Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-28 / 47. szám

CE&ZÁGOS MAGYARPÁRIL LAP fiisrkeaziuség és Kiadóhivatal: Piata Unirii ..Főtér), 4. Telefon : 6-08, 6-94 és 3-64, XIII. évfolyam 47-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAOO» 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 üilér. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ; 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. 12 cMalas szám ára 3 lej. A drákói erdélyi adókivetések „bizalmas rendeletén" alapultak Hegedűs Hándor fulmináns beszéde az adóbotrányokróf DenuncfálásoH Hjs Egy szilágymegyei szénbanya ellen adóel­titkolásért feljelentést tettek és már folyik is az eljárás a feljelentés adatainak kivizsgálását il­letőleg. Nem titok, hogy egy elbocsátott alkal­mazott zsarolási manővere indította meg a der- zsidai szénbánya ellen azt a lavinát, amely még akkor is súlyos konzekvenciákkal fenyegeti a bányavállalatot, ha — amiben nem kételkedünk, — a vizsgálat vége teljes rehabilitáció lesz. Amig azonban a megvádolt vállalat eljut a re­habilitációhoz... Amig beigazolódik a vádak alaptalansága, amig a bányatulajdonos Buka­restben kénytelen sziesztázni, hogy kivárja az illetékes minisztériumi faktorok audiencia-alkal­mát. amig tárgyalásról-tárgyalásra hurcolódik az ügy és vele együtt a pellengére állított vál­lalkozók. amig a védőügyvédek megteszik aa útjukat a különböző fórumoknál, — addig, ha nem is úszik ei az alaptőke, de alapjában ráz­kódik meg a még olyan rentábilisnak látszó és korrektül dolgozó üzem is. És szomőtu jelen­sége a kornak, hogy a denunciálások. a bosszú­ból történő vádaskodások soha annyira divat­ban nem voltak, mint mostanában. Csak a ma­rosvásárhelyi cukorgyár példájára utalunk, amely az ellene indított hajsza rendjén ojt tart már. hogy becsukja a boltot, szélnek ereszti a munkásokat és ezzel nemcsak egy tisztviselő és munkáshadsereg válik kenyérteíenné, hanem veheti a kezébe a koldusbotot a cukorrépa ter­meléssel foglalkozó földmivesek, hatalmas tá­bora is. Az érv mindezekkel szemben kézenfekvő: ne kerülhessen olyan helyzetbe a gyár, vagy bányavállalat, hogy akárki is adóeltitkolásért feljelenthesse. Ezt a megállapítást mi is vall­juk. ismerjük be azonban, hogy a denuncián- sok virágzó iparágát nem a jól felfogott ál­lami érdek, a purifikáció vágya, hanem a bosz- szun kívül a kilátásba helyezett vérdij és a nem egyszer kétes forrásokból táplálkozó bujtoga- tás teremtette meg Tudunk eseteket, hogy egy gyári vállalathoz kifejezetten abból a célból ál­lott munkába egy megfelelően kioktatott ázsán provokátor, hogy minden üzleti titkot kikutas­son s azt aztán akár a tulajdonos megzsarolá- sával. akár a bírságpénzben való részesedés re­ményében értékesítse. E sorok írójának szerény véleménye sze­rint egyáltalában nem volna dicsőség, ha Ro­mánia nevéhez a ..denunciánsok országa“ epithetont illesztenék. A vállalatok számadá­sait minden évben megvizsgálják az adókivető­bizottságok. itt van a módja és alkalma annak, hogy az állam megvédje a saját érdekeit. Az ál­lamnak nem volna szabad denunciánsok elfer­dített adataira vádkolosszusokat építeni. A de- nundánsokat. szerény megítélésünk szerint, nem édesgetni és felbiztatni kell. hanem az ob­jektivitás befolyásolhatatlan mérlegére kell tenni adataikat és a bebizonyított rosszindulat és hamis vád esetén úgy bánni el velük, mint ehhez az aljas és utolsó embertípushoz méltó. Mert hiszen egy bosszúból táplálkozó hamis vád, nemcsak a vállalkozót teszi tönkre, ha­nem többszáz munkás családot is nyomorba ta­szíthat. Drákói büntető szankcióra gondolunk, amely a megcáfolt vádak esetén könyörtelenül sújtson le a denunciánsra. Egy állam nem épít­heti a maga bevételi előirányzatát ilyen söpre­dék-egzisztenciákra. akiket addig is. amig a megvádoltak megfelelő törvényes" védelmet ta­lálnak. a közfelháborodás viharának kell eltaka- ritnia a becsületes emberek társadalmából y (Bukarest, február 26.) A kamara szerdai ülé­sén napirend előtt Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő interpellált az erdélyi adókivetések visz- szaélései ügyében. — Körülbelül három hete tartanak az adókive­tések — mondotta Hegedűs Nándor — és ezok so­rán már is olyan túlzásokat tapasztalunk, amelyek jogosan keltették fel az érdekelt foglalkozási ágak kritikáját. Különösen Erdélyben hangzanak fel a panaszok, hogy a kincstár minden vonalon emeli aa adókat. Az uj törvény, amely megszüntette a-z adókív ető bi­zottságok régi összetételét és kizárólag a kincstár képviselőjét bízta meg az adó megállapításával, a gyakorlatban szomorú gyümölcsöket termett. Különösen Erdély kereskedő • és iparcsoss- tálya szenved a túlzói; adóztatás mellett, azonban tulbuzgaiom ipasztalható az in- teiiektuáiis foglalkozásnak adókivetésénél is. — Az ország közgazdasági helyzete a stabilizá­ció óta mitse javult. A kereskedelem és az ipar pang, a csődök és a kényszeregyezségek egymást követik. Nem enyhült a hitel, fogyasztási és terme­lési válság sem. Ilyen szomorú viszonyok között a túlzott adóztatás a közgazdasági egzisz­tenciák újabb pusztulását fogja maga után vonni. — A pénzügyminiszter ur örömmel jelentette, hogy az adóeltitkoiási törvény hatása alatt körűibe-' lül 200.000-rel több adóbevallás érkezett be a pénz ügyigazgatóságokhoz, mint eddig Mindenki azt re­mélte. hogy a költségvetésben előirányzott többlet- bevételt ezeknek az újonnan jelentkezetteknek meg adóztatásából fogják fedezni Érthető tehát a csa­lódás és az elkeseredés, amely az ország közönsé­gét az adóprés kemény nyomása miatt eltölti A pénzügyminisztérium platomkus rendeletet ad ki az adók civilizált és méltányos kivetése érdekében ugyanakkor azonban bizalmas utasítást adnak szóbelileg a ve* zérfelügyelők utján, hogy melyik pénzügyi kerületnek milyen összegű adómegállapitást kell beszolgáltatnia A tények azt igazolják, hogy nem a miniszteri körrendeletek, ha­nem a bizalmas utasitások a komoly jellegűek. Kér­dezem tehát a pénzügyminisztei urat, hajlandó-e az adókivetések könyörtelensé­gének véget vetni és közegeit arra utasíta­ni, hogy minden tulbuzgalomtól tartózkod­janak, az adót csak abban az esetben emeljék, ba a fél jö­vedelmeinek emelkedése kétségtelen, azonban ott, ahol az igazság megköveteli, azt adót okvetlenül szállítsák le. > Az interpellációt a kisebbségi képviselők meg­tapsolták, A polgárt!jak katonasorban Napirendén a hadsereg újjászervezéséről tzölő törvény szerepel, amelyhez Mezincescu orvos, több­ségi képviselő az előzetes kiképzés azon rendelkezé­sében, hogy a la—21 éves Ifjak a hadügyminisztérium rendelkezésére álljanak, a polgári Jogok és szabadságok megszükitésének látja. Kéri a minisztert, hogy a törvény irja pontosan kö­rül, miben fog állani az előzetes kiképzés. A szolgá­lati időre vonatkozólag az a megjegyzése, hogy azo­kat, akik fogékonyabban, gyorsabban elsajátították a katonai kiképzést és jó magaviseletét tanúsítot­tak engedjék s törvényes szolgálati időnél hama­rabb haza A sorozásoknál a kerorvosok bevonását javasolja Ciboszky hadügyminiszter válaszol. A körorvo­sok Devonásái nem tartja kivihetőnek, a szolgálati idők szabálytalan megállapítása pedig visszaélésekre adhatna alkalmat. A román delegátusok Bakker asszony jelentése miatt kiakarnak vonulni a nép- szövetségi ligák uniójából (Bukarest, február 26.) A bukaresti lapok szer­dai száma a Rador hivatalos távirati iroda hosszú jelentést közöl a népszövetségi ligák világszövetségé­nek brüsszeli üléséről, amelyen a kisebbségi kérdést vették tárgyalás alá. A bizottság első ülésén Bakker van Bosse asszony felolvasta jelentését az utódállamokban tett látoga­tásáról. A jelentést a német és angol delegátusok megtapsolták, az olasz delegátus azonban — a Ra­dor szerint — visszautasította volna az ahoz való hozzászólást Stoica rounáa delegátus tévedéseknek minősítette a jelentésben felsoroltakat Állítólag azt mondta volna Bosse asszonynak, hogy a jelentést ■rosszhiszeműséggel állította össze és tévútra vezettette magát kisebbségi információiban Tiltakozott azokkal a beállít ásókkal szemben amelyeket a jelentés Romá­niával és a többi utódállammal szemben tett. Arra hivatkozott, hogy a román egyesületek szívesen fogad­ták Bakker asszonyt á= alkalmat adtak neki a vaió helyzet megismerésére. A jelentés rendkívül sértő ki­ahol a korrupció uralkodik és mindenki onnan szerzi tételeket tartalmaz. Romániát agy állítja be, mint a pénzt, ahol találja Stoica tudomására hozta a bizottságnak hogy az ügyet jelenteni fogja a román népszövetségi ligának, és ez dönteni fog afelől, hogy ezek után Románia egyáltalában részit vesz-e a nép- szövetségi ligák világszövetségében, amely lapjában és jelentéseiben Romániát állandóan persziflálja. Stoica beszéde után Bokker asszony újból szét kért s kijelentette, hogy lehetnek a jelentésben apróbb hibák, az egészet azonban általánosságban fenn­tartja. A Rador a távirathoz azt a saját megjegyzéséi fiija, hogy Bakker van Bosse asszony informátorai Wilier Józsei és Jakabffy Elemér magyar képviselők és Branásch Rudolf szász képviselő voltak Magának a táviratnak 3 tartalmából azonban megállapítható, hogy Bakker van Bosse asszonyt a román testületek és egyesületek is ellátták információkká,!. Mai számunk 32 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom