Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-09 / 31. szám
iso. r 24256/927 £ Képv» ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, négy évre 300 lej, egy ly5ra 100 lej. 12 oldalas szá: U ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii /.Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-M és 3-64. XIII. évfolyam 31-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAGO* 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengó. Egyes szám ára 20 Sülér. Nekünk is van, magyaroknak választási statisztikánk, amiből le tudunk vonni értékes tanulságokat. Bukarestben ugyanis számokat írnak össze arról, hogy melyik párt hány tagot tudott behozni a megyei tanácsokba és ezekben a bukaresti összeállításokban hasztalan keressük a Magyar Pártnak a tanácstagságnál számszerűleg elért eredményeit. Jónak látják elhallgatni azt, hogy a nemzeti parasztpárt erdélyi sikereiben majdnem minden megyében benn van a Magyar Pártnak a sikere is. Említést sem tesznek arról, hogy a közös listákon beválasztott tanácstagok számának egy része a független Magyar Pártnak a jelöltjei. Említést sem tesznek arról sem, hogy más kisebbségi pártnak a jelöltjei is kerültek be ugyanígy a megyei tanácsokba. Nekik csak az a fontos, hogy a két küzdő román párt közötti mérleget kimutassák és hozzácsapják ehez azokat a kisebbségi, főképpen magyar szavazatokat is, amelyek azonban nem a román pártra, hanem a közös listákra estek, amelyek a magyarságnak, a Magyar Pártnak a számára szavaztak meg megyei képviseletet. És ezt le kell szögeznünk, meg kell mondanunk azért, mert többféle szempontból szükséges a magunk független helyzetének a kihangsulyo- zása. Mi is állíthatnánk össze statisztikai számokat arról, hogy hány megyei tanácstagságot ért el a Magyar Párt az egyezményes listákon. Százakról van itt szó és mégsem akarunk ilyen statisztikai összeszámlálással utánakullogni a bukaresti kimutatásoknak. De éppen ezekből a bukaresti összeadási, számtani műveletekből kell a magunk számára levonni azt a főtanuságot, hogy a magyarságnak az a legértékesebb és legtisztább eredménye, amit a saját önerejéből ér el. Ezt az ilyen eredményt nem lehet elhomályosítani, nem lehet a román pártoknak egymás elleni rubrikáiba beszortirozni és nem lehet főképpen felhasználni azoknak a kísérletezéseknek az eszközeiként, amelyekkel a külföld látó szeme elől szeretnék az itteni népviszonyokat eltakarni. Nem kétséges az, hogy egy kissé kényelmetlen helyzetet teremtett a mi számunkra, külön a magyar publicisztika számára is az, hogy amikor a Székelyföldön a kormánypártnak legkíméletlenebb, néha hajmeresztő választási eszközeivel szemben keilett harcolni és amikor Kolozsmegyében a magyar érvényesülés ellen szőtt román gátakat^ kellett a magyar testvéri szere tétből kovácsolt, catapultakkal ostromolnunk, ugyanakkor ugyanennek a kormánypártinak az oldalán magyar kortesbeszédek hangzottak el. Nem a kényelmetlenség volt itt a baj, hanem az, hogy a székely népre rászabadította a veszett fúriákat a kormány pártja, hatalma és ebben a helyzetében az a nép nem találta meg a maga kiáltásaihoz Erdély minden magyarlakta sarkából a visszhangnak a megfelelő hangsúlyát. A testvéri együttérzés nem hiányzott, azt semmiféle választási egyezmény nem tudja többé gyengíteni. De letagadhatatlan, hogy egészen mást jelentett a karika Biharban, mint Udvarhelyen. S aki látta ezt a kü- lömbséget, az felteszi önmagában a kérdést, hogy a jövőben nem kell-e ennek a mostani helyzetnek a tanulságait határozottabban lévonni Î Arad magyarsága az önálló lista mellett döntött A prefektus fenyegetései és az a hangulatkeltő kijelentése, hogy „a külön ut éket ver a románság és a magyarság közé“, hatástalanul hangzottak el Barabás Béla önérzetes válasza Marsieu prefektusnak (Arad, február 7. Saját tud.) Az aradi Magyar Párt elnöki tanácsa pénteken Aradon ülést tartott, amelyen a községi választásokon tanúsítandó magatartásról határoztak. Az ülésről a következő kommünikét adták ki: Az aradi Magyar Párt elnöki tanácsa tárgyalás alá vette Marsieu prefektus ur újabb ajánlatát a községi választásokról való megegyezés ügyében. Paretz Béla dr. képviselő számolt be az értekezleten a prefektus úrral folytatott megbeszélésekről. Az elnöki tanács úgy találta, hogy a prefektus ur ajánlata uem tartalmaz olyan lényeges módosítást az előbbi, a párt intézőbizottságában már letárgyalt ajánlat- hős mérten, hogy a párt vezetőségének az intézőbizottságot újabb állásfoglalásra ösz- sze kellene hívni. Elhatározta tehát a Magyar Párt, hogy most már visszavonhatatlanul önálló listával megy Aradon a küzdelembe és megkezdi a tárgyalásokat a szociáldemokrata párttal. Ezzel kapcsolatban pénteken délután Marsieu Justin dr. prefektus a Magyar Párt állásfoglalásáról a következő kijelentést tette: — Sajnálattal és őszinte megdöbbenéssel vettem tudomásul a Magyar Párt határozatát. Ezután elsősorban a Magyar Pártra hárul a felelősség, ha a végletekig menő közeledésem ellenére is a pártok közti ellentétek kiéleződnek s ha ezáltal megakadá- lyozódik a közeledés és a békés atmoszféra, amely kifejlődőben volt. Hiba és rövidlátás az, amely most az impéi’ium átvétele utáni tiz esztendőben egy városi választásnál — ahol harmóniának kellene megnyilvánulnia — kimélyiti az ellentéteket a magyarság és a románság között, mert az önálló lista, mikor a kormány részéről megadtuk a számarányon felüli tagsági helyeket, nem tekinthető másnak, mint demonstráció jellegű diszharmónia keltésnek. Mégegyszer kijelentem, őszintén sajnálom, hogy így történt, de ha a Magyar Párt harcot akar, akkor legyen harc. A Keleti Újság munkatársának alkalma volt Barabás Béla doktorral, az aradi Magyar Párt elnökével beszélni, aki a következőket mondotta: Egy dolgot nem láttunk eléggé tisztán akkor, amikor a megegyezések lehetőségeinek a mérlegelése aktuális volt. Azt, hogy itt Erdélyben! a román pártnak olyan inerva összeütközésére sor kerülhet, amilyen lezajlott, akármilyen eredménnyel. Arról volt szó, hogy ahol megegyezés lehetséges, ott nem lesz választás. A nemzeti parasztpárt erdélyi erőviszonyai a román nép körében, erre látszottak garanciát nyújtani. Egyetlen egy helyen sikerült ez, Csikme- gyében, ahol a Magyar Párt ereje és nem a nemzetipárté, nyújtotta ezt a garanciát. De akármilyen helyzetbe került ezen a választáson a magyarság, mipdenütt megmutatta a maga komoly szervezettségét, össze— A Magyar Párttól távol £11 az — mondotta Barabás dr., hogy ellentéteket akarjon szítani Cs idegességet óhajtana kelteni. Nem igaz, hogy mi éket akarnánk verni a románság és magyarság közé és meg akarnánk akadályozni a békés közeledést. A múltban és ez évben is annyi keserűség, bánat és támadás ért bennünket, hogy egyszer már önállóan vagyunk kénytelenek gondolkozni és megmutatni a közönségnek, hogy Arad városát a magyarság nélkül igazgatni nem lehet. Nemcsak azért kell az önálló lista, mert a város magyarságának hangulata ezt követeli, hanem mert látni akarjuk erőinket és esetleges hibáinkat. A magyarság a hátunk megett áll teljes egészében és erőinket fölvonultatjuk. Ha pedig a választás eredménye nem felelne meg várakozásunknak, akkor a magyarság megérdemli azt a sorsot, amelybe kerül. Azt hiszi talán Marsieu prefektus ur, hogy kegyetlen adókivetésekkel, házkutatásokkal, nélkülözésekkel és ennyi molesztálás- sal a magyarság hangulatát el lehet csendesíteni? A türelmesség legszélsőbb határáig elmentünk, méltányos alapon hajlandók lettünk volna az együttműködést elfogadni, ha azonban annak idején a liberális párt is megtette azt, hogy a tanácsban csak eggyel volt több a román tagok száma, mint a magyaroké, akkor ez alkalommal több engedékenységet kellett volna a prefektus urnák tanúsítani. Meg vagyok győződve arról, hogy puszta választás esetén az egységes aradi magyarság több helyet fog biztosítani magának, mint amennyit a kormány kegyelemből nekünk ajándékozni akart. Marsieu prefektus külömben a megyei választásokkal szemben kijelentette, hogy őszinte örömmel és megelégedéssel gondol az aradmegyei magyarság magatartására a most lefolyt választások alatt és azt az Ígéretet tette, hogy a magyar községekben színtiszta magyar elöljáróság lesz. Aradme- gyének tizenöt, majdnem színtiszta magyar községe van, amelyek igy a prefektusi Ígéret alapján magyar községtanácsot kapnak. tartásának méltóságteljességét. Különösen azokban a megyékben, ahol teljes önállóságában kellett megküzdenie. Az a magyar erő, amit a székelység képvisel, olyan fényes eredménnyel állotta ki ilyen nehezített körülmények között is a tiizpróbáp ami minden eddigi eredménynek felette áll. _ S hogy mit tud elérni pusztán a saját erejéből a magyarság, azt Kolozsmegye magyarjai további kisebbségi politikánk jelentős példaadásként mutatták meg. Ezekben a megyékben vannak a mi legértékesebb tanulságaink és a többi helyeken telj«« bizalommal bízunk abban, bog// a mostani választási egyezményekből is világosan kidomborodott a nép előtt a magyarság küMai számunk 12 oldal
