Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-28 / 47. szám
t Hogyan élt Vajda (Bukarsat, február 26.) Bukaresti lapjelentósek ■zerint Vajda belügyminiszter e hét végén az országba érkezik. Eazel kapcsolatban a Lupta érdekes értesülést közöl a belügyminiszter bécsi tartózkodásáról. A szanatóriumban, ahol Vajda magát gyógykezeltette, annyira visszavonultan élt, annyira nem volt hajlandó senkit sem fogadni, hogy a szanatórium orvosi kara és személyzete „izolált beteg “-nek nevezte. A romániai eseményekről természetesen állandóan informálhatta magát. A besszarábiai helyzetről Maniu miniszterelnök személyes információt küldött Vajdának, azután Joanitescu államtitkár kabinetfőnöke, Petre Sándor Béostts&n Tudor utazott ki Bécsbe, részlete? információkkal, amelyek azt vitték hírül, hogy a besszarábiai helyzet nyugodt és azt csak politikai tendenciájú híresztelések tüntetik fal veszélyesnek, A belügyminiszter már egészen jobban volt és nemrégiben elment a bécsi Opera előadására. Itt az előadáson újból meghűlt és néhány napot ágyban kellett töltenie. Most újból felépült s elhatározta, hogy a hét végére Romániába érkezik. A Lupta úgy tudja, hegy Vajda hazaérkezése után a kormány átalakítása s Popovici Mihálynak a kormányba való újra belépése azonnal megtörténik. Meghosszabbították 1930» április elsejéig a kisebbségi egyházak portómentességét (Kolozsvár, február 26.) Ismeretes, hogy a kormány 1930 január elsejétől kezdődőleg megvonta a közhivatalok portómentessőgét. A kérdést ugv oldották meg, hogy a hivatalos postai küldemények részére speciális bélyegeket bocsátottak ki, amelyek az egye? postahivataloknál voltak beszerezhetők. Ez a portómegvonás nemcsak anyagi téren jelentett, különösen a kisebbségi egyházaknak nagy kárt, hanem különösen az első időkben valósággal lehetetlenné tette a hivatalos levelezést. A tarthatatlan helyzetet Makkai Sándor ref. püspök a napokban feltárta illetékes kormánytényezők előtt és személyes intervenciójának meg is volt a sikere. Miniszteri rendelet jelent meg, amely a portómentességet további intézkedésig, 1930 április elsejéig meghosszabbította olyanformán, hogy az egyes postahivatalok kötelesek a lelkész! és esperesi hivataloknak nyugta ellenében díjmentesen megfelelő mennyiségű hivatalos bélyeget kiadni. A postai vezérigazgatóság 8138—1930. szám alatt erről az intézkedésről már értesítette is nz egyes postahivatalokat. A kormány lapja élesen elitéi! a liberális lapok alarm-híreit Lelkiismeretlen hí rí érj esz: lök meséi közeli háborúról, mozgósításról, pénzügyi krachról (Bukarest, február 26.) Az utóbbi időben, főleg • liberális és avereseánus lapokban terjesztett alármi- rozó hírekre a kormánypárt hivatalos lapja, a Dreptatea nyilvánvalóan a kormánytól származó nyilatkozatot közöl. — A nyilatkozat szerint a lelkiismeretlen hirterjesztSk közeli háborúról, mozgósításról, a pénzintézetek kifizetéseinek beszüntetéseiről beszélnek. A kormány óva inti a közönséget, hogy ezeknek a híreknek ne üljön fel, mivel azokat az illetők egyáltalában nem nemes politikai célzatoktól indíttatva szórják szét, noha ok maguk is tudják, hogy a tökéletesen alaptalan hírek, ártalmára vannak az országnak. t Chautemps bukása után Briand a legposszibüisabb jelö Tardieu nem vállalja a kormányalakítást — A francia kormány válsága miatt veszedelemben van a londoni leszerelési konferencia (Pária, február 26.) Doumergue köztársasági elnök, amint jelentettük, a késői éjszakai órákban előterjesztett kormánylemondást elfogadta és a kormány tagjait felkérte, hogy az uj kormány hivatalba lépéséig az ügyeket továbbvezessék. Politikai körökben a kamarai szavazás után izgalommal tárgyalták az újabb kormányválság ügyét. Azt a kívánságot juttatták kifejezésre, hogy pártokon felülálló politikusra bízzák a válság megoldását. Általában sajnálattal állapítják meg, hogy a tegnapi szavazás még jobban kiélezte a jobb és a baloldal közötti ellentéteket. A francia parlamentárizmus történetében ez a harmadik eset, hogy a kormányt bemutatkozása alkalmával rögtön megbuktatták. Az első ilyen kormánybuktatás Ribot kormányával 1914 júliusában, ;> második Herriot második 1926-iki kormányával történt meg. A köztársaság elnöke ma délelőtt megkezdte a kibontakozás ügyében a megbeszéléseket. Féltiz órakor Doumer szenátusi elnököt, utána Bonissont, a kamara elnökét fogadta kihallgatáson. A Petit Journal értesülése szerint a köztársasági elnök az eddigi szokásoktól eltérően csak röviden fog tanácskozni a kamara és a szenátus elnökeivel, azután magához kéreti azt a politikust, akit kormányelnöknek kiszemel. Ebben a tekintetben különösen Briandot emlegetik, Tardieu szerdán délelőtt negyvenperces kihallgatáson jelent meg Doumergue elnöknél s távozásakor nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette, hogy az elnök felajánlotta neki, a kormányalakítási megbízást, ő azonban ezt a politikai viszonyokra és a négy megoldandó nemzetközi feladatra való tekintettel elhárította magától. Az emlitett négy feladat: a londoni flottaleszerelési konferencia, a Kellog-paktum életbeléptetése, a genfi vámfegyverszüneti tárgyalások és a német-francia Saar vidéki tárgyalások. Tardieu Poincarét ajánlotta, mint olyant, aki a helyzetnek a jelen pillanatban megfelel és hangoztatta, hogy ha Poincaré vállalja a megbízást, úgy ő szívesen mögéje áll munkatársnak. A londoni konferencia válsága (London, február 26.) A Daily Telegraf szerint Macdonald miniszterelnök az uiabb francia kormányválság hírére intézkedett aziránt, hogy a Londonban időző tengerészeti delegációk íőmegbizottai értekezletre összehivassanak. Az értekezleten Macdonald, mint a konferencia elnöke meg akarja hallgatni a delegációk véleményét abban a tekintetben, hogy a francia kormányválság megoldásának ez njabb elodázása a konferencián milyen további teendőket tesz szükségessé. Macdonald a delegációk határozatától teszi függővé, hogy as értekezletet bizonytalan időre elnapolják-e, vagy pedig megvárják az uj francia kormány megalakulását. A lap kétségtelennek tartja, hogy fontos kérdésekről a franciák távollétében most nem lehet tárgyalást folytatni a konferencián. A Times beavatott helyről azt az értesülést kapta, hogy az amerikai, japán, olasz és angol tengerészeti delegációk ma délután megbeszélést tartanak, amelyen eldöntik a konferencia iovábbi sorsát, A lap szerint tengerészeti körökben a hangulat az újabb francia kormányválság elleném is optimista s nem tartják valószínűnek az értekezlet meghiúsulását. X27L ÉVF. 47. SZÁM. A cigányprímás temetése * Budapesten százezer ember kísérte ki utolso útjára Radics Bélát. Szivéhez nőtt a pestieknek. különben nem tolongott volna annyi ember a temetésén. A tömeg izgalma, amikor az első görön- gyök Radics koporsójára hullottak, olyannyira tulhevitett volt. hogy széttépte a kordont, milliós kért okozott a sírok között és amint az első távirati jelentések közölték, kikény szeritették a rendőrség attakját is, amely véres bonyodalmaknak lett az okozója. Ma már tisztábban lát a közvélemény, amely a rendőrséget vádolta meg túlzó erőszakossággal. A rendőrség tapintatosan viselkedett a nagy ember ár adattal szemben, amely zabolátlanságaban széttépte a korlátot. Mindenesetre túlzottak voltak a hírek, amelyek nagyarányú sebesülésről számoltak be. A százezer ember azonban igaz. oly mértékben igaz, hogy érdemes róla elmélkedni. A cigányprímás kimúlását talán azért siratja az ember, mert benne a maga maltját is megsiratja. Egy korszakot vél lezárni, amelyik történelemnek a korszaka is. De egyben egy olyan korszakot is. amely egy kimúló müa felé borítja rá a hantot. Lehet úgy is er- mezni, hogy Radics Bélában utolsó nagy reprezentánsa dőlt ki annak a zenének, amelyet immár mind hangosabban harsog túl a jazz és a saxofon. Talán az a gyász révedezik föl a szivekben, hogy a magyarság leikével annyira összefonódott cigánymuzsika lassanként tért vészit a külföldön is. az exotikus népek világából beimportált szeszélyes ütemü táncmuzsiká- val szemben. Viszont túlzottan Ítélik meg a helyzetet azok, akik a cigányzene lassú elsorvadásától tartanak. Mert Whitemann és iskolája — legalább is a magyar nyelvterületeken — sohasem fogják kiszorítani a cigányzenét. Legfeljebb ideig-óráig kiszakíthatják a magyar érzelemvilágnak abból a csak hegedű és cimbalom szóra beállított, ha lehet e szóval élnünk, monopóliumából, amely megvolt a múltban. Valahogyan az a viszony áll fenn a cigányzene és a jazz- muzsika között, ami a mozi és a színház között. A mozi nyilván nagy közönséget csábit el a színháztól. De a színház válsága nem a mozik előretörésében keresendő. A mozi sohasem pótolhatja a színházat és viszont. Az egyik meha- niznius, a másik pedig eleven kapcsolat a színész és a hallgató között. Nincs az a jazz-mu- zsika, amely oly ősi ösztönöket, a fájdalomnak és az örömnek oly közvetlenül ható élményeit váltaná ki a magyar emberből, mint a cigányzene. Örömét tudja találni az újfajta szinkópákban is. de a „sirva-vigadásnak" felszínre csalt mámorát a banjo finom pengése sohasem fogja helyettesíteni. p csecsemő kényes bőrén, valahányszor horzsolástól» kiütéstől, ekcémától, fűltek véstol cs más, a kisbabáknál előforduló idegest u> fájdalmaktól szenve.- diieU. Azonnali enyhülés következik-be mindjárt a, Cadum kenőcs első használatától, A viszketésig, azonnal megszűnik és a kenőcs kihatásai annyira megnyugtató pa gyógyító természetűek, hogy ezek a 4m» teremtések vizazaay érik rendes alvásukat#
