Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-26 / 45. szám

C L SZAGOS MAGYAftPARTI L AP

fczeriiesztóség es kiadóhivatal: Piaţa Unirii .Főtér) 4t Telefon: 5-08, 6-34 m 3-64.

XIII. évfolyam 45-ik szám

C It {»Kolozsvár, 1930. február 26 Szetd&

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖD 1 évTe 1200 lej, félévre 600 lej, riegyéd évre 300 lej, egy hóra 100 lej-/

oldalas számárad le).

ELŐFIZETÉS MAQYARORSZAGOÄ 1 évre 56 pengő, félévre 29 peag& negyedévre 15 pengd«

Egyes szám ára 20 fillér*

Önkormányzati élet

Az újjászervezett kormányról már listát is összeállítottak

A Zsílvölgyébsn ötezer munkást elbocsátanak, mert a CFH petróleummal cseréli lel a szenet

(Bukarest, február 24.) A kormány átalakításának kérdése mind aktuálisabbá válik. Az Adeverul szerint ez a régóta hirdetett politikai esemény rövid időn belül meg fog történni. A kormányban jelenleg nincs meg a teljes harmónia és egyetértés és ennek helyreállítására intézkedésekre van szükség.

A legtöbb nézeteltérés Ionian igazságügyminiszter sajtótörvénytervezete körül támadt, amellyel a miniszter lehetetlen helyzetet teremtett magának, lunian előreláthatólag levonja a konzekvenciát és kilép a kormányból. Az Adeverul mát listát ás közöl Ás eszerint az átalakított kormány a következő lenne: Maniu miniszterelnök és tárcanélküli miniszter, Vajda belügy-, Mironescu külügy-, Mihalache földmvalésügy-, lunian igazságügyminisztei (ha ugyan addig ki nem lép), Pop-Cicio közoktatás- ügy és kultusz-, Voicu Nitescu ipariba kereíkede- lemügy-, Mirto közlekedésügy-, D. R. Ioanitescu munkaügy-, Cihoski hadügyminiszter. Az államtitkárok között is változások lennének Andrei, a. jelenlegi kamarai alelnököt a közoktatásügyi minisztérium államtitkárává nevezik ki, mig Moldovan Valér jelenlegi kultuszminiszteri államtitkár a belügyminisztériumhoz megy át. Pan Halippa megmarad továbbra is tárcanélküli miniszternek, Gafencut pedig Berlinbe küldi a kormány Románia berlini követének. Abban az esetben, ha lunian kilép a kormányból, az igazságügyi tárcát Pop-Cicio venné át. Voicu Nitescu lenne a közoktatásügyi os Radu- j

cárra az ipasögyi miniszter.

A kamara hétfői üléWa a hadsereg újjászervezéséről szóló törvény volt napirenden, amelyhez Hóiban tábornok többségi képviselő szólt hozzá. Holbán tábornok élesen kritizálta a javaslat több pontját és beszéde közben heves összeszólalkozása volt Mirto belügyi államtitkárral. A belügyi államtitkár közbeszólásaira Hóiban korára és múltjára való hivatkozással kikérte magának a tett megjegyzéseket. Az ülés Hóiban beszédével végét ért.

A Zsilvölgyében 5000 munkást akarnak elbocsátani.

Az Adeverul legutóbbi számában hosszasan foglalkozik a zsilvölgyi helyzettel. A cikkíró úgy értesül, hogy a zsilvölgyi bányá-.-lumságok közelebbről mintegy 50Q0 munkást szándékoznak elbocsátani. A

vasút ugyanis petróleumtársaságokkal kötött megegyezést háromszázezer tonna pakura szállítására és igy a szénmegrendeléseket ötszázezer tonnával leszállította, ami a bányatársaságokat is üzemük redukálására kényszeríti. — A Zsilvölgyében már jelenleg is 2000 a munkanélküliek száma s ennek a számnak hétezerre való emelkedése nagyon aggasztó volna. A lap faihívja a kormányt, hogy tegyen meg mindent a zsilvölgyi munkásság érdekében, mivel a bányamunkások között a hangulat már jelenleg is izgatott. Feltétlenül szükséges volna a munkanélküliek állandó segélyezésének

1 bevezetése.

Irta: Paál Árpád

A közigazgatási választások legfőbb rendeltetése, hogy a helyi viszonyok intézésére elhozza azt az öu^ kormányzatot, amennyit a törvény jónak látott megengedni. Nem a kritizálás szenvedélyével mondjuk, hogy ez az önkormányzat igen kétes és igen sok bizalmatlansággal van körülvéve úgy, ahogyan a törvény adja. Nincs lebecsülés ebben a megállapításban, csak éppen a való állapot összefoglalása, hogy ne becsüljük túl a helyzetet, mikor önkormányzatról beszélünk. A valóságokból való kiindulás akar ez lenni, hogy azon a kevés területen, amit önkormányzati lehetőségnek nevezhetünk, biztos áttekintéssel és szilárd léptekkel mozoghassunk.

Ha kevés is, kétes is, bizalmatlansággal körülvett is az az önkormányzat, amit a törvény most nyújt, mégis legalább valami. Kezdet ahoz, hogy egy háborús összevisszaság után a helyi társadalmak uj közéletet tudjanak fejleszteni. Eddig sok volt rajtunk az esetle- gesseg, a felülről parancsolás szeszélyessége és viszonyainkkal való ismeretlensége. Sok volt a rólunk-nél- kiilünk való intézkedés, a helyi közvagyonok ügyetlen vagy pazarló kezelése, az irodák uralmának az apró és nagy ügyekben való önkényes, zord, kihasználó bánásmódja. Eltakart világ volt a nép elől a közigazgatás, mely mögött rejtett erők rejtett kombinációkkal dolgoztak, s a közönségre csak kellemetlen meglepetéseket hoztak.

Nálunk Erdélyben a háború előtti idők a közönség és a közigazgatás között ilyen elválasztó vonalat nem ismertek. Az akkori önkormányzat lehetővé tette, hogy a közönség a maga helyi közdolgaiban maga intézkedjék, s így azokban teljes érdeklődéssel részt- vegyen. Különösen a városokban volt meg az, hogy mindenki tudott a városi hatóság minden szándékáról, belefolyt a. szándékok elővitelébe; a közönség 4s a hatóság együtt érlelte ki a fejlődés eszméit, együtt valósította .meg azokat. Élénk, erős közszellem volt, mely nemcsak számontartott és ellenőrzött, hanem tudott teremteni is. A háborúval ez a fejlődés megállóit, de még mindig tudott maradékerőivel a népjóléti és közélelmezési berendezkedésekben valamit tenni, s mintegy az átmenet fedó utat nyitni, hol a magángazdálkodás területén is a társadalomért való nagy közüzemek veszik át a vezető és rendező szerepet.

„Csikmegyében minden rendben van !“ — állapította meg Dobrescu tartományi igazgató

A kivetett adók 90 százalékát inkasszálták

(Kolozsvár, február 24.) Dobrescu Aurel, az erdélyi tartományi igazgatóság igazgatója működése elején adott programmjában bejelentette, hogy végig fogja járni az erdélyi vezetése alá tartozó megyéket.

A tartományig igazgatóság sajtószolgálatának hivatalos közlése szerint a tartományi igazgató, Velteanu pénzügyi főinspektor, Starrak közigazgatási főinspektor. Medrea dr. tartományi rendőrségi inspektor és Serdici agrárügyi inspektor kíséretében február 21. és 22. napjain Csíkmegyét látogatta meg s végzett a megye vezető hivatalaiban váratlan inspekciót.

A tartományi igazgató Csikmegyében jó közigazgatási állapotokat talált. Titu dr., a megye prefektusa, közigazgatási szakember és mint ilyen nagy hozzáértéssel vezeti a megye ügyeit. A szolgabirói jelentések erőteljes községi munkáról tesznek bizonyságot. Az adókivetések kilencven százalékát inkasszálták, ami kielégítő eredmény. A megye költségvetése a mult évben fölösleggel záródott. A tartományi igazgató meglátogatta a csikmegyei csendőrséget, az erdőhivatalokat, megvizsgálta az egészségügyi, állategészségügyi szervek működését s mindenütt utasításokat adott. Érdeklődött a központi bizottság Csíkszereda város vezetése és pénzügyi igazgatása iránt. A városi pénztárt a legnagyobb rendben találta, épugy, mint a város

többi hivatalait is. A városnak Faroga polgármester vezetése alatt elég jó helyzete és jó fejlődési lehetőségei vannak.

— A rendőrségben — mondotta a tartományi igazgató — egészen uj szellemet találtam. Mindenki, akitől kérdezősködtem, hangoztatta, hogy a rendőrség a múltbeli bizonytalan szervezetből a közrendet biztosiló és igazán megőrző szervvé alakult. Kijelenthetem, hogy amióta eltűnt a ,,sziguranca“, azóta megjelent a polgári biztonság. (A tartományi igazgató szójátékát a magyar nyelv nem adja vissza. A román nyelvben ugyanis siguranţa biztonságot jelent.)

A vizsgálat az összes megvizsgált intézmények pénztárait teljes rendben találta. Az egyetlen elégedetlenség, amellyel útjában találkozott, a tisztviselők panasza volt amiatt, hogy fizetésüket elkésve kapják. A baj oka a jelenlegi nehézkes fizetési rendszerben keresendő. A tartományi igazgató táviratilag interveniált a pénzügyminisztériumnál. Érintkezést keresett Dobrescu igazgató a gazdasági élet vezetőivel is és arra a megállapításra jut, hogy a megyében elég intenzív gazdasági élet folyik. Jelenleg különben azon a jelentésen dolgozik, amelyben útja tapasztalatairól számol he a miniszterelnök előtt. A vizsgálatok sorozatát hetenkint folytatja s annak során sorra kerülnek a terület összes megyéi.

Hogy munkanélküliség és nyomor ne lehessen, ahhoz az önkormányzatok gazdasági erejének ilyen további kifejlődése kellett volna. Ahelyett bizony éppen az következett, hogy az önkormányzatok minden szerepüket elveszítették. A közüzemek is, mint amilyenekké addig a világítási és vizszolgáltatási müvek kifejlődtek, egyszerűen politikai elfoglalások alá kerültek s megkezdődött vele a sok gyakorlatlan kéz kísérletezése. Az önkormányzati testületek ingatlan vagyona is tulajdonképpen magángazdálkodás kezébe jutott, s igy jövedelmo is az önkormányzat bevételeit uem gyarapította. A külső birtokok pedig — teljesen antiszociálisán — földreform tárgyai lettek, s így, az önkormányzati testületek mintagazdálkodása alól is kihúzták a területeket. így vált a közönséggel szembefordulóvá a közigazgatás vagyonkezelése, s igy lett az önadóztatás régibb rendszeréből önkényes adóztatás, melynek jövedelmei felhasználását a közönség sohase láthatta és maga hasznaként való visszatérítését alig érezhette.

Ezen a nagy szakadékon, ami a mult és jelen között olyan végzetes elválasztást okozott, valami áthidalást hozhat az az önkormányzat, amit az uj közigaz gatási törvény ígér nekünk. A közönség a maga általános választójogával már benyúlhat a közigazgatás területére is. Igaz, hogy vezető tisztviselőinek a megválasztása most se függ tőle, de legalább valamelyes kijelölő joga azokra is van, s a kormányzat bölcsessége talán idővel azt is átlátja, hogy a közönség ebbel! kívánalmainak célszerűbb eleget tennie, mint a helyi

Mai számunk 12 oídal