alakítaná, nemzeti szabadelvű párt elnevezés alatt. A pártalakulásban Sándor Pál, Baracs Marcel, Hegymegi Kis Pál és Kun Béla képviselők venné­nek részt. B'aaziamiiim C8 Láda abroncsol! (.Miss barili ELADÓK A LAPKIADÓ nyomdában Cluj, Str. Universităţii 3. 13 részletre 1930-as typusok! Erdéfyrészi Csillárraktár Rt. Cluj, Str. Memorandului (Unió-u ) 8. SádiárjagifiraljtÉr W

Next

/
Oldalképek
Tartalom