Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-22 / 42. szám
Ke*” _^oZ? CE SZAGOS MAG YA11PÁ H Ti LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii .Főtér), i, Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XIII. évfolyam 42-2k szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAOO» 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengéd negyedévre 15 pengő, ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN r l évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ■Hmn Rjstse fl szamok rabulisztikdja Egy Jonescu nevű marosvásárhelyi tanár a bukaresti Athenaeumban előadást tartott a romániai kisebbségekről és amint a lapokban olvastuk, igen furcsa végkövetkeztetésekhez jutott el. Az uj kisebbségi szakértő megállapítása szerint a kisebbségi mozgalom azért erős Romániában, mert a kormány úgy a törvényekben, mint az egyezményekben igen sok jogot engedélyezett a kisebbségeknek, jonescu rázza a mellét, hogy ö jó fiú, nem ellensége a kisebbségeknek, mit bánja, ha a kisebbségek számarányuknak megfelelően érvényesülnek is, csak egyet fájlal és pedig azt, hogy jelenleg a kisebbségek számarányon [elül érvényesülnek. Erdélyben például — az ő magán statisztikája szerint — a postánál 1851 kisebbségi hivatalnok működik, holott a népesedési arányszám szerint csak 1214 szám felel meg az ildomos kvótának. A vasútnál pláne 10.000 a kisebbségi vasutas, holott az arányszám csak 6200 kisebbségit engedélyez. Ez a megállapítás mindenesetre kellemesen hat mindazokra, akik egy követ fújnak Jonescu úrral, de nem igaz. Elsősorban nem igaz és nem helytálló azért, mert egy demokratikus államban nem a nemzetiséghez való tartozás szerint. hanem képességek szerint kell kiválogatni a hivatalnokokat és az alkalmazottakat. A kisebbségek sohasem azért kérelmezik az állami hivatalokban való részvétel lehetőségét, mert ők magyarok, vagy németek, csupán azt hangoztatják. hogy. mert történetesen magyarok vagy németek, ez nem lehet akadálya az ő alkalmaztatásuknak, ha különben megfelelnek. De tegyük fel. hogy teoretikus alapon, percentua- liter számítanák ki, hogy mennyi állás illeti meg a lakosság számarányának meqfelelően a magyarokat. úgy akkor az egész Románia statisztikáját tessék nézni, ne pedig Erdélyét, ahol nyilvánvalóan tcbb magyar tisztviselő helyezkedett el, mint például a nagyjából magyarmentes Regátban. Románia összlakosságának huszonöt százaléka kisebbségi, már pedig, ha Jonescu ur által emlegetett numerusz clauzust bárki is betartaná, úgy tisztelettel kérdezzük: tényleg minden ngyedik romániai állami alkalmazott, beleértve mindazokat a kategóriákat, amelyeket a marosvásárhelyi professzor nagy általánosságban aposztrofál, kisebbségi nemzetekhez tartozik-e vagy sem? Eöl lehetne tenni nyugodtan a kérdést, hogy vájjon a Jonescu ur által emlegetett vasúti, postai és más egyéb kategóriáknál a vezető állásoknál is be van tartva az a bizonyos teoretikus kisebbségi számarány, vagy nincs betartva? Élünk a gyanúperrel, hogy Romániában nem minden negyedik prefektus kisebbségi, nem minden negyedik törvényszéki elnök vagy minisztériumi osztályfőnök kisebbségi és ha vannak is kisebbségi hivatalnokok, úgy azok azokban az alacsony kategóriákban vannak jórészt, amely erősen egybeesik a kezelő és segédszemélyzet fogalmával. Ha annak a számaránynak akkor is volna valami jelentősége, amikor Jonescu ur úgy kívánja, hogy ne legyen, úgy nehezen volna elképzelhető, hogy egész Románia területén ne akadjon egyetlen magyar polgármester, egyetlen magyar rendőrkapitány, egyetlen magyar vámfőnök, egyetlen maqyar vezető járásbiró sem. Ne nagyon vállalkozzunk hát számokkal való ekvilibrista mutatványokra, mert könnyen megtörténik, hogy belesülünk. Thomas, a nemzetközi munkaügyi hivatal Igazgatója csak a gazdasági Páneurópát tartja kivihetőnek (Bukarest, február 20.) Albert Thomas, a genfi nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatója csütörtökön reggel megérkezett Bukarestbe. Az előkelő vendég a Palace Athene szállodában szállott meg és itttartózkodása alatt az ország vendége lesz. A délelőtt folyamán Thomas látogatást tett Maniu miniszterelnöknél a miniszterelnökségen, 1 órakor pedig részt vett a munkaügyi minisztériumban tiszteletére rendezett banketten. Délután 4 órakor szállodai külön appartementjében fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt útjáról, annak céljáról nyilatkozott. Visszaemlékezett Albert Thomas arra, hogy hat évvel ezelőtt már járt az országban. Mostani utjának célja a napirenden levő kérdések tanulmányozása. Egész Európát élénk izgalomban tartják a szociális és gazdasági problémák. Ebben az irányban számos megegyezés jött létre és nagyfontosságu, hogy ezek közül minél többet az államok nagyrésze ratifikáljon. Itt tartózkodása alatt ilyen irányban megbeszéléseket fog folytatni. Romániának érdeke, hogy minél élénkebben belekapcsolódjon egész Európa gazdasági vérkeringésébe. Albert Thomas a páneurópai eszmét, annak Coudenliovo—Kalergi-féle elgondolásában nem tartja kivihetőnek. Ő elsősorban gazdasági Páneurópára gondol és a Népszövetség is ebben az irányban dolgozik. Nícm tartja kizártnak, hogy ezen az utón tényleg ki fog épülni az európai gazdasági közösség. A szovjetekre és a kommunista propagandára vonatkozó kérdésre az volt a véleménye, hogy az ilyen mozgalmakat nem kell, különösebben komolyan venni. Sem Angliában, sem Franciaországban nincsenek komoly kommunista megmozdulások és a német mozgalom sem veszélyes. Figyelemreméltónak tartja azt az erőfeszítést, amelyet a szovjet most az ország gazdasági életének rekonstrukciója érdekében tesz. Beszélt olaszországú útjáról, amelyet amint mondotta, sokan szemére hánynak. ö egyénileg nem barátja a fasizmusnak és ezt az eszmét ellentétben állónak látja a nyugati államok történeti tradícióival. Tagadhatatlan, hogy .a fascizmus sok lényeges kérdést megoldott, nagy hibája azonban, hogy lehetetlenné teszi a munkások professzionista alapon való szervezkedését. A Keleti Újság munkatársa az iránt érdeklődött, hogy mi a véleménye a nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatójának >a páneurópai gondolatról? A romáit diplomáciai szolgálat gyökeres átszervezéséi követelte Raíea fasil professzor a kamarában (Bukarest, február 20.) A kamara csütörtöki ülésén néhány napirondelőtti kisebb felszólalás után Ralea jaşii egyetemi tanár, többségi képviselő interpellál a román diplomácia működésének kérdésében. Véleménye szerint a külügyminisztériumot és a külföldi követségeket modern alapon teljesen át kell szervezni. A diplomáciai szolgálat sok kívánnivalót hagy maga után, amit annak tulajdonit, hogy a diplomaták kiválogatását nem végzik elég komolysággal és inkább családi kapcsolatokra, mint a komoly tudásra és rátermettségre vannak tekintettel. Összehasonlítja a román diplomáciát a magyar diplomácila működésével és ezzel kapcsolatban felemlíti, hogy egy alkalommal, amikor a londoni magyar kolónia vitaestélyt rendezett, a londoni román követség azzal az érveléssel nem küldte el oda a megbízottját, hogy arra nem kapott utasítást a külügyminisztériumtól. A sajtóattasék sem fejthetik ki azt a tevékenységet, amelyre szükség volna, mert netr áll megfelelő anyagi alap rendelkezésre. A nagykövetségeken két személyzet-garnitúra :s van, Lisziabonban és Helsingforsban pedig névleges képviselője sincs az országnak. Szükséges volna, hogy francia mintára diplomáciai akadémiát állit- Banak fel és legfőbb piopaganda tanácsot létesítsenek a külügyminisztériumban. Reményét fejezi ki, hogy a kormány a közeljövőben ebben a tekintetben megteszi a szükséges intézkedéseket. Az interpellációra Mironescu külügyminiszter válaszol. A kifogásokat nem ismeri el jogosultaknak. Szóbeszédek és pletykák vannak forgalomban, amiket azonban nem szabad tényeknek venni. A maga részéről is szükségesnek látja az újjászervezést és ebben a tekintetben már törvényjavaslatot is készített, amelyet közelebbről a Ház elé terjeszt. A legnagyobb baj az, hogy a mai román propaganda a súlyos gazdasági helyzet miatt szenved és az ország képviselői nem részesülnek elég anyagi támogatásban. A szenátus ülése (Bukarest, február 20.) A szenátus csütörtöki ülésén Raducanu munkaügyi miniszter ratifikációra benyújtotta a Franciíaországgal kötött munkáscserére vonatkozó szerződést. Pintea szenátor Simi- geanu (Sucavamegye) állomásfőnök és az állomási személyzet visszaéléseiről interpellál, Forttmescu szenátor pedig a hadirokkantak krajovai kongresz- szusán elhangzott panaszai ügyében intéz kérdést a kormányhoz. A szenátorok ezután a szekciókba vonultak a törvényjavaslatok tanulmányozására. Dúca alarmírozó nyilatkozata Besszarábiáról Bukarestből jelentik: A csütörtök reggeli lapokban Dúcának egy nyilatkozata jelent meg, amely a besszarábiai állapotokat meglehetősen sötét színben festi. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnökség sajtóirodája kommüniké kiadását látta , szükségesnek. A kommüniké a következő: Egyes lapok alár- mirozó híreket közölnek a besszarábiai 'helyzetről. Illetékek helyen határozottan kijelentik, hogy Besszarábiában a legteljesebb nyugalom uralkodik és ezt a nyugalmat sem belülről, sem kívülről nem fenyegeti veszedelem. Minden, ezzel ellentétes információ vagy alaptalan, vagy pedig rosszhiszemű. Mai számunk 12 oldal
