Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-03 / 26. szám

2 XIII. ÉVF. 26. SZÁM. 1 m Hogyan működik az országos nyugdijbizottság ? Ezer kérésből még csak százötvenet intézték el — A volt magyar tisztviselők kérései hiányosan vannak felszerelve Látogatás a bukaresti nyugdijbizotíságssál (Kiküldött munkatársunktól). (Bukarest, február 1.) Bukarest egyik legszebb épületében rendezkedett be az uj nyugdijbizottság, amely a volt magyar tisztviselők nyugdíjazását in­tézi. A földszinten és az első emeleten vámhivata­lok működnek. A második emeleten hetven tisztvi­selő dolgozik. Ide futnak be az összes kérvények és okmányok és itt állapítják meg a volt magyar tiszt­viselők nyugdíjigényeit. Valóságos népáramlás zajlik a lépcsőkön. Há­rom-négyszáz ember tolong. Határozatlanul állanak a tisztviselői szobák előtt. A hivatalnokok pedig idegesen szaladgálnak. Erdélyi ember valósággal el­vész ebben a rohanásban. Bárhova lépünk, min­den szoba zsúfolva van. A tisztviselők udvaria­sak, ez az első impresszió. Mindenkinek a rendelke­zésére állanak. Boila Romulus, a nyugdijbizottság elnökének szolgálatkész szelleme meglátszik az egész apparátuson. Rosszul vannak felszerelve a kérvények Ebben az időben Boila professzor, a nyugdij­bizottság elnöke Kolozsváron tartózkodott. Cres- tescu irodafőnökhöz fordulunk. Erdélyi ember. Az irodafőnök informál bennünket. Személyesen győ­ződünk meg, hogy a nyugdijak késedelmes kiutalásáért nem a központi nyugdijbizottság felelős, hanem azok a hatóságok, amelyek a volt tisztvise­lők okmányait állítják ki. Itt emelnek mesterséges gátakat az okmányok kiadása elé, de ha mégis kiállítják, akkor felülete­sen, hiányosan és úgy készítik el, hogy azt a nyug- dijbizottság nem használhatja. Az országos nyugdijbizottság tisztviselőinek az asztalán mindenütt ott fekszik a régi magyar nyug­díjtörvény, amelynek alapján a nyugdijakat megál­lapítják é3 kiutalják. Legalább harminc nyugdijké- rést néztünk át és még véletlenül sem akadtunk egyetlen olyanra sem, amely szabályosan volna fel­szerelve. Crestesou magyarázza nekünk: — Előre nem látott nehézségekkel küzdünk. A legtöbb beküldött kérés és akta átvizsgálása után meg kell állapítanunk, hogy valami hiány­ok. vagy az akták valamelyike szabályta­lanul van kiállítva. A legtöbb baj a szolgá­lati bizonyítványok körül mutatkozik. — A magyar nyugdíjtörvény pontosan előírja, — magyarázza Crestescu, — hogy a szolgálati bi­zonyítványban ki kell tüntetni a szolgálat megkez­désének idejét, annak minőségét, az eskü letételé­nek az időpontját. Külön ki kell tüntetni, hogy dij- noki, vagy gyakornoki minőségben kezdte-e a ké­relmező a szolgálatot, volt-e díjtalan szolgálata, vagy nem és miért lépett ki a szolgálatból. Milyen fizetési fokozatokon ment keresztül, mennyi volt az utolsó járandósága, pontosan feltüntetve az alapfizetést, háborús segélyt és más járandóságokat. — Miért nem közölte az országos nyugdijbi­zottság pontosan a szükséges adatokat a hivatalok vezetőivel? — kérdeztük. ^— Kérem, ezt a hivatalt most állították fel, tehát a gyakorlat lassan alakult ki. Először mi sem tudtuk pontosan a szükséges adatokat. Midőn azonban a gyakorlat kialakult és a Keleti Újság kö­Árverési hirdetmény Február 3.-án, d. u. 3 órakor és folyta­tólagoson a következő napokon, február 7-ig bezárólag, ugyanazon órában, nyilvános át­verésen Clujon, a Calea Regele Ferdinand 19 szám alatti ház udvari árutaktárában, közbenjövetelemmel, késedelmes adós ká­rára és veszélyére, az Írásbeli megállapodás és a kereskedelmi törvény 306 szakasza ér­telmében el tog adatni: férfi öltöny kabát­szövet 395.000 lei összértékben. — Az ár;r egyes öltöny- és kabátméretekben kikiáltási áron alul is eladatnak. A Vevő köteles a vétel árát azonnai, készpénzben kifizetni és ezen felül az állami illeték is őt terheli. Cluj, 1930. január 31. (P. H.) Dr. Alexandra Pop notar public zöltet hogy miféle okmányokra van szükség és ho­gyan kell kiállítani a szolgálati bizonyítványokat, akkor már a kérvények legnagyobb része be volt adva. Nem volt más teendőnk, mint a hiányosan felszerelt kérések kiegészítését kérni a rendőrpre- fekturák és a szolgabiróságok utján. Megindult a hivatali eljárás, ami meglehetősen sok időt vesz igénybe. Boila elnök ur intenciói szerint a legjobb akarattal és a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozunk, de előre nem látott nehézségek merülnek fel és igy történhetett meg, hogy a hozzánk beérkezett ezer aktából eddig véglegesen százötvenet intézhettünk el, il­letve ennyi tisztviselőnek folyósíthattuk a nyugdiját. — Különösen megnehezíti a munkánkat, hogy a városok és a vármegyék szabályrendeleteiket má­solatban még nem küldötték meg és anélkül a váro­si és a vármegyei volt tisztviselők nyugdijait nem folyósíthatjuk. Ezeket mondotta Crestescu irodafőnök és meg­győződtünk, hogy kijelentései mindenben fedik a valóságot. Tény az, hogy naponta többszáz ember fordul meg a nyugdijbizottság hivatalaiban. Min­denki kér valamit és a tisztviselők minden egyes kérelmezőnek a rendelkezésére állanak. Ez részben jó, de részben árt is azoknak, akik személyesen nem jelenhetnek meg a nyugdijbizottság előtt. A nyug- dijkiutalásokból megállapítható, hogy rendszerint azoknak az aktáit intézték el, akik személyesen, vagy megbízottjaik utján jelentek meg a bukaresti nyugdijbizottság hivatalaiban és a hivatalos eljárás megkerülésével személyesen vitték el és adták be a hiányzó iratokat vagy adatokat. Hetven tisztvi­selő állandó permanepciában, délelőtt-délután dol­gozik és tagadhatatlan, hogy a bukaresti nyugdij­bizottság pera hibás,'hogy még csak százötven aktát intézhetett véglegesen el. Nem szabad itt fi­gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kiutalások el­lenjegyzés végett még a pénzügyminisztériumhoz mennek, ahol az óriási munkahalmazra való tekin­tettel hosszú ideig vesztegelnek, ha azt nem sürgeti valaki. Kijárók tömege Annakidején megírtuk, hogy Boila elnök hang­súlyozta: senki se vegyen igénybe közbenjárókat. A gyakorlati életben ez az elgondolás bármennyi­re dicséretreméltó is, megbukott. A nyugdijbizott­ság folyosóján valósággal hemzsegnek a kijárók, akik a vidékről Bukarestbe érkezett tisztviselőket elfogják és megállapodnak velük, hogy nyugdíj ügyüket elintézik. Még azok a tisztviselők is, akik Bukarestbe utaznak és ott három-négy napot tölte­nek, rájönnek arra, hogy nyugdij ügyük elintézése hosszú időt vesz igénybe. Kénytelenek tehát a ki­járók segítségét igénybevenni. Megállapítottuk, hogy ezek a kijárók a legtöbb esetben 30—50 per­centre állapodnak meg a szerencsétlen tiszt- . Viselőkkel, akik igy is örömmel egyeznek meg, mert szüksé­gük van a nyugdíjra és csakhamar rájönnek, hogy hosszas bukaresti tartózkodásuk többe kerül, mint amennyi nyugdijat kapnának. A bürokratikus eljá­rás nagyon lassú, s a nyugdijbizottságnál szerzett tapasztalataink alapján meg kell Írnunk, hogy hosszú hónapokra van szükség, amig a volt magyar tisztviselők nyugdíjügye vég­leg likvidálódik. Addig is a tisztviselőknek nincs más teendőjük, mint az, hogy a kérvényeiket pontosan szereljék fel és különösen vigyázzanak, hogy a hatóságok által ki­állított szolgálati bizonyítvány szabályszerű legyen. Mindezeket meg kellett imunk, mert olyan hí­rek kerültek forgalomba, mintha a bukaresti orszá­gos nyugdijbizottság mesterségesen akarná kitolni a nyugdíjazások határidejét. Bukarestben ma más az irányzat. Ma komolyan akarják megoldani a nyugdijkérdést és nem az országos nyugdijbizotfsá- gon múlik, ha a nyugdíjazások késedelmesen tör­ténnek meg. Hogy holnap, holnapután mi fog tör­ténni, ki tudná azt megmondani ? Az a benyomásunk, hogy a tisztviselők érdeké­ben intézményesen kellene tenni valamit; mert ha ez nem történik meg, akkor a nyugdíjazások megol­dásának a kérdése rendkívül sok időt vesz igénybe és sok csalódást fog kelteni... Olajos Domokos. RÁDIÓ Kedd, február 4. BUDAPEST. 10.15: A rádió házikvártettjének hangversenye. 16.30: A Tündérvásár meseórája. 18: Helyesírási előadás. 18.30: Cigányzenekar. 20: Törté­nelmi előadás. 20.15: A fővárosi Elektromos Müvek dalkörének hangversenye. 23: Zathureczky Ede he­gedűművész hangversenye. 23.45: Grammofonhang- verseny. BECS. 12: Grammofonzene. 16.30: Szórakoztató­zene. 21.05: Beitírle Alfréd felolvasása. 21.35: Áriák és dalok. 22.05: Régi és uj színházi zene. BERLIN. 17.30: Rádiózenekar. 20: Népdalok. 20.20: Hires hegedűsök grammofonon. 22.05: Schmidt József dalestje. DAVENTRI EXP. 20: Rádiózenekar. 20.40: Or­gonajáték. 21.15: Népszerű operarészletek. 23: Kato­nazene. KATTOWITZ. 17.20: Grammofonzene. 18.45: Nép­szerű hangverseny. 20.50: Opera Poslandból. LIPCSE. 17.30: Rádiózenekar. 20.35: Szórakoz­tatózene. 21.30: Uj rádiózene. 22.15: Schmidt József: Berlini dalok. 23.45: Tánczene. LONDON. 18: Könnyűzene. 18.30: Orgonahang­verseny. 20.40: Debussy négy zongoramüve. 21.45: Esti zene. 23.45: Tánczene. MÓR. OSTRAVA. 12.30: Grammofonzene. 13.30: Rádiózenekar. 19.30: Kreisler népszerű hegedű szer­zeményei. 17.45: Népdalok. 18.45: Moquet-hangver- seny. PRAGA. 12.15: Grammofonzene. 13.35: Déli zene. 17.30: Hangverseny. 20.05: Szórakoztatózene. 21: A cseh négyes hangversenye. 23.15: Szórakoztatózene. Szerda, február 5. BUDAPEST. 10.15: Katonazenekar. 13.05: A Mandits-szalonzenekar hangversenye. 17.10: A ma­gyar Cserkészszövetség előadássorozata. 18: Magyar operettrészletek. 20.30: Tárogató-est. 21.10: Előadás a francia zenéről, tartja Papp Viktor. 21.30: Fran­cia-est, közreműködnek Jeanne Marie Darre fran­cia zongoraművésznő és az Operaház zenekara, utána cigányzenekar. BECS. 12: Délelőtti hangverseny. 16.30: Szóra­koztatózene. 18.45: Zenés gyermekóra. 20.40: Isme­retterjesztő előadás. 21: Francia-est. BERLIN. 18: Hegedűverseny. 19: Hires zongo­risták villanyzongorán. 20: Kardalok. 21.30: Orosz zene. 23.30: Tánczene. DAVENTRI EXP. 20: Híres kerlngők. 20.40: A királyi repülőhadosztály zenekara. 23.45: Tánczene. LONDON. 17.25: Könnyű klasszikus zene. 18.45: Mozizene. 19.15: Zenés gyermekóra. 20.40: Debussy két zongora darabja. 22: Nagy rádióhangverseny. 23.15: Tsaikowszky: IV. szimfónia. 24.20: Tánczene. MILANO. 18: Rádiókvintett. 21.30: Operaközve­títés (Verdi: Traviata), utána könnyűzene. MÜNCHEN. 17: Rádió-trió. 21: Francia-est (Rá­dió Pária műsora), utána táncaene. Prága. 12.15: Grammofonzene. 20.05: Tamburica zenekar. 21: Francia-est. RÓMA. 18.30: Jarova Iska cseh énekesnő hang­versenye, majd vigjátékközvetités. 22: Operettköz- vetités (.Lehár: Kék Mazur). A Cadum kenőcs minden aggály nélkül alkalmazható a csecsemő kényes b'iréu, valahányszor horzsolástól, kiütéstől, ekcémától, feliekvéstól és más, a kisba­báknál előforduló idegesilö fájdalmaktól szenve­dnek. Azonnali enyhülés következik-ba mindjárt a Cadurti kenőcs első használatától. A viszkeíecsétf azonnal megszűnik és a kenőcs kihalásai annyira megnyugtató és gyógyító természetűek, bogy ezek* JUs teremtések visszan^ érik rend** alvásukat*

Next

/
Oldalképek
Tartalom